A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Bükkábrányban működő Süti Állatotthon Alapítvány nemes, de annál nehezebb feladatot vállalt magára. Alapelvük többek között, hogy minden élőlénynek joga van az élethez, így kóbor, utcára született vagy gyepmesteri telepre leadott, altatásra ítélt macskákat mentenek. Teszik mindezt gyakorlatilag egyedül.
A miértek
Az alapítvány elnöke, Sebestyén Henrietta elmondása alapján mindig is szerették az állatokat – különösen a macskákat –, folyamatosan próbáltak segíteni a bajba jutott élőlényeken. Az állandó, „önkéntes” befogadás azonban egy idő után már egyszerűen nem volt kivitelezhető. „Arra jutottunk, hogy nem tudunk már megtartani több cicát, így keresni kellene nekik új otthont, családot. A motiváció pedig egyértelműen az állatok szeretete és a rászorulókon történő segíteni akarás volt. Azt valljuk, hogy egyetlen állatot sem szabad elaltatni azért, mert öreg, sérült, születési rendellenességgel él vagy egyszerűen csak csúnyácska” – mondja Heni, aki „családilag”, édesanyjával együtt kettesben végzi a kapcsolódó munkát. Az állatok szeretetét pedig esetünkben az is bizonyítja, hogy édesanyja jelenleg 2, ő maga pedig 6 macska és 3 kutya büszke tulajdonosa. Korábban egyébként kutyákat is mentettek, de erre sajnos már jó ideje nincsen lehetőségük.
Fontos továbbá kiemelni, hogy a Süti Állatotthon Alapítvány ideiglenes befogadóotthonként működik. Ez azt jelenti, hogy a mentett cicák Heni és édesanyja saját két otthonában várják, hogy végleges családjukba költözhessenek. „Egyáltalán nincsenek ideiglenes befogadóink, nem ’panzióztatunk’. A menhelyek működésével ellentétben nálunk nem lehet ’leadni’ állatot – már csak a szigorú karanténszabályaink miatt sem. Az ismeretlen előéletűek ugyanis az esetek 90%-ában sajnos nem egészségesek, így fertőzést is hordozhatnak és akár gyógyíthatatlan betegségben is szenvedhetnek – márpedig ezeket azonnal szűrni kell” – hangsúlyozza Heni.
„Édesanyámmal egyébként mindketten a vendéglátóiparban, egészen pontosan a szállodai vendéglátásban dolgozunk. Ugyanakkor anyukám már közeledik a nyugdíj felé, én jelenleg GYES-en vagyok, ami mellett már két éve dolgozom szezonális jelleggel. Jövőre pedig szeretnék visszatérni a munkavállalói piacra egy minimum 6 órás állásba” – teszi hozzá.
Jótékonyságtól az alapítványig
Habár Heniék jelenleg is önkéntes alapon, „civilként” végzik a macskák mentését, 2016. február óta hivatalosan bejegyzett alapítványként működnek. „Őszintén szólva egy alapítványt már létrehozni sem egyszerű. Sok hivatalos dolognak kell utánajárni, így véleményem szerint ajánlott felkeresni egy hozzáértő ügyvédet, aki segít végigvinni a teljes folyamatot. Habár az interneten is sokat lehet informálódni – ami kezdésnek egyáltalán nem rossz –, de pontosan ismerni kell a kapcsolódó jogi hátteret. Idő, kitartás, elhivatottság, türelem – így foglalnám össze, mi minden is kell mindehhez. És persze kezdőtőke, a tagok, célok, tervek meghatározása. Az alapító okirat megírásától ugyanis hosszú még az út a hivatalos cégbírósági bejegyzésig” – hívja fel a figyelmet Heni.
„Ráadásul a munka java még csak ezután következik. Miután az alapítványunkat annak idején hivatalosan bejegyezték, mi például azt gondoltuk, hogy könnyebben tudunk majd boldogulni. Azonban hamar rá kellett jönnünk, hogy nemhogy könnyebbek nem lesznek a dolgok, hanem még nehezebbek is. Évekig tartó kemény munkánk van abban, hogy sikerült az alapítványunkat megismertetni az emberekkel, kialakítani a követőtáborunkat és a támogatói körünket a szimpatizánsainkkal” – teszi hozzá.
„Nagyon fontosnak tartom kiemelni, hogy támogatóink nélkül nem tudnánk minden projektünket véghezvinni, és a működésünkhöz is nélkülözhetetlen az ő segítségük. Szintén fontos megemlíteni a követőinket, akik már akár egy poszt megosztásával is sokat segítenek – úgy, hogy ez még pénzbe sem kerül. Így egyre több emberhez juthatunk el, gazdikereső bejegyzéseink megosztása pedig segíti az örökbefogadást. Általában egyébként nagyjából 20 és 30 között mozog a gazdira váró cicáink száma, ’kiscicaszezonban’ azonban ez magasabb is lehet.”
Hogyan kell ezt elképzelni a mindennapokban?
