Ismert tény, hogy a vállalatok értékének igen jelentős részét az általuk használt egy, vagy több brand név hordozza, mert a fogyasztók egyrészt a vállalatot, másrészt a termékeit elsősorban ezek alapján ismeri fel.
A brand szó ma már nem szorul külön magyarázatra, de kialakítását tekintve általában valamilyen grafikai elemmel kiegészített jellegzetes szó vagy szóösszetétel, esetleg szlogen, ami a vállalatra vagy termékeinek egy fő csoportjára jellemző, és amiről a tulajdonos szándéka szerint őt vagy az adott termékeket, termékcsaládot ismeri fel a fogyasztó. Ennek érdekében mindent megtesz, hogy a fogyasztók tudatában a termékkel, vagy az adott termékcsaláddal vagy magával a vállalattal egy kedvező asszociációs kapcsolat alakuljon ki. Gyakran előfordul olyan helyzet is, hogy egy, a brand-re jellemző kialakítást például eltérő termékcsoportok azonosítására eltérő színű vagy elrendezésű grafikai megoldással jelenik meg. Ilyen gyakorlatra példa lehet egy adott gyártónak az egyes eltérő rendeltetésű tisztítószerein látható eltérő színű grafika, ahol az uralkodó szín a rendeltetésre utal. Egyébként ezeket az eltérő, de alapjaikban hasonló megjelenéseket, grafikákat szokták másodlagos brand-eknek is nevezni.
A divat változásai, bár elég lassan, de kihatnak a brand-ekre is, és a vezérszó grafikai írásmódja, beleértve az ahhoz tartozó vagy azt kiegészítő grafikai elemeket a fogyasztók számára szinte észrevétlenül, de hosszú időre visszatekintve már érzékelhetően változnak.
Az ilyen frissítés a brand neveket és az általuk keltett fogyasztói képzetet frissé, aktuálissá, divatossá teszi, ezért ezek az időszakos aktualizálások a mindennapi gyakorlat részét képezik, sok esetben még a leghíresebb márkák esetében is.
A védjegyoltalom biztosítja a jogi védelmet
A brand nevek jogi védelmét a védjegyoltalom biztosítja, és ez jelenti a jogosultak részére a jogosulatlan utánzók, bitorlók és hamisítók elleni legfontosabb védelmet, és ezen túlmenően jogi keretet teremt pl. licencia adására, a licencia vevők működésének és termékei minőségének az ellenőrzésére és a rögzített szerződéses feltételek betartatására is.
A védjegyekkel kapcsolatos közösségi és hazai döntési és ítélkezési gyakorlat fejlődése olyan változásokat eredményezett, amelyek több régóta és sokak által megszokott elvet is érintenek, és a márkák hatékony jogi védelme érdekében aktívabb magatartást követel a tulajdonosoktól.
Ezek közül érdemes kiemelni, hogy egy adott védjegy megjelenési formája nem változtatható, tehát a jogi oltalom nem tudja követni a brandekben megvalósuló változásokat, és nincs lehetőség a védjegyhez tartozó áru- illetve szolgáltatásjegyzék bővítésére, pedig a fejlődés eltérő árukat és szolgáltatásokat von maga után. Ezekre tekintettel a változásokat időről-időre új védjegyek bejelentésével kell követni.
Néhány körülmény, amelyre érdemes odafigyelni
Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül érdemes megemlíteni néhány olyan körülményt, amelyekre nem árt figyelemmel lenni. Az ábrás védjegyekkel kapcsolatban korábban ismert elv volt, hogy egy fekete-fehér ábra ugyanannak a grafikának minden színben és színkombinációban történő használatára is kellő oltalmat adott, ezért a színes ábrákat is elegendőnek tűnt fekete-fehér formában védjegyoltalomban részesíteni.
Ez a megállapítás azonban ma már ilyen általános megfogalmazásban nem állja meg a helyét. A védjegyoltalom terjedelmét ugyanis a megjelölésnek a fogyasztók által történő megkülönböztethetősége képezi.
