Sokáig tanakodott magában, hogy nem kellene-e egyetlen tevékenység mellett letennie a garast, de végül meggyőződött róla, hogy minden úgy jó, ahogy van: Kocsis Angéla ugyanis azzal foglalkozhat, amit igazán szeret – egyszerre alkot különleges ruhadarabokat újrahasznosítható anyagokból, és tart gyerekeknek edukatív kézműves foglalkozásokat. A fenntartható módon készült szoknyáit pedig saját webshopban is értékesíti. Angéla és vállalkozása, a Kétfecske sikersztorija következik.
Kocsis Angéla egyáltalán nem kézműves pályára készült, magyar-lengyel szakon végzett az egyetemen. A lengyel tudásának mégis köze van ahhoz, ahogyan a mostani tevékenységéhez az első inspirációs forrásokat begyűjtötte: egyszer tolmácsolni hívták Lengyelországba, akkor ismerkedett meg több ifjúsági szervezet munkájával, és ennek hatására fogalmazódott meg benne, hogy szívesen foglalkozna nem formális oktatással, ifjúságneveléssel. Első lépésként alapított egy egyesületet a húgával közösen, később pedig elvégzett egy játszóház-vezető tanfolyamot is.
Hogyan ültethetők át a környezetbarát elvek egy vállalkozás felépítésébe?
„Találkoztam a retextil technológiával, hobbiból varrogattam magamnak szoknyákat. Aztán beiratkoztam egy női szabótanfolyamra is, hogy rendesen kitanuljam ezt a szakmát. Közben felismertem, hogy a hagyományos szabászat rengeteg hulladékot termel, ezért eldöntöttem, hogy ha lehet, én kerülni fogom az új anyagok felhasználását, nem fogok például körszoknyát varrni új anyagokból”- meséli Angéla, hogyan mélyült el a fenntartható ruhakészítés rejtelmeiben.
A fenntarthatóság egyébként is átszövi mindennapjait, különösen azóta, hogy megszületett gyermeke. Mióta édesanya lett, környezettudatosabban kezdte vezetni a háztartását, lecserélt tisztítószereket, mosószereket, nagyobb érdeklődéssel fordult a zöld gondolkodás felé. Természetes lépés volt, hogy a munkájában is keresi a fenntartható megoldásokat.
Angéla jelenleg újrahasznosítható anyagokból készít szoknyákat, emellett retextil technológiával készít ékszereket, kosarakat, lakberendezési tárgyakat, és ugyanezt alkotó tevékenységként gyerekeknek is tanítja speciális foglalkozásokon, vagy kézműves táborokban.
Van Mosonmagyaróváron egy műhelye, ott tartja a foglalkozásokat, workshopokat a gyerekeknek. De az is gyakran előfordul, hogy elhívják rendezvényekre, nyári táborokba – az idei nyáron tele volt a naptárja ilyen programokkal: „Júniusban és júliusban annyi játszóházas programom volt, hogy alig maradt szabadidőm. A régióban már kialakult egy ismertségem, sok helyre hívnak, főleg a környező települések napközis táboraiba. Emellett szerveztem két egyhetes saját tábort is gyerekeknek. Amikor elkezdtem ezzel foglalkozni néhány éve, akkor jó, ha egész évben volt egy tucat programom – most két hónap alatt húsz meghívásnak kellett eleget tennem a saját gyerektáboraim mellett” – összegzi Angéla, hogyan fejlődött a vállalkozása.
Miben mérhető egy fenntartható vállalkozás sikere?
Nem a programok számának drasztikus emelkedése az egyetlen fokmérője vállalkozása, a Kétfecske sikerének: Angéla már két alkalommal is bemutathatta saját alkotásait egy-egy divatbemutatón, egyszer Mosonmagyaróvár mellett, egyszer pedig a Fashion Revolution kampányhéten Budapesten, három másik tervezővel közösen. Gyakran hívják szerepelni a helyi televízió műsoraiba, többször írt róla a megyei napilap. Saját közösségében is igyekszik nyomot hagyni: „Idén a Petőfi 200 emlékév alkalmából készítettünk egy retextil Petőfi portrét, amely három méter magas és másfél méter széles. ‘Köss bele Petőfibe’ volt a program neve, két héten át 60 ember közreműködésével készült el a végleges alkotás.”
Bár mindig is szeretett kézműveskedni, amikor a továbbtanulásról döntött, még nem gondolta, hogy épp ez az irányvonal válhat meghatározóvá az életében. Természetes volt számára, hogy édesanyjától és nagymamájától megtanulta a horgolás, kötés, makramézás fortélyait, hogy ő is folytatja azt a családi hagyományt, hogy szívesen varr ruhákat saját maga vagy családtagjai számára. Mostanra pedig a hobbiból hivatás lett.
„Nagyon megtaláltam ebben a kettős szerepben magamat: varrok és gyerekekkel is foglalkozom. Egy darabig azt gondoltam, hogy döntenem kellene a kettő között, de most már látom, hogy nincs rá szükség, így teljes minden, így találtam meg a helyem” – mondja Angéla.
Újrahasznosított anyagokból készült szoknyát webshopból? Miért ne?
Tervben van, hogy idővel felnőtteknek is tart majd workshopokat – mert igény lenne rá. Ahogy a fenntartható módon, többnyire maradék anyagokból készült ruhadarabjai iránt is van kereslet: „Eleinte nem gondoltam, hogy bárkit érdekelne az, ha készítek egy ruhadarabot nyakkendőkből. Saját szórakoztatásomra varrtam. Aztán egyre gyakrabban egyedi megrendelésre is készítettem ruhákat. Idővel rájöttem, hogy nem várhatok mindig arra, hogy majd jön egy megrendelő, aki pont a nálam felhalmozódott anyagokból akar egy ruhát. Elkezdtem előre gyártani a ruhadarabokat, és hogy ne legyen gond a mérettel, leginkább gumisderekú, vagy megkötős szoknyákat készítettem.”
