„A legtöbb ember túlbecsüli, mire képes egy év alatt, és alábecsüli, mire képes egy évtized alatt” – ez Bill Gates mondása, márpedig ha valaki, ő tudja, mit jelent sikeresnek lenni az üzleti életben. Sokat segíthet saját lehetőségeink megfelelő feltérképezésében, ha rendszeresen és tudatosan foglalkozunk a céljainkkal. Például úgy, hogy céltervező füzetet használunk. Hogy hogyan lássunk neki egy céltervezőnek és mégis milyen célokat írjunk bele, arról Papp Norbertet, a Voiz Zrt. alapítóját, tapasztalt céltervezőt kérdeztük.
Papp Norbert sikeres vállalkozó, a Voiz alapítója. A cég 2019-ben új üzleti modellt hozott a könyvszakmába, és felépítették Magyarország első és piacvezető hangoskönyv streaming szolgáltatóját. Több mint 100 szinkronszínésszel több mint ezer hangoskönyvet gyártottak már eddig. Mindezt önerőből, hitel, pályázat és kockázati tőkebefektetés nélkül. A cég folyamatosan növeli előfizetői számát, idén, a harmadik lezárt üzleti évben, várhatóan 400 milliós árbevétellel zárják az évet.
Nem ez Norbi első vállalkozása, és az sem az első alkalom, hogy eltervezi, hogy valamit sikerre visz, majd meg is csinálja. A 2000-es évek elején 17 éves volt, amikor elhatározta, hogy 6-7 éven belül szeretne egy saját céget, milliós jövedelmet, saját ingatlant, és évi több hónapot utazgatni. Illuzórikusnak ható elképzelések, melyik fiatal ne vágyna hasonlókra? Csakhogy Norbi nemcsak kitűzte a célokat, meg is valósította őket. Már akkor, félig még gyerekként rájött, a célkitűzés jelenti a kezdetet a siker felé vezető úton.
Például első lépésként a céltervező füzet használatával meg kellett fejtenie, hogy mégis milyen vállalkozásba fogjon. Végül egy sajáttervezésű és -gyártású ajándéktárgy volt az első biznisz, ami meghozta a milliós jövedelmet, addigra mire a volt osztálytársai lediplomáztak. Valahogy így indult Norbi és a céltervezés életre szóló kapcsolata.
Mi inspirálta Norbit a tudatos céltervezésre?
„Még középiskolás koromban olvastam egy tanulmányt, amely egy a Yale Egyetemen végzett kutatásról szólt. A 70-es években felmérték azt, hogy vannak-e a diákoknak leírt céljaik arról, hogy milyen életet szeretnének a diplomázást követő években. Az eredmény az lett, hogy a diákok csupán 3%-a rendelkezett leírt, határozottan definiált célokkal. Húsz évvel később újra megkérdezték ugyanezeket a diákokat. Az a 3%, aki rendelkezett korábban leírt célokkal, jócskán túlteljesítette a saját magának kitűzött célokat. További 5% ért még el valamilyen sikert, a többiek átlagos, középszerű életet éltek. Ez a sztori inspirált először arra, hogy célokat határozzak meg magamnak. Én is a 3%-ba akartam tartozni” – meséli Norbi.
Egy másik olvasmányélmény is meghatározó volt a később napi rutinná vált szokás kialakulásában: Norbi Napoleon Hill ’Gondolkodj és gazdagodj!’ c. könyvét olvasva talált rá arra a tippre, hogy minden reggel le kell írnunk a céljainkat, hogy bevéssük őket a tudatalattinkba.
Miért foglalkozzunk a céljainkkal minden nap?
Idővel Norbi azt is megfejtette, hogy miért van ekkora jelentősége annak, ha napi szinten foglalkozunk a céljainkkal: „Neurobiológiai kutatások bizonyítják, hogy az agy azt az információt veszi észre, amire fókuszál. Ez a retikuláris aktiváló rendszer – angolul: Reticular Activating System, azaz RAS. Biztos mindenkivel előfordult már, hogy ha fejébe vette, hogy meg akar venni egy bizonyos típusú terméket, például egy bizonyos fajtájú autót, akkor hirtelen mindenütt ilyen autókat lát. Pedig nem lett belőlük több, a RAS trükkjét érzékeljük ilyenkor. Behangoltuk magunkat egy információra, és az agyunk elkezdi kiszűrni a valóságból azt, ami ehhez kapcsolható. A vállalkozói életben azt a példát említhetjük, hogy ha valaki épp egy üzleti célon töri a fejét, akkor mindenhol kapcsolódó lehetőségeket és ötleteket vesz észre.”
