Ma már senki sem teheti meg vállalkozóként, hogy ne vegyen tudomást a mesterséges intelligencia jelenlétéről és hatásairól. A Telekom legújabb kutatásának egyik legfontosabb megállapítása az, hogy miközben megkérdezett mikro- és kisvállalkozások kisebb része alkalmaz valamilyen AI-megoldást, nagyobb részük kifejezetten hasznosnak véli a technológiát és keresi is a lehetőséget azok alkalmazásra. Ezzel pedig jelentős versenyelőnyre téve szert azokkal szemben, akik elutasítják ezt a technológiát és így lemondanak a benne rejlő lehetőségekről is.
„A vállalkozások többsége nyitott arra, hogy a mesterséges intelligenciát adaptálja a működésébe, felismerte fontosságát s hogy e technológia mellőzése komoly versenypiaci hátránnyal járhat számukra” – fogalmazott Varga Botond, a Peak fintech szolgáltató vállalat kutatás-fejlesztés vezetője, a Vergil alapítója, vezetője amikor arról kérdeztük, hogy szerinte mi a legfontosabb üzenete a Telekom legújabb, mikro- és kisvállalkozásokat célzó kutatásának. A telekommunikációs vállalat a felmérés keretében a BellResearch kutatócéggel közösen 318, a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatás területén működő mikro- és kisvállalkozót kérdezett a mesterséges intelligenciával kapcsolatos véleményéről. Az adatok magukért beszélnek: a mikro- és kisvállalkozások háromnegyede szívesen kipróbálná, míg e csoport egyharmada szívesen fizetne is egy hasznos mesterséges intelligencia megoldásért. Bár az AI-t egyelőre megkerülhetetlennek, de minden második válaszadó úgy véli, hogy a technológia mellőzése lemaradással fenyegeti őket.
Mutatjuk a kutatás legfontosabb megállapításait!
- A válaszadók kilencvennyolc százaléka hallott már a mesterséges intelligenciáról
- A cégvezetők közel hatvan százaléka nagyjából, míg egyharmaduk pontosan tisztában van az AI jelentésével, ugyanakkor a tényleges ismeretek szintje ellentmondásos, gyakran az automatizáción alapuló megoldásokat is AI-nak gondolják
- A felsőfokú végzettségű, illetve az 50 év alatti cégvezetők körében magasabb az egyes AI megoldások ismertsége
- A cégvezetők több, mint fele szerint az AI használata inkább pozitív hatással lenne a vállalkozásra
- Az ügyfélszolgálati chatbotok és a digitális hangasszisztensek mellett a ChatGPT-t ismerik a legtöbben
- A döntéshozók többsége találkozott már valamilyen AI megoldással, a technológia céges alkalmazásában inkább a lehetőséget látják, de megjelennek az ezzel kapcsolatos félelmek is
- Jelentős a szakadék az AI használata iránti nyitottság és a tényleges használat között, ugyanis miközben a válaszadók nyolcvannyolc százalék találnak legalább hasznosnak legalább egyet a vizsgált AI-megoldások közül, mindössze tizenkét százalékuk alkalmaz legalább egyet
- A félelmek között a leggyakoribb a túlzott függés a technológiától és az emberi kontroll hiánya
- A technológia iránti nyitottág mellett segítségnyújtásra és edukációra is szükség van
Tehát egyértelműen látszik, hogy a mesterséges intelligencia és az azon alapuló, széles skálán mozgó megoldások bizniszbe való integrálásának lehetőségei komolyan foglalkoztatják a mikro- és kivállalkozásokat. A kutatás keretében összesen nyolc olyan területre kérdeztek rá, amelyeken az AI-nak kiemelkedő szerepe lehet a vállalkozás sikerességét és versenyképességét illetően.
