Komoly akadályokkal szembesült a Vilhemp, amíg környezetbarát és egyedi terméküket megalkotva megjelentek a piacon. Rédey Soma – a cég egyik alapító tulajdonosa – őszintén beszélt a kihívásokról, az éles kanyarokról és célra tartás mellett a megkötött szükséges kompromisszumokról is. Cikkünkben bemutatjuk, hogy minden vállalkozás számára adott a fenntarthatóság szempontja szerinti és sikeres működés.
Kemény fába vágták a fejszéjüket a Vilhemp alapítói, hiszen a sikeresen termékké fejlesztett alapötletük egy fajta „hadüzenet” volt a műanyagra épülő világnak. Viszont – mint azt Rédey Soma alapító-tulajdonostól megtudtuk – zöld vállalkozóvá válni koránt sem egyszerű folyamat és számos kihívásra kell megfelelő válaszokat adni. „Az alapötlet a feleségem, Fülöp Villő fejéből pattant ki s az volt a célunk, hogy kifejlesszünk egy, a műanyagok helyettesítésére alkalmas anyagot” – emlékezett vissza Rédey Soma. A 2020 decemberében létrehozott és Szűts Gergellyel kiegészült cég a termékfejlesztést másfél évvel korábban kezdte meg, aminek alapját a fenntartható módon termeszthető ipari kender és a növényi keményítőből gyártott politejsav (PLA) mixelése jelentette. Sikerült előállítaniuk egy olyan anyagot, aminek a gyártása és az alapanyagainak előállítása is a fenntarthatóságon alapult, szemben a fosszilis eredetű alapanyagot használó műanyagiparral. „Miután a kapott granulátum tökéletesen megfelelt, mint a műanyagokat kiváltó helyettesítő anyag, azon kezdtünk el gondolkodni, hogy milyen termékek gyártására lehetne felhasználni” – tudtuk meg Rédey Somától.
Egy uniós jogszabályt közbeszólt
Viszont az egyik nem várt nehézség egy Európai Uniós (EU) szabály képében érkezett, ami szerint az ipari kender felhasználása nem engedélyezett minden, élelmiszerrel érintkező anyag gyártásához. Az egyébként a Green Brands minősítést is elnyerő Vilhemp így szinte az alapjait érintő változtatásra kényszerült; az ipari kendert elhagyva átálltak a máshol már hulladékként kezelt fa- és farost hulladékok felhasználására. A közben az EU újra fontos szerephez jutott, mert éppen az egyszer használatos műanyag termékek betiltását célzó uniós rendelet alapján dőlt el, hogy mivel lép piacra a Vilhemp. A sikeres próbagyártások után környezetbarát és komposztálható evőeszközöket – kanál, villa, kés – és szívószálakat kezdek el gyártani. Persze meg kellett oldani az ipari mennyiségben való gyártás gazdasági és környezetbarát módját is, ám e speciális szerszám elkészítése tőkeigényes befektetés volt. „Elindultunk a Klímainnovációs Közösség (KIK) által szervezett Startup Plastic Surgery elnevezésű versenyen, ahol különdíjban részesültünk: a Hiventures-től kaptunk kockázati tőkebefektetést, így indultunk el a gyártással” – avatott be minket Rédey Soma.
Az üzleti életben kompromisszumokat is tudni kell hozni
Egy vállalkozásnak – ha valóban fenntarthatóan akar működni – számos tényezőnek meg kell felelnie (ezekről a cikkünkben lejjebb részletesen is írunk). Ugyanakkor Rédey Soma szerint az is igaz, hogy az üzleti életben a jó célok megtartása mellett szükség van a kompromisszumokra is, például az anyagi erőforrások hiánya vagy egy adott jogszabály előírásai miatt. „Mi a csomagolások terén kényszerültünk kompromisszumokra” – tudtuk meg Rédey Somától. Természetesen az volt a céljuk, hogy minimálisra csökkentsék a mértékét és környezetbarát módon tudják megoldani a csomagolás mikéntjét. Az a kérdés merül föl, hogy hogyan is lehetne úgy ipari mértékben megoldani a csomagolást, hogy az megfeleljen a higiéniai előírásoknak, a környezetvédelmi szempontoknak és anyagilag se legyen ráfizetés. „Azt a döntést hoztuk, hogy bizonyos termékeink esetében, ahol kiemelten fontosak a higiéniai elvárások, a papírcsomaglás vékony, forrasztható műanyag réteggel van bevonva” – mondta Rédey Soma. Ők sem örülnek ennek a megoldásnak, de „ezt az eljárást tudtuk gépesíteni, ám aminek meg tudjuk oldani az kézzel történő csomagolását, ott százszázalékban papírcsomagolást használunk”. Hasonló szempontokat követnek a gyártás és a szállítás terén is. A termékeiket bérgyártásban állítják elő, így a gyártók kiválasztása, a szállítás és disztribúció kapcsán is kiemelt szempont a partnerek környezettudatosságának mértéke. „Az a legfontosabb, hogy egy vállalkozásban, cégben meglegyen a zöld szemlélet, amit a működés valamennyi fázisa során alkalmazni lehet, törekedve a leghatékonyabb megoldásokra” – állítja a cégvezető.