Norbi azt mondja, hogy a céljaink kézzel történő leírása rendkívül hatékony eszköz: „A kézírás segít mélyebben elköteleződni a céljaink iránt, mivel ez egy aktív, tudatos folyamat, amely erősíti a céljainkhoz való kapcsolódásunkat. A céljaink leírásával a tudatalattinkba vésődik be az, amit el akarunk érni. Ez segít abban, hogy az agyunk és gondolataink folyamatosan azon dolgozzanak, hogy megvalósítsák ezeket a célokat, még akkor is, ha éppen más dolgokkal vagyunk elfoglalva.”
Hasonló technikával oldotta meg Norbi a Voiz kezdeti finanszírozási nehézségeit is. Amikor a Voiz szoftverfejlesztés ideje és a költségei a tervezett háromszorosára nőttek, Norbi már szinte az összes megtakarítását felélte. De a RAS-t használva a figyelmét folyamatosan a megoldáson tartotta. „Véletlenül” pont meghallotta hogy a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége is éppen egy hangoskönyvtáras mobilalkalmazást akar fejleszteni, de csak 20 millió forintjuk van, ami nem elég egy ilyen méretű projekthez. Így egy együttműködés keretében, nemcsak a Voiz léphetett tovább, hanem a látássérült közösségnek is értékes segítséget nyújtottak.
Norbi a célfüzetet mai napig szorgalmasan használja, igaz, egy ideje áttért a papír alapú verzió helyett a digitálisra és a Remarkable nevű eszközön vezeti azt, amire fókuszál, de ugyanúgy kézzel írva. „Annyi füzetet megtöltöttem már, hogy ha magam mellé állítom őket, olyan magas lenne a füzethalom, mint én” – állítja Norbi. – „Reggel felkelek és azzal indítom a napot, hogy leírom a napi céljaimat. Nem kezdek el úgy hetet, hogy vasárnap ne terveztem volna el a heti célokat. Ez inkább prioritástervezés, kijelölöm, hogy mi az az egy dolog, ami a legfontosabb, amit mindenképp szeretnék megvalósítani, ami a legnagyobb mértékben mozdítja elő a folyamatokat és az alá rendelek minden mást. Ugyanígy járok el a havi és az éves tervezésnél is. Minden alkalommal, amikor áttekintem és elolvasom a céljaimat, emlékeztetem magam a vállalásomra.”
Na de milyen a jó cél?
A jó cél legfőbb jellemzője, hogy nem is olyan könnyű megtalálni. Időt kell szánni rá, akár hosszú heteket, amíg kikristályosodik, hogy mi is az, amit igazán meg akarunk valósítani. És ami még Norbi szerint fontos: legyen elég nagy a cél ahhoz, hogy tűzbe hozzon minket, de elég kicsi ahhoz, hogy hinni tudjunk benne.
A jó célok konkrétak, mérhetők, elérhetőek és összhangban van az életünk nagyobb értékeivel. A célok megfogalmazása segít tisztázni az életünkben az irányt és motivációt ad a cselekvéshez.
Lássuk a céltervezés szakértőjének még konkrétabb meghatározásait, milyen is a jó cél:
- Specifikus: pontosan határozzuk meg, hogy mit szeretnénk elérni. Annyira pontosan, hogyha valakinek elmondjuk, egyből megértse.
- Mérhető: képesnek kell lennünk mérni az előrehaladásunkat, mert tudnunk kell, hogy közelítünk-e a célhoz. Ez segíthet a motivációnk fenntartásában is.
- Elérhető: realisztikus és elérhető célokra van szükségünk. A túl magasra tűzött célok csalódáshoz vezetnek, míg a túl könnyű célok nem motiválnak minket eléggé.
- Releváns: a célunk legyen összhangban a nagyobb céljainkkal és értékeinkkel. Ez biztosítja, hogy az erőfeszítéseink az általunk kívánt irányba vezessenek.
- Pozitív: mindig pozitív nyelvezettel fogalmazzuk meg a célokat. Ez segít a pozitív hozzáállásunk és a motivációnk megőrzésében.
Oké, kijelöltem egy füzetet céltervezőnek, de mit írjak bele? Hogyan kezdjek neki?
Norbi sem állítja, hogy az elején könnyű megtalálni a megfelelő mondatokat. De ha rászánjuk az energiát és az időt, már rövid távon érzékelhetjük, hogy megéri.
Norbi ezeket a lépéseket javasolja a céltervező füzet bevezetéséhez és használatához:
- Találjuk meg a legfőbb célunkat!
Legyen egy határozottan definiált fő célunk. Ha még nincs, legyen az a célunk, hogy ezt megtaláljuk! A fő célnak azt tekintjük, ami az életünk legfontosabb célja a következő 2-5 évben, és ha ezt elérnénk, az életünk legtöbb területére óriási pozitív hatással lenne. Ennek fényében határozhatjuk meg az összes részcélunkat és priorizálhatjuk azokat.
- Kézzel írjunk!
