Kutatások igazolják, hogy ma már az is nagyban befolyásolja a munkáltatói márkát, hogy az adott cég mennyire fenntartható, társadalmilag mennyire tudatos. És itt már nem elég évente egy-két fotó óvodai kerítésfestésről, vagy faültetésről, a napi működésben, a vállalkozás szellemiségében kell megjelennie mindennek. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban, hogyan és mitől mondhatja el magáról egy vállalkozás, hogy fenntartható, hogyan tudja kiaknázni mindezt a munkaerő-keresésnél, arról Buru Évivel, a Fabrik kávézó és közösségi tér egyik alapítójával, és Tomaj Zsófi fenntarthatósági szakértővel beszélgettünk.
Buru Évi kommunikációs szakemberként dolgozott évekig, vezető beosztásban. Az üzleti szférát hátrahagyva vágott bele valami egészen másba: kávézót nyitott férjével közösen. De nem akármilyet. A Fabrik sokkal inkább egy multifunkcionális közösségi tér, mint csupán egy kávézó, mivel művészeti workshopokat, kulturális programokat is szerveznek, és a kávézónak otthont adó helyiség egy részét közösségi irodaként is használják. Mindig is fontos volt számukra a fenntarthatóság, ebben a szellemiségben is üzemeltetik a Fabrikot is. Épp a covid-járványt megelőző évben indultak, a pandémia miatti kényszerű bezárások nekik is feladták a leckét, de a közösség erejével sikerült túljutniuk a nehézségeken.
Tomaj Zsófia fenntarthatósági szakértő, a Future Potato fenntarthatósági ügynökség egyik megálmodója. Az elmúlt 10 évben kormányzati, diplomáciai és üzleti vezetőket támogatott a fenntarthatósági törekvéseik megvalósításában. A gyors, gyakorlati megoldások híve, a fenntartható fejlődésre való átállás elősegítését tekinti személyes missziójának.
Évivel és Zsófival a Fabrik egyik csendes zugában beszélgettünk arról, hogy miért van ma már egyre nagyobb szerepe a fenntarthatóságnak a vállalkozások életében, hogyan hat ez ki a munkaerő toborzására, vagy épp megtartására, és mit tehetnek a vállalkozások, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki az átalakulási folyamatból, ha elszánták magukat a változásra.
A fenntarthatóság többet jelent annál, mint mellőzni a műanyagzacskót
Kávézóból rengeteg van Budapesten, de mitől más a Fabrik, mint a többi? Miben jelenik meg az, hogy fenntartható?
Évi: Személyes indíttatású volt, hogy a fenntarthatóság ennyire fókuszban legyen. Engem nagyon foglalkoztat az, hogy mi lesz velünk 10, 20, 30 év múlva, mit fogunk enni-inni, hogyan érintenek minket az időjárás viszontagságai. De ez a klímaszorongás a fenntarthatósági motivációnak csak az egyik része, mert ha fenntarthatóságról beszélünk, akkor ide kell sorolnunk a gazdasági és társadalmi vonatkozásokat is. Szerettem volna egy olyan vonalat behozni a vállalkozásba, hogy a fenntarthatóság mindenféle elemét a hétköznapi életben is megélhessük.
Honnan tudja a betérő vendég, vagy a munkatárs, aki idejön dolgozni, hogy itt egy fenntartható vállalkozásról van szó?
Évi: Nagyon szerencsés szektorban vagyunk a vendéglátáson belül, mert a speciality kávézók rendszerint nagyon fenntarthatóan működnek. Eleve van egy ilyen hozzáállás az alapítókban. Az első szint szerintem a mindennapi működés, ahol érzékelni a fenntarthatóságot: kikkel dolgozunk? Milyen termékeket használunk? Honnan jönnek a termékek? Csak helyi beszállítókkal dolgozunk-e? Vendégeinknél is egyre inkább tapasztaljuk ezt a tudatos hozzáállást, hogy megkérdezik, honnan származik a növényi tej, vagy eleve vegán termékeket keresnek. A kávéink is zömmel kis családi farmokról érkeznek, szubtrópusi övezetből, fenntartható gazdaságokból. Ami szorongást kelt bennem, hogy a kávé egy olyan növény, amely borzasztóan kitett a klímaváltozásnak, valószínűleg el fognak tűnni variánsok, megváltoznak termőterületek, és ez biztosan hatással lesz ránk is, kávéfogyasztókra.