Egyre nagyobb a nyomás és kedvezőek a trendek is
A fenntarthatósági elvárások terén egyre nagyobb a nyomás a vállalkozásokon és a cégeken, de egyelőre még nem rendelkeznek elegendő tudással azzal kapcsolatban, hogy milyen konkrét lépéseket kellene megtenniük ezen az egyre fontosabbá váló területen. Ugyanakkor látszik a kedvező tendencia is: a piaci szereplők egy része igyekszik megfelelni az elvárásoknak és egyre nagyobb figyelmet fordít a mérésekre és így az adatalapon való fenntartható működésre. „A környezettudatosság egyre fontosabbá válik a vásárlók számára is, például a zöld szempontokat képviselő tisztítószerek- és az élelmiszertermékek esetében az elmúlt fél évtizedben megtízszereződött a termékforgalom” – érzékeltette a tendencia erejét Lévai Gábor, a Green Brands Hungary ügyvezető igazgatója.
A kicsi és a mikro vállalkozások számára is elérhető és teljesíthető
A Green Brands auditrendszert és a hozzá kapcsolódó védjegyet egy évtizede alakították ki és hozták létre Németországban és Ausztriában a kezdetektől fogva azzal a személettel, hogy a mikro vállalkozások számára is elérhetővé váljon a zöld minősítés. Tehát az audit teljesítésének kritériumait az azon részt vevő cég méretéhez igazították, így a mérés és a védjegyhasználat díja is az árbevétel mértékével arányos. Vagyis iparágtól és mérettől függetlenül minden vállalkozásnak megvan a lehetősége arra, hogy a teljes működését a fenntarthatóság elvei alapján alakítsa ki. A Green Brands Hungary ügyfelei között – a nagyobb cégek mellett – találunk néhány fős gombatermesztő és ajándékkészítő kivállalkozást is.
Az audit rendszere a jutalmazás szemléletén alapszik
Az audit kapcsán alapvetően egy folyamatszeméletű koncepcióról van szó, ami abban segíti a vállalkozásokat, hogy konkrétan a zöld szempontok szerint gondolják végig az anyagbeszerzésüket, az általuk használt infrastruktúra energiafelhasználását, a beszállítóik környezettudatossággal kapcsolatos attitűdjét. „De ide tartozik az adott termék teljes életciklusának vizsgálata is, tehát, hogy annak a fogyasztóhoz kerülve mekkora a környezetterhelése és mi történik a keletkező hulladékkal” – tette hozzá Lévai Gábor. Az audit szempontrendszere arra az elvre épül, hogy „a cégek által alkalmazott nagyon sok jó gyakorlat ismert, mi pedig azt jutalmazzuk, ha egy vállalkozás felhasználja ezt a tudást és nem azt büntetjük, ha valamelyik területen hiányosságot tárunk föl”. Ennek megfelelően az audit során áttekintik a vállalkozás működését, illetve a termék- vagy szolgáltatás teljes életciklusát is. „Ha egy cég eléri az ötvenegy százalékos megfelelési értéket, akkor ő már jogosulttá válik a védjegy használatára” – avatott be minket a folyamatba az ügyvezető igazgató.
Mik a leglényegesebb szempontok?
A zöld minősítésre és az védjegyhasználat jogára pályázó vállalkozások számára ingyenesen elérhető az audit során használt kérdőív is, ám Lévai Gábor kiemelt néhány olyan alapvető szempontot és kérdést, amire egy a fenntarthatóság útjára lépő vállalkozásnak mindenképpen válaszokat kell adnia.