Az igazi újdonság azonban az volt, hogy az elkészült darabokat webshopban is elérhetővé tette, a Szoknyagyárra keresztelt saját felületén. Minden közzétett ruhadarabhoz tartozik egy kis sztori is, hogy hogyan jutott hozzá az anyaghoz, kitől származik, de Angéla azt is feltünteti, hogy hulladékmentesen vagy újrahasznosított anyagokból készült-e az adott darab. A webáruház ismertségén Angéla szerint még van mit dolgozni, de eddig még nem költött hirdetésre. Most határozta el, hogy ideje ráncba szedni a különböző online felületeit, és megbízott egy marketingszakembert, hogy segítsen kitalálni, milyen lépésekkel érhetne el több potenciális vásárlót.
A fenntarthatóság kérdésében Angéla olyannyira elkötelezett, hogy még a webáruház indításának időpontját is újragondolta: „Tavaly novemberben indítottam a webshopot, pont arra a napra tervezve az élesítést, amit egyébként ‘Ne vásárolj semmit!’-napként is jegyeznek. Azt gondoltam, hogy az nem lenne jó üzenet, ha épp egy ilyen napon lenne a start és ilyenkor ösztönözném vásárlásra a látogatókat. Ezért az oldal ugyan elindult, de kiraktam egy bannert, hogy mivel ma van a ‘ne vásárolj semmit’ nap, kérlek, hétfőn térj vissza az áruházba. Egy hölgy pedig már ezen az első napon belelkesült és mindenképp szerette volna megvenni az egyik szoknyát, de ki kellett várnia a hétfőt. Azóta visszatérő vásárlóm lett.”
Mit adott Angélának az a pályázat, ahol nem az övé lett a fődíj?
Angéla tudja, hogy jelen kell lennie a digitális térben: weboldala és webáruháza mellett van Facebook és Instagram oldala is, aktív a Pinteresten, a közösségi médiába szánt posztjait rendre Canvában készíti el. A következő lépés a TikTok lesz – de ehhez már szüksége van külső segítségre is. Most jött el a pont, amikor felismerte, hogy egy marketingszakemberrel együttműködve lényegesen előrébb juthat. Szakmai támogatót, mentort már korábban talált magának, Vanyovszki Mária, az asalon.hu divatportál vezetője személyében, aki coach-ként segíti Angélát.
Saját maga megmérettetése volt a célja, amikor a Visa She’s Next pályázatára jelentkezett: „Láttam a hirdetést, és először azt gondoltam, hogy itt nincs esélyem, mert biztos nagyon sok lesz a pályázó. Végül a határidő előtti utolsó napokban beadtam a pályázatomat, és több mint 380 jelentkezőből kerültem be a 10 döntős közé. Ugyan a végén nem nyertem külön támogatást, én már magából a felkészülési folyamatból rengeteget tanultam. Úgy gondolom, hogy a zsűrinek az tetszett a legjobban, hogy a közösségépítés és a tudásátadás a legfontosabb számomra a tevékenységemben. Az, hogy megtaníthatom a gyerekeknek, hogy nem gombnyomással működik a világ, hogy a retextil technológiával készült alkotásokat nem lehet elrontani, ezért mindig sikerélményt adnak” – újságolja Angéla.
Az ilyen sikerek, pozitív visszacsatolások adnak lendületet Angélának ahhoz, hogy a vállalkozás jövőjét tervezze: „Szeretnék létrehozni egy újrahasznosítási központot, amely a hulladékhasznosítás minden szintjére reagál – ruhák begyűjtése, továbbhasználat, ruhajavítás, használt anyagokból új ruhák varrása, a hordhatatlan ruhákat pedig retextil technológiával dolgoznánk fel. Mindez természetesen az edukációs tevékenységgel átszőve. Idén nyáron kezdtem el azt érezni, hogy egyedül ehhez kevés vagyok. Tele vagyok ötletekkel, de nincs elég időm, hogy megvalósítsam őket. Ezért is szeretnék másokat is bevonni a munkába, például pedagógusokat az edukációs vonalba, varrónőket a varrásba.”
Kocsis Angéla, a Kétfecske alapítójának 3 tippje vállalkozók számára:
1. Halogatás helyett bátornak lenni
Nem mertem meglépni dolgokat, mert azt gondoltam, hogy még nem vagyok eléggé készen rá, nem vagyok elég jó. Halogattam, hogy ajánlatokkal keressek meg potenciális ügyfeleket. Aztán amikor mégis rászántam magam idén tavasszal, hogy programajánlókat küldjek, lett egy rakás megrendelésem.
2. Nem kell tökéletesnek lenni
A vállalkozásfejlesztésben nem kell azt várni, hogy rögtön minden tökéletesen működjön, mindig lehet javítani a dolgokon. És mindig lesz is min javítani. Viszont hátrányunk származhat belőle, ha valamit nem használunk ki, mert azt hisszük, hogy tökéletesnek kell lennünk.
3. Hinned kell abban, amit csinálsz
Ha hiszel benne, hogy amit csinálsz, az jó, akkor az biztosan jó is lesz. A Visa pályázatán is ez derült ki számomra, mivel a 380 jelentkező között döntőbe jutottam. Hittem abban, amit csinálok. Ez minden sikeres vállalkozás alapja.
A cikkben a Visa She’s Next programban résztvevő vállalkozót szólaltattunk meg. Ha érdekel a program itt olvashatsz róla többet: https://www.visa.hu/mukodtesse-vallalkozasat/shes-next.html
Szerző:
Ganzler Orsolya – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