A fogyasztók az áruk és szolgáltatások választékának jelentős növekedése következtében egyre tudatosabbá és figyelmesebbekké válnak, és a színek, színkombinációk a bennük kialakult fogyasztói érzeteket alapvetően befolyásolják. Erre tekintettel az adott színekben vagy színkombinációkban használt megjelölések már megkülönböztethetők ugyanannak a grafikának eltérő színekben történő megjelenésétől.
A biztos jogi védelmet ezért azáltal lehet elérni, ha a jogosult az általa ténylegesen használt formára szerez védjegyoltalmat, vagy ha már van a fekete-fehér kialakításra is oltalma, akkor új védjegybejelentéssel a színes változatra is oltalmat szerez. Ez abban az esetben különösen indokolt, ha magának a grafikai elemnek nincs határozottan egyedi, jellegzetes megjelenése, ami bármely szín használata esetén is a jogosultat egyértelműen azonosítaná.
Különös figyelmet érdemel a szó- és grafikai elemből álló megjelölés
A kombinált szó- és grafikai elemekből álló megjelölések különös figyelmet igényelnek, mert ha a jogosult a szóelemet külön nem védte le, akkor az említett divatkövető fejlődés során a grafikai megjelenés olyan mértékben változhat, hogy már a fogyasztóban eltérő benyomást kelthet és az eredeti megjelenéstől megkülönböztethetővé válik.
Ha a jogtulajdonos erre a változásra nincs figyelemmel, akkor ebből a jogok fenntartásánál és különösen érvényesítésénél problémák származhatnak. A védjegytörvény előírja, hogy a védjegyjogosult köteles a védjegyét az árujegyzékben szereplő áruk/szolgáltatások vonatkozásában ténylegesen használni, mert a használat öt évet meghaladó idejű elmulasztása a védjegy érvényességének az elvesztésével járhat. Ez a megszűnés azonban nem automatikus, hanem csak valamely (főleg ellenérdekű) fél kérelmére következik be, de ha a használatot a jogosult akár az 5 évnél hosszabb ideig elmulasztotta, de az érvényességet senki sem támadta meg, akkor a használat megkezdésével a jogok érvényessé és a védjegy ezen az alapon támadhatatlanná válik, ezért ilyen esetekben mindig csak az elmúlt 5 év használata jelentős.
Ha a védjegyjogosult bitorlást, utánzást tapasztal vagy másoknak az ő védjegyét utánzó megjelölésére tett védjegybejelentése ellen akar fellépni, akkor a jogérvényesítéshez a saját védjegyének használatát is igazolnia kell (amennyiben a lajstromozástól számítva öt évnél több idő telt el).
A gondot az is okozhatja, hogy csak ilyen lépéskényszer esetén ébred rá a jogosult, hogy az általa az utóbbi időben ténylegesen használt grafikai kialakítás már olyan mértékben megváltozott, hogy annak a használata már nem tekinthető a korábban más grafikai kialakítással esetleg szóelemmel szerzett védjegy használatának, és jogai érvényesíthetősége helyett védjegyoltalom nélkül marad.
Az itt vázolt helyzet olyan esetekben válik súlyosabb mulasztássá, ha egy ilyen használat hiánya miatt megszüntetett vagy nem érvényesíthető védjegynél az egyébként használt szóelemek védelme is megszűnik. A komoly grafikai elemekkel kombinált egy vagy több szóból álló védjegyek esetében ez a helyzet akkor kritikus, amikor a szóelemnek vagy szóösszetételnek önmagában nincs komoly megkülönböztető képessége, és ezért a nem domináns szóelem mellett az ábra kialakításában a fejlődés által okozott változás már sem az új ábrát sem a szóelemet nem védi.
Erre tekintettel is célszerű a brandekben lévő vezérszavak vagy kifejezések önmagukban, tehát ábrás elemek nélkül történő védelme, mert a grafika változása ezek oltalmát nem érinti.
