Az ipari forradalmak, az internet feltalálása és a mobiltelefonhasználat létszükségletté válása után minden bizonnyal újra eljött a technológiai paradigmaváltás ideje, amelynek középpontja és mozgatórugója vitathatatlanul a mesterséges intelligencia. A mesterséges intelligencia bemutatásának ideje már lejárt: számos tudományos cikket, véleményt, kutatást lehet fellelni a témában, sokan használjuk is már a mindennapjaink során. Az Európai Unió – felismerve, hogy a mesterséges intelligencia nem ismeri az államhatárokat, teljesen független azoktól – a szabályozás oldaláról a jogharmonizációs tevékenysége által próbál lépést tartani a technológiai fejlődéssel az uniós állampolgárok védelme érdekében.
A tanulásalapú rendszerek előnyei közé tartozik, hogy az egyszerűbb, sémákra épülő munkafázisokat, feladatokat egy idő után helyettünk el tudják majd végezni, ezzel megnövelve a hasznos emberi munkaidőt. A használatukra való áttérés azonban az újdonságukból fakadó kockázatok (adatszivárgás, átláthatóság kihívásai, tisztességtelen verseny, károkért való felelősség kérdésköre) kollektív csökkentésére vonatkozó erőfeszítések nélkül nem valósulhat meg.
A mesterséges intelligencia átfogó szabályozása az Európai Bizottság 2021 áprilisi kezdeményezése folytán indult meg, amely kezdeményezés 2023 júniusára öltött testet egy rendelettervezetben. Ezt követően az Európai Tanácsban megkezdődtek a tagállamokkal folytatott tárgyalások a rendelet végleges formáját illetően, mely a várakozások szerint már év végére elkészülhet. Az Európai Parlament számára prioritást élvez annak biztosítása, hogy az EU-ban használt mesterséges intelligencia-rendszerek biztonságosak, átláthatóak, nyomon követhetőek, megkülönböztetéstől mentesek és környezetbarátak legyenek. Az előzetes tervek szerint a rendszereket az automatizálás helyett az emberek felügyelnék a káros következmények megelőzése érdekében. Az Európai Parlament emellett technológiasemleges, egységes definíciót szeretne a mesterséges intelligencia számára, amelyet a jövőbeli mesterséges intelligencia-rendszerekre is alkalmazni lehetne.
A harmonizációs jogszabálycsomag kötelezettségeket írna elő a szolgáltatók és a felhasználók számára a mesterséges intelligencia kockázatának mértékétől függően. A ma ismert rendszerek működéséből fakadó, feltárt és szabályozni kívánt kockázatokat a rendelet tervezete három kategóriába sorolja:
- Léteznek elfogadhatatlan kockázattal járó rendszerek, amelyek veszélyt jelentenek az emberekre, ezáltal betiltásra kerülnek. Ide tartoznak a kognitív viselkedési manipulációt célzó (például hangvezérelt játékok, amelyek veszélyes viselkedésre ösztönzik a gyermekeket), illetőleg a diszkriminációt előtérbe helyező rendszerek (ilyen lehet egy munkahelyen a munkáltató által alkalmazott szoftver, amely sorrendet állít az alkalmazottak között viselkedés, társadalmi-gazdasági státusz vagy személyes jellemzők alapján).
- A biztonságot vagy az alapvető jogokat negatívan befolyásoló mesterséges intelligencia-rendszerek magas kockázatúnak minősülnek. Ide tartoznak azon speciális területek mesterséges intelligencia-rendszerei, amelyeket regisztrálni kell egy uniós adatbázisban (oktatás és kutatás, bűnüldözés, foglalkoztatás, munkavállalók irányítása és az egyéni vállalkozáshoz való hozzáférés stb.).
- A harmadik, korlátozott kockázatú csoportba tartoznak az ún. „generatív MI” rendszerek, melyeknek minimális átláthatósági követelményeknek kell megfelelniük, hogy lehetővé tegyék a felhasználók számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak a használatuk előtt és alatt (ide tartoznak az olyan mesterséges intelligencia rendszerek, amelyek kép-, hang- vagy videotartalmat generálnak vagy manipulálnak, például a “deepfake”).
Az Európai Parlament a mesterséges intelligencia törvényi kereteinek felállítása érdekében tett erőfeszítések mellett 2023. július 5-én két újabb jelentős uniós jogszabályt fogadott el – Digital Services Act a digitális szolgáltatók, és Digital Markets Act a digitális piacok szabályozására – amelyek biztonságosabb, igazságosabb és átláthatóbb online környezetet teremtenek majd a felhasználók számára.
A digitális piacokról szóló törvény célja, hogy egyenlő feltételeket biztosítson minden digitális vállalat számára. Itt megjegyzendő, hogy az Európai Unióban működő mintegy 10.000 online platform több, mint 90%-a kis- és középvállalkozás. A rendelet egyértelmű szabályokat határoz meg a nagy platformok számára, hogy megakadályozza a vállalkozások és a fogyasztók számára tisztességtelen feltételek kiszabását. Az ilyen tisztességtelen gyakorlatok közé tartozik a termékek magasabb rangsorolása, vagy a felhasználók számára az előtelepített szoftverek vagy alkalmazások eltávolítási lehetőségének hiánya.
A tisztességtelen gyakorlatok minimalizálásával nő a kisvállalatok és startupok versenyképessége, valamint az innováció ereje a monopolhelyzetben lévő tech óriásokkal szemben. A biztonságosabb online teret ígérő digitális szolgáltatásokról szóló törvény nagyobb behatást enged a felhasználók számára abban, hogy mit látnak az interneten: jobban tájékozódhatnak arról, hogy miért ajánlanak számukra bizonyos tartalmat, és választhatnak olyan lehetőséget, amely nem tartalmazza a profilalkotást. Tilos lesz a célzott reklámozás kiskorúak számára, és nem engedélyezett az olyan érzékeny adatok felhasználása, mint a szexuális irányultság, vallás vagy etnikai hovatartozás.
Összegzésként megállapítható, hogy az Európai Unió törekvései egyértelműek a szabályozás terén: a lehető legnagyobb védelmet nyújtani az emberek, a felhasználók részére. A kérdés mindösszesen az, hogy rendelkezik-e a szabályozás kikényszerítéséhez szükséges eszköztárral és egyáltalán nem elkésett törekvések ezek?
Szerző:
Dr. Illés Sándor ügyvéd, Hello Biznisz szakértő