Nézzük meg ezeket a területeket:
- Automatizált ügyfélszolgálat
- Ajánlórendszer
- Személyre szabott ajánlatok készítése
- Szövegírás, termékleírások, hirdetések és blogposztok
- Grafika, videók, látványtervek
- Adminisztrációs feladatok automatizálása
- Ügyféladatok elemzése
- Könyvelés, számlázás
A kutatásból kiderül, hogy miközben átlagosan még nem éri el a négy százalékot azok aránya, akik a felsorolt területek valamelyikén alkalmaznának AI-eszközt, a megkérdezettek több mint fele hasznosnak tartaná a technológia bevezetését. Nyilván annak a reményében és azzal az elvárással, hogy a technológia jelentős mértékben növelné a hatékonyságukat és erősítené őket a piaci versenyben.
Azonnali haszon
Innen nézve pedig lényeges kérdés lehet, hogy a témával nem eléggé komolyan foglalkozó vállalkozók mire számíthatnak az AI-tudatosabb versenytársaikkal szemben. „Konkrétumokat nehéz mondani, hiszen lényeges szempont, hogy a vállalkozók melyik iparágon belül aktívak” – mondta Varga Botond. A szakember ugyanakkor kiemelte, az AI megoldások használata a személyes produktivitás szintjén óriási ugrást eredményezhet. „Ha valaki egyéni szinten, akár csak apróbb feladatokhoz is, de elkezdi használni a mesterséges intelligencia eszközöket, azonnal öt-tíz-húsz százalékkal növeli a teljesítményét” – érzékeltette a fejlődés mértékét. Ugyanakkor a technológia alkalmazása a vállalkozásra gyakorolt pozitív hatásait hosszú távon fejti igazán; eszerint, aki most elkezdi megismerni és alkalmazni az AI-t, nem csupán jelentős százalékokban mérhető produktivitásszint-emelkedést nyerhet, hanem rátalálhat a saját iparágán belül egy igazán hatékony, forradalmi megoldásra is. „Ez pedig versenyelőnyt jelenthet számára” – fogalmazott a szakember.
A kutatás egyik fontos eleme a AI-al kapcsolatos félelmek feltárása is, ami mögött Varga Botond szerint megvan a logikusan magyarázható kiváltó ok. Nyilvánvaló, hogy a technológia alkalmazása egy pékség vagy egy kézműves borászat esetben sokkal kevesebb eredménnyel kecsegtet, mint az olyan cégek esetében, ahol az üzleti folyamatok nagy része már alapvetően is a digitalizáción alapuló megoldások mentén működnek, vagy esetleg van már a rendszerben valamilyen mesterséges intelligencia-megoldás is. Viszont – és ez egy hatalmas ugrást jelent a technológiai lehetőségekkel kisebb arányban élő vállalkozók számára is – például a mindenki számára elérhető ChatGPT sem feltétlenül csak különböző szövegek generálásra alkalmas. „Megfelelő használattal képes kezelni és menedzselni a teljes biznisz logikát is” – hívta fel a figyelmet Varga Botond. Márpedig a megkérdezettek körében, spontán említésként, a konkrét AI alkalmazások közül éppen ChatGPT ismertsége volt a legmagasabb: huszonhárom százalékkal (összességében pedig a vállalkozások fele említette, hogy találkozott vele).
A technológiai okozta félelem feloldható
Varga Botond a saját szakmai tapasztalatai alapján is megerősítette, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos félelmek feloldása egy nehéz folyamat. A kutatás a félelmek kiváltójaként két markáns okot – technológiától való túlzott függést és az emberi kontroll hiányát – tárt föl. „Amikor az excellel dolgozunk és a szoftver bonyolult matematikai egyenleteket old meg a háttérben, vajon aggódunk, félünk-e az emberi kontroll hiányától?” – tette föl a kérdést a szakember. Szavai szerint „nem, mert biztosak vagyunk abban, hogy a gép jól fogja elvégezni a matematikai műveleteket”. De egy „Michelin csillagos étterembe is azzal a bizalommal térünk be, hogy hátul a konyhában minden rendben van”. Vagyis a bizalmi szint emelése lehet a félelem egyik legjobb ellenszere, a bizalmat pedig a technologiát fejlesztő cégek feladata megteremteni az emberekben. „A túlzott függőségtől való félelem szerintem inkább a megvonástól való félelemből ered; mi történik akkor, ha sokat használom az AI-t, megszokom, majd egyszer csak nem lesz számomra elérhető?” – árnyalta a képet Varga Botond.