Tervezés: Egy új termék vagy szolgálatás tervezése kapcsán mennyire veszik figyelembe a környezetvédelmi szempontokat? A termék hulladékká válva szétszerelhető, elkülöníthetők-e egymástól a felhasznált alapanyagok és milyen mértékben lehetséges az újrahasznosítás?
Felhasznált alapanyagok és a gyártás: Milyen forrásból származnak és milyen alapanyagok felhasználásával történik a gyártás? Ezek milyen környezetterheléssel jutnak el a gyártás helyszínére? A szolgáltatásnyújtás környezete megfelel-e a fenntarthatóság elveinek?
Az infrastruktúra: A gyártás vagy szolgáltatás központjául, vagy az értékesítésre szolgáló ingatlanban mérik-e a víz- és az energiafogyasztást? Az adatok alapján megfogalmaznak-e a kibocsátás és a felhasználás mértékét javító célokat?
Logisztika: Milyen környezeti terhelést von maga után a szállítás? Milyen szállító eszközöket használ a cég és mennyire figyel oda a tonna-kilométer érték optimalizálásra és minimalizálásra?
Csomagolás: A csomagolás mennyire terheli meg a környezetet? Újrahasznosítható? Csomagolásmenetesen értékesíti a termékeit?
A hulladék: A cég foglalkozik-e a hulladékkezeléssel?
Személetformálás: A vállalkozás fordít-e figyelmet a munkatársak és az ügyfelek környezettudatosságának növelésére?
Ezért éri meg
A környezeti szempontokat előtérbe helyező vállalkozások a lojális ügyfélkörön túl számos más területen is jelentős előnyökre tehetnek szert. Lévai Gábor példaként említi a költséghatékonyságot, hiszen egy zöld vállalkozás kevesebb természeti erőforrást használ föl egy adott termék előállításához vagy szolgálatás nyújtásához, csökkenti a víz- és energiafelhasználását, illetve a beszerzés költségeit is. De a tudatosság megjelenik az ügyfélszerzés-, a munkavállalók toborzási- és megtartási költségeinek csökkenésében is.
A zöld cégek és vállalkozások működésükkel komoly befolyással lehetnek a munkavállalóik, az ügyfeleik és akár a versenytársaik személetmódjára is. Lévai Gábor példaként említ egy holland mobiltelefongyártó céget, amely gondolkodásmódjának középpontjában a környezeti és a szociális terhelés minimalizálása és megszűntetése áll. Miután a mobiltelefonokban használt ritkafémek konfliktusos övezetekből származnak és az újrahasznosítás esélye is minimális, alapvetően gondolták újra tervezési folyamatokat és az újrahasznosítás lehetőségeit. „Megalkottak egy moduláris, vagyis otthon is szétszerelhető és javítható elemekből álló készüléket, amelyekből a cég kinyeri a ritka alapanyagokat” – említette Lévai Gábor. A cég felelősséget vállalt az etikus forrásokból való alapanyagbeszerzésre és fenntartható termelése. Működésük jellege pedig az egész piacra hatással bír, hiszen miután így is versenyképesek és keresletet generálnak a fenntarthatóság elvei alapján gyártott termékekre, ezeket a szempontokat nem hagyhatják figyelmen kívül a nagy gyártók sem.
Rédey Soma úgy látja, hogy a piaci szereplők fenntarthatóságon alapuló működése sosem lesz egy olcsó dolog, viszont egyre nagyobb az igény az olyan termékekre és szolgálatásokra, amelyek a zöld szemlélet alapján jönnek létre. „A környezetvédelem árát a saját szintjén mindenki megfizeti és úgy látom, hogy erre egyre nagyobb a hajlandóság” – vázolta fel a trendet a Vilhemp alapítója. Szerinte a folyamatot még jobban meg lehet támogatni már a gyerekkorban megkezdett edukációval is.
Összefoglalva:
- A fenntarthatóság elvén működő cég komoly megtakarításokra tehet szert
- A legkisebb cégek számára is elérhető és megfizethető az audit
- A cégek érzik a nyomást, de még nem elegendő a változtatáshoz szükséges tudás
- A környezettudatosság felárát egyre többen hajlandók megfizetni
Szerző:
Lippai Roland – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