És mit mond a szakértő? Létezik-e egységes ajánlás a kkv-k felé, ami alapján a vállalkozás jól ki tudja fejezni magáról, hogy fenntarthatóan működik?
Zsófi: Fontos, hogy mielőtt el akarnánk mondani bármit is a fenntartható működésünkről, pontosan tisztában kell lennünk az üzleti folyamatokkal és hatásaikkal. A kkv-k szempontjából látszik egy trend, hogy fenntarthatónak kell lenni, ez pedig egy rendszerszintű átalakulási folyamatot is jelent egyben. A multiknál ez már hamarabb elkezdődött, rajtuk nagyobb is a nyomás, de most már a kkv-k szintjén is érzékelni ezt. Az a vállalkozás is sokat tehet, amelyiknek a tevékenysége nem kapcsolódik szorosan a fenntarthatósághoz, hiszen biztosan van környezeti, társadalmi, gazdasági hatása. Meg kell ismerni, hogy mindez egy adott vállalkozás életében hogyan jelenik meg. Nem kell rögtön nagyon nagy dolgokra gondolni, a nyomtatáshoz használt papír, vagy eleve a nyomtatási módszerek átalakításával is fontos lépéseket lehet tenni.
A fiatal generáció számára egyre inkább elvárás, hogy a cég, amelyiknél dolgozik, legyen társadalmilag tudatos, fenntartható
Elmondható az, hogy szimpatikusabb lehet egy vállalkozás, ha egyértelműen kiderül róla, hogy zöld módon gondolkodik és cselekszik?
Zsófi: Sok kutatás alátámasztja, hogy a mai fiatalok olyan cégeknél akarnak dolgozni, ahol megjelenik valamilyen módon a fenntarthatóság. Néha azért mennek el épp multikhoz, mert úgy látják, hogy ott már elkezdtek ilyen irányba lépéseket tenni és ebben a hatásmechanizmusba be akarnak lépni. De sokan meg épp azért nem választják a multikat, mert kisebb cégnél jobban megvalósíthatónak látják a fenntarthatóságot.
A PwC-nek volt egy globális kutatása, Workforce of the Future címmel, amelynek eredményeként kijött, hogy az emberek 65%-a olyan helyen szeretne dolgozni, amelyik társadalmilag tudatosnak mondható. Másik fontos eredmény, hogy a munkatársak egynegyede elhagyná az adott céget, ha kiderülne róla, hogy környezeti fenntarthatóság szempontjából rossz dolgokat tesz. Nem akarnak olyan cégnél dolgozni, amelyiknek nem jó a reputációja. A fenntarthatóság ma már egy munkaerő-megtartó elem lett, különösen a fiatalok körében.
Mi a helyzet a munkáltatói oldalon? Mennyire könnyű munkatársat találni úgy, hogy el tudjátok magatokról mondani, hogy fenntartható szellemben működik a vállalkozásotok?
Évi: Abszolút könnyebb. Ugyanakkor az a tapasztalatom, hogy ebbe bele kell állni, nagyon nyíltan és egyenesen fel kell vállalni, hogyan gondolkodunk a világról. Ez azt jelenti, hogy már az álláshirdetésekben is jelezzük, hogy kifejezetten hátrány, ha a jelentkező netán nem hisz a klímaváltozásban, és azt is tudni kell, hogy semmiféle szélsőséges gondolkodást nem tolerálunk, ránk a sokszínűség és a teljes elfogadás jellemző. Valószínűleg az egyetlen kávézó vagyunk Budapesten, akik kiteszik a szivárványos zászlót júniusban.