A brandek hatékony védelemét csak aktív, a változásokat követő és mindere odafigyelő védjegypolitikával lehet biztosítani
Az itt említett példa nem ritka, és az ilyen helyzetek késedelmes felismerésből nagyon komoly károk keletkezhetnek. Ezek ellen csak aktív védjegypolitikával lehet védekezni, nevezetesen a használt brandek változó kialakításait és a termékek skálájának változását érdemes megfelelő védjegybejelentésekkel folyamatosan oltalomban részesíteni. Az árujegyzék aktualizálása éppen ennyire égető igény mert a védjeggyel ellátott termékek és szolgáltatások köre idővel változhat. A jogi védelmet a jogosult ugyanis nem korlátlanul az adott megjelölés használatára kapja, hanem az csak a védjegy árujegyzékében leírt árukkal vagy szolgáltatásokkal összefüggő használatra érvényes. Az aktív védjegypolitikához tartozik ezért mind a megjelölések fejlődésének, mind pedig az áruk és szolgáltatások változásának követése, és az érvényesség/érvényesíthetőség használattal történő fenntartása is.
Az aktív védjegypolitika további fontos része az ütközések figyelése
Fontos megemlíteni, hogy a legtöbb ország védjegyjogában a nemzeti hivatalok (és így az Európai Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatal (EUIPO) is) a védjegybejelentések elbírálásakor nem vizsgálja a bejelentett megjelölésnek az esetleges korábbi azonos vagy hasonló védjegyekkel való ütközését, és az ilyen problémák rendezésére minden bejelentést a hivatal által végzett vizsgálat lezárása után adott időre, rendszerint 3 hónapra közzétesz, és ekkor bárki, akinek meglévő jogait a védjegybejelentés hátrányosan érinti (azaz ütközés áll fenn), a bejelentés lajstromozása ellen felszólalással élhet. A felszólalást csak a korábbi jog jogosultja (vagy engedély esetén annak hasznosítója) nyújthatja be, és ha ebben sikerül igazolnia, hogy a korábbi védjeggyel a későbbi megjelölés oltalma ütközik, akkor a támadott védjegyet elutasítják. Az elutasítás történhez csak részlegesen is, az árujegyzék korlátozásával.
Ha a korábbi védjegy jogosultja nem figyeli a közzétételeket és elmulaszt felszólalni, akkor a későbbi védjegy lajstromozásra kerül, de a korábbi jogosult ilyen esetekben egy költségesebb és kicsit összetetteb törlési eljárás során még mindig kérheti az ütköző védjegy érvénytelenítését.
Miután ilyen későbbi védjegyek egy adott védjegy érvényességi ideje alatt bármikor felbukkanhatnak, az aktív védjegypolitikához és a brand értéknek megőrzéséhez hozzátartozik a közzétett védjegyek figyelése is. Ilyen figyelő szolgáltatásra léteznek nagy adatbázissal és ehhez szükséges eszközökkel rendelkező szolgáltatók is.
Az említettek tükrében és főleg új brandek létrehozása előtt érdemes a meglévő védjegyek között kutatást végezni, nehogy olyan megjelölést védessünk le és jegyeztessünk be, vagy kezdjünk használni, ami más korábbi jogaival ütközik. Igen nagy probléma keletkezhet ennek elmulasztásakor, különösen akkor, ha egy megjelölést bevezetünk, és csak később derül ki, hogy annak használata bármilyen okból is tilos. Egy bevezetett brandet megváltoztatni nagyon költséges és általában a brand értékének a csökkenésével jár.
A jelen cikkben terjedelmi okok miatt nem tudtunk foglalkozni a védjegyek földrajzi kiterjedésnek megfelelő nemzetközi védelmének kérdéseivel, és a nemzetközi védjegypolitikával, de ezek alapelvei is hasonlók, de erre esetleg egy más alkalommal kerülhet sor.
Szerző:
Lantos Mihály – szabadalmi ügyvivő (Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft.)