Be kell mutatni a AI-eszközök hasznosságát!
„A kétkedők számára praktikus kommunikációval kell megmutatni a működés hátterét s bebizonyítani, hogy a technológiai megoldásokra való nyitottság és azok a cég működésébe való integrációja milyen haszonnal jár számukra” – emelte ki. Egy egyszerű analógiával: ha például valakinek ellenérzései vannak az excell használata ellen, akkor a szoftver felhasználási lehetőségeinek és hasznossága bemutatásával lehet motiváltabbá tenni.
Varga Botond szerint az edukációban döntő szerepet kell vállalnia az AI-eszközöket gyártó és azok minél szélesebb alkalmazásában bízó vállalatoknak. „A félelem vagy a távolságtartás feloldásának másik nagyon hatékony módja lehet, ha valaki elkezdi használni és tesztelgetni az AI-eszközöket, egyre több tapasztalatot szerezve arról, hogy hogyan működnek s hogy mire alkalmasak” – hívta fel a figyelmet Varga Botond. Akár érdemes „beszélgetni” a ChatGPT-vel például egy, a vállalkozót foglalkoztató problémáról, annak megoldási lehetőségeiről és így lépésről lépésre előrébb jutni az AI-technológia felhasználói szintű megismerésében.
Varga Botond szerint egy kisvállalkozónak érdemes úgy hozzáállni a ChatGPT-hez, „mintha egy olyan jó baráttal csevegnénk, akivel mindent meg tudunk beszélni”. A jó kérdésekre generált AI-válaszokat újabb és újabb kérdésekkel tudjuk pontosítani, ezáltal nem csak egy adott problémára kaphatunk megoldásokat, hanem például tovább tudjuk fejleszteni a már meglévő ötleteinket. „Sőt, ha adott esetben nincsenek konkrét ötleteink, elgondolásaink a vállalkozásunkat illetően, az AI-val beszélgetve erre is találhatunk megoldást” – tette hozzá a szakember. Például az első és tisztázó kérdésünk lehet az is a ChatGPT-hez, hogy „Milyen a vállalkozásomat érintő üzleti kérdésekben tud nekem segíteni a mesterséges intelligencia?” A kérdésre generált válasz számos területet érinthet; megjelenhetnek a vállalkozás üzleti stratégiával és a növekedéssel, valamint a működést illető hatékonyságnöveléssel kapcsolatos lehetőségei, a költségek, a pénzügyek és a könyvelés folyamatai optimalizálásnak módozatai, illetve a termékfejlesztés és a marketing irányai is. Szerinte ehhez nem szükséges semmilyen technológiai előképzettség, ugyanakkor, ha komplett rendszereket – számlázás, ügyfélszolgálat – szeretnénk valamilyen AI-megoldással támogatni, akkor az már digitális szaktudást igényel.
S ahogy korábbi cikkünkben írtuk, mivel a technológia velünk marad, érdemes legyőznünk az esetleges félelmeinket és gondolkodásmódot váltanunk, nyitottan fordulnunk az új lehetőségek felé, mert aki kimarad, az lemarad. Minden újonnan megjelenő technológiához nyitottan kell oda fordulni, meg kell tanulni azt megfelelően alkalmazni, létre kell hozni a megfelelő szabályozást és az előnyeinkre kell használnunk azt, nem pedig a tévképzeteinktől félnünk. Mert aki nem sajátítja el az új technológiák alkalmazását, elveszítheti a vállalkozása versenyképességét. A kutatásból kiderült, egyre több vállalkozó és vállalkozás ébred erre rá.
Szerző:
Lippai Roland – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