Heni szerint egy alapítvány vezetése nem egyszerű feladat, sok nehézséggel, munkával és kihívással jár, amire bizony időt kell szánni. Ők egyébként édesanyjával ketten intézik a kapcsolódó ügyeket is, legyen szó a gazdára váró macskák fotózásáról vagy a kapcsolódó posztok, hirdetések szerkesztéséről. „Minden egyes beérkező levélre mi magunk válaszolunk, mi hordjuk állatorvosi kezelésekre és műtétekre is a cicákat. De mi szerkesztjük a különféle digitális felületeinket is – beleértve a weboldalunkat. Ezenfelül az örökbefogadás teljes folyamatát is mi visszük végig. Számunkra ez a megoldás nagyon jól bevált, úgy gondolom, többek között ez is a sikeres működés egyik kulcsa. Mint ahogyan az is, hogy az ember legyen minden szinten naprakész. Gondolok itt például a gazdikeresői hirdetésekre, a fényképekre, a különféle témabeli aktualitásokra. De ugyanez igaz a közösségi média használatára és ezzel a követőkkel, illetve a gazdikkal történő kapcsolattartásra. Utóbbi esetünkben egyébként nem egyszerű feladat, mivel több száz állatot sikerült már örökbe adnunk. De ha mást nem, évente egy-két alkalommal, pár kép erejéig megtesszük ezt is.”
És hogy mi a helyzet a recesszióval? „A megváltozott gazdasági helyzetet sajnos mi is érezzük, ugyanis nagymértékben visszaesett az örökbefogadások száma. Sok macskánk sajnos már akár egy-másfél éve várja leendő gazdáját. Ez azt jelenti, hogy a párhetes korunkban hozzánk került cicák nálunk nőttek-nőnek fel, amivel napról napra csökken az esélyük arra, hogy új otthont találjanak. Korábban ugyanis a kicsi, fiatal cicák sokkal hamarabb, általában maximum 3-4 hónapos korukban már a végleges családjukhoz költöztek. A felnőtt példányok örökbe adása azonban mindig nehezebb és hosszabb folyamat.
Hogyan segít a közösségi média?
Heniék már az alapítvány hivatalos bejegyzése előtt, 2015-ben is használták a Facebook-ot – elsősorban mint hirdetési felületet. Azóta is ez az elsődleges online kommunikációs csatornájuk, követőik-kedvelőik száma pedig lassan eléri a 26 ezer főt.
„Mivel törekszünk a változatosságra, így nemcsak cicás képeket, posztokat teszünk közzé, hanem mindenfélét. Azaz a bogaraktól kezdve a madarakig és a ragadozókig tényleg számos állatot lehet látni az oldalunkon fotók, videók, ismertetők vagy újságcikkek formájában. Igyekszünk szó szerint és átvitt értelemben véve is „képben lenni” a különféle aktualitásokat, a természetet, a természetvédelmet illetően, de foglalkozunk az újrahasznosítás, a globális felmelegedés, sőt, még a Föld népesedésének témájával is” – avat be a fiatal alapítványi elnök.
„Továbbá van már Instagram-fiókunk is. Nem beszélve a több éve működő weboldalunkról. Így azokat az embereket is el tudjuk érni, akik nem rendelkeznek Facebook-profillal” – teszi hozzá.
Hogyan tovább?
„A közeljövőben szeretnénk befejezni, majd működésbe helyezni az új ’karanténházunkat’, amit egyébként már egy ideje építünk-szépítünk. De engem személy szerint nagy örömmel tölt el minden, amit eddig és még korábban sikerült elérnünk. Sok cicát mentettünk meg az utcáról, akik a mi segítségünkkel így szerető családba költözhettek. Jó látni a korábbi ’pártfogoltjainkat’, ahogy beilleszkednek új környezetükbe és – mint a mesében – boldogan élnek tovább. Azt hiszem, ez a legnagyobb elismerés számunkra” – összegzi Heni.
És hogy mindezek fényében mi a tanulság?
1. Alapvető, hogy szeresd az állatokat! Enélkül eleve nem is érdemes ilyen típusú munkába belefognod. Illetve az sem árt, ha már eleve van némi tapasztalatod a témában, azaz, hogy volt/van saját házi kedvenced.
2. Döntsd el, mit akarsz! Nem ugyanaz tartani és menteni, aztán örökbe adni az állatokat. Mérd fel, mennyi időd, energiád és pénzed van erre – ellenkező esetben sajnos senki nem jár jól.
3. Mindennek járj utána, ha kell, akkor pedig fordulj szakemberhez! Egy alapítvány létrehozásához is komoly háttérismeretekre van szükség, a hibázásnak pedig ilyenkor is lehet akár súlyos következménye is.
4. Készíts megfelelő üzleti tervet! Egy alapítványt nemcsak bejegyeztetni kell, hanem megfelelően működtetni, fenntartani is.
5. Gyűjts támogatókat! Ahogyan Heni is hangsúlyozza, egy alapítványnál ez különösen fontos. Ellenkező esetben nem biztos, hogy el fogod tudni érni az összes célodat, rosszabb esetben pedig akár „le is húzhatod a rolót”.
Szerző:
Bodnár Zsófia – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