Zsófi: A társadalmi fenntarthatóságnak pedig nagyon fontos alappillére az elfogadás. Amikor fenntarthatóságról beszélünk, könnyen leszorítjuk csak az úgy nevezett „zöld” kérdésekre. Pedig a társadalmi kérdések legalább ennyire fontos vetületei a fenntarthatóságnak. És ez nemcsak abban jelenik meg, hogy a munkatársakat jogszerűen foglalkoztatja-e a cég, a férfiak és a nők ugyanannyi bért kapnak-e, hanem a transzparenciával, elfogadással, diszkrimináció elutasításával kapcsolatos kérdéskörök is ide tartoznak. Hogy hogyan gondolkodunk a világról, a közösségről, amiben élünk.
Már a legelső találkozásnál, az állásinterjún érdemes tisztázni, mik a számunkra fontos értékek
Hogyan tud ez felszínre kerülni?
Évi: Én inkább elmondom az állásinterjún, hogy nem fogunk tudni együtt dolgozni, ha a klímaváltozást te megkérdőjelezed, mert ezek tudományos tények, és erről nem lenne jó nap mint nap vitatkozni. A Fabriknál olyanok vagyunk, mint egy kis család, fontos, hogy milyen a légkör, amiben dolgozunk. Korábbi tapasztalatból szűrtem le azt, hogy ha valaki merőben mást gondol a közös értékeinkről, akkor az mérgezően hat a légkörre. A sokszínűség, az elfogadás ugyanígy idetartozik. Amikor valaki bejön egy állásinterjúra, akkor elmesélem, hogy hogyan gondolkodunk a készletmenedzsmentről a pazarlás elkerülése miatt, miről szólnak a fenntarthatósági fókuszú workshopjaink, hogyan gondolkodunk a vízről, a hulladékról – mert azt szeretnénk, ha erről az új munkatársunk is hasonlóan vélekedne.
A baristáink mindegyikének hátterében ott van valahol a fenntarthatóság, volt köztük olyan például, aki fenntartható divattal is foglalkozott. És az, hogy egyféleképpen gondolkodunk a fenntarthatóságról, egy kapocs is közöttünk. Teljesen tudatos döntés például, hogy csak egyféle növényi tejet használunk, mert a zabtejnek a legkisebb az ökológiai lábnyoma, ezen pedig nem változtatunk akkor sem, ha emiatt rossz értékeléseket kapunk az interneten.
Megszületett benned az elhatározás, hogy milyen szemlélettel szeretnéd üzemeltetni a kávézót, megtaláltad hozzá a hasonlóan gondolkodó munkatársakat, feltételezem, ezek után a vendégkör is úgy alakult ki, hogy belesimul ebbe a szellemiségbe.
Évi: Mondhatjuk, hogy az összes vendégünk nagyon jó fej, aki először jár itt, az is szívesen visszatér. Arra törekszünk, hogy elmagyarázzuk nekik, miért így működünk, miért nincs többféle növényi tej, miért nem adunk el palackos ásványvizet helyben fogyasztásra. A tapasztalat szerint ez a legtöbbeknek szimpatikus. Ha pedig mégsem, mi tudjuk, hogy mindent megtettünk, hogy edukáljunk, és ez valószínűleg nem az ő helye, talál magának másikat, ahol kókusz- és mandulatejet is kaphat a kávéhoz.
Zsófi: Az edukáció egy lehetőség is a vállalkozások számára a megfelelő kommunikációra. Ha egy kkv jelen van a közösségi médiában, be tud hozni egy új dimenziót, amivel egy új oldalát mutatja meg a vállalkozásának a partnerei felé. És ha a fenntarthatósági tevékenységéről kommunikál, akkor sokkal szimpatikusabbá teheti magát, mert megmutatja azt, hogy ő felismeri a saját tevékenységének a hatásait, felelősséget vállal ennek bizonyos aspektusaiért. Látni kell, hogy a fenntarthatóság ma még versenyelőnyt eredményezhet. Egyre inkább elvárássá vált, hogy a cégek erről kommunikáljanak kifelé is, de fontos, hogy megfelelően tegyék, ne legyen megtévesztő, ne lehessen azt mondani, hogy ez csak „greenwashing”. Teljesen rendben van, ha egy vállalkozás még csak kezdeti fázisban tart, fontosabb, hogy megértse, hogy mi az ő aktuális helyzete, és mit tehet. El kell fogadni, hogy ez nem egy olyan dolog, hogy egyik napról a másikra mindent megváltoztatunk, és hirtelen majd minden fenntartható lesz. Ha már azt látni egy vállalkozásról, hogy valóban törekszik arra, hogy fenntarthatóbb legyen, és ezt kommunikálja is, akkor nem tud nagyon hibázni.