Legyen egy célfüzetünk, amibe rendszeresen vezetjük az elhatározásainkat. Ha kézzel írjuk le a gondolatainkat, akkor sok ezer idegpálya mozdul meg a testünkben, és egy óra elteltével a leírtak 70%-ára még jól fogunk emlékezni. Ha laptopon pötyögjük be a mondatokat, már nem marad ilyen mély az élmény. A kézírásnál az agyunk problémamegoldó készségét használjuk, emiatt is van nagyobb jelentősége. A kézírás elősegíti a célok hosszú távú memóriában való rögzítését.
- Találjuk meg, mi az, amit igazán szeretnénk, és bontsuk le a célunkat a legapróbb részletekre!
Első néhány alkalommal lehet, hogy nehezen jön az ihlet. Ilyenkor segíthetnek ezek a kérdések:
o Hova akarunk eljutni 10 év múlva?
o Milyen emberi kapcsolatokat szeretnénk magunk körül?
o Milyen szakmai fejlődést szeretnénk?
o Mennyit akarunk keresni?
o Mit akarunk megtapasztalni?
o Milyen magánéleti céljaink vannak?
Ezekből választhatunk két-három olyan célt, amelyekre minden nap fókuszálunk.
- Már napi 2 perc is lehet hatékony!
Nem kell órákat a célfüzet felett töltenünk, ha naponta két percet szánunk a céljaink átgondolására, az is tökéletesen elég lehet. A lényeg a rendszeresség – a célok megfelelő meghatározása mellett.
- Ne legyünk túl általánosak!
Az nem elég jó cél, hogy szeretnénk sikeresek lenni – meg kell határoznunk, hogy számunkra mit jelent a sikeresség. Mitől fogjuk azt érezni, hogy már sikeresek vagyunk? Ha be tudjuk azonosítani, hogy mire vágyunk, milyen állapotot szeretnénk elérni, akkor előbb-utóbb jön egy ötlet, hogy mi lehet az, amivel ezt el is érjük.
- Tervezzünk prioritást!
Rendszeresen szánjunk időt arra, hogy elgondolkozhassunk a prioritásokon. Mi lenne a következő legfontosabb lépés, amit ha megtennénk, az a legnagyobb mértékben mozdítaná előre a célunkat? Ez kerüljön előre! Válasszuk ki, hogy mi a havi, heti, napi fő cél, és minden mást annak rendeljünk alá. Ha a fő cél egy hosszabb, elmélyülést igénylő feladat végrehajtása, akkor ez akár azt is jelentheti, hogy amíg a fő projekten dolgozunk, a telefonokat se vesszük fel, hogy ne zökkentsenek ki minket. A fókuszáltság óriási mértékben növeli a hatékonyságot.
- Cselekedjünk!
A célokat nem csak leírni kell, hanem tenni is értük. A tervek meghatározása után a következő lépés a cselekvés, azaz azoknak a lépéseknek a megvalósítása, amelyek közelebb visznek a cél eléréséhez. A lényeg, hogy kezdjünk el cselekedni, akkor is ha nem látjuk a végig oda vezető utat. Menjünk el a sarokig, és onnan majd ellátunk a következőig. Ez beindít egy lendületet.
- Rendszeresen vizsgáljuk felül a céljainkat!
Időről időre rá kell néznünk újra a céljainkra és szükség esetén módosítani rajtuk, hozzá igazítani őket a változó körülményekhez és tapasztalatokhoz. Az akadályok kezelése, valamint a stratégiák finomhangolása szükséges. Legyünk készen arra, hogy szükség esetén módosítsuk a céljainkat vagy a hozzájuk vezető utat.
- Szembesítsük magunkat a legfontosabb mérőszámokkal!
Menet közben monitorozzuk az előrehaladást. Rendszeresen ellenőrizzük a céljaink felé tett erőfeszítéseinket, a megtett lépéseket. Az a legjobb, ha ezeket kiplakátoljuk a falra, ahogy azt is, ha haladást értünk el. Mint ahogy a focimeccsen is folyamatosan látjuk az eredmény alakulását a stadionban. Hasznos lehet például az, hogy a céges célok esetén a fontosabb statisztikák, KPI számok minden kolléga számára jól láthatók legyenek. Mindenki lássa a végcélt és azt is tudja, hogy éppen nyerésre állunk-e.
- Őrizzük meg a motivációnkat!
Akkor maradhatunk motiváltak, ha a napi céljaink összhangban vannak életünk nagy céljaival. Aki nagyon nem szereti például a szerződések áttekintését, az is belátja ennek szükségességét, ha arra gondol, hogy ez is egy lépés az éves kitűzött cél eléréséhez. A motiváció megőrzését segíti, ha megünnepeljük a kis sikereket, részeredményeket. Olvassunk rendszeresen könyveket, vagy hallgassunk hangoskönyveket, amelyek inspirálhatnak. Vegyük körül magunkat olyan emberekkel, akik hatással lehetnek ránk.
Szerző:
Ganzler Orsolya: Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