Kicsiben elkezdeni, apró lépésekben haladni, munkatársak felé folyamatosan kommunikálni
Mi a helyzet azokkal az kkv-kkal, akik eddig nem feltétlenül a fenntarthatóság szellemében működtek, de már felismerték, hogy váltaniuk kell. Mennyire könnyű változtatni? Mik lehetnek az első lépések?
Zsófi: Elhivatottságra és tudatos döntésre van szükség elsősorban, és annak elfogadására, hogy ez valóban egy fontos téma a vállalkozás számára. Ezt a hozzáállást a munkatársaknak is el kell magyarázni, el kell nekik mondani, hogy miért van erre szükség. Ezen a megértési folyamaton múlik nagyon sok minden. Ha pedig a munkatársak körbenéznek a saját házuk táján, hogy az ő feladatkörükben milyen környezeti hatások érzékelhetők, és átgondolják, hogy tudnak-e ezeken csökkenteni, az indítja be az igazi változást. Ráadásul az olyan apró lépések, minthogy lekapcsoljuk a világítást, ha nincs rá szükség, elzárjuk a csapot időben, a pénztárcánkban is látható eredményt hoznak. A cégvezetőknek pedig érdemes észben tartaniuk, hogy a mai fiatalok sokszor kimondottan örülnek, ha megkapják azt a feladatot a cégen belül, hogy ők legyenek a fenntarthatóság képviselői, ha ők hozhatják az ötleteket, új gondolatokat. Ez pedig egy nagyon jó megtartási pont is lehet a kkv-k számára, ha a fiatalokra bízzák a gondolkodási folyamat menedzselését.
Évi: A fokozatosság elengedhetetlen. Nem kell rögtön egy világmegváltó tervvel kezdeni, mert az biztosan kudarcra lesz ítélve. Kicsiben kell elindulni, apró lépésekben haladni. És amit még nem szabad elfelejtenünk: a munkatársakkal való folyamatos kommunikáció. Oda kell figyelnünk arra, amit ők mondanak, érzékelnek. Sok esetben ők vannak kapcsolatban az ügyfelekkel, partnerekkel, sokkal jobban látják a belső működést, ők hallják meg hamarabb a visszajelzéseket. Nálunk például a baristák észlelték hamarabb azt az ügyféligényt, hogy növelnünk kellene a vegán termékek kínálatát. De ez csak akkor működhet jól, ha van egy folyamatos két irányú kommunikáció, egy jó együttműködés.
Évi és Zsófi 4 legfontosabb tanácsa kis- és középvállalkozásoknak, ha a fenntarthatóságot jobban fókuszba helyeznék:
- Első lépésként jobban ismerjük meg önmagunkat!
Legyünk tisztában vele, mi az értékrendünk, mik az erősségeink, és mik azok az üzenetek, amiket el akarunk mondani magunkról ezen a blokkon belül. - Lehet és kell tanulni másoktól.
Figyeljük meg, hogy mások hogyan működnek, lessük el a jó gyakorlatokat, és mi is osszuk meg saját tapasztalatainkat másokkal. - Merjünk iterálni!
Lehet, hogy amit elsőre gondoltunk, az nem jön be. Nem baj, rendben van, ha újra neki kell futnunk. - Beszélgessünk a munkatársakkal!
Könnyen kiderülhet, hogy otthon a saját háztartásukban már többen is bevezettek fenntarthatósági szemléletet, és az ő tapasztalataik a vállalkozásban is hasznosak lehetnek, a hozzáállásuk példaértékű lehet a többiek számára, lehetnek ők a cég „zöld nagykövetei”.
Szerző:
Ganzler Orsolya – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
