Betekintés a fogyasztóvédelmi jog digitalizációjába
Az elmúlt évtized technológia fejlődése forradalminak nevezhető változásokat hozott hétköznapjainkba. Másképp kommunikálunk, informálódunk, tájékozódunk, hallgatunk zenét és nézünk filmet, mint tíz évvel ezelőtt. Életünk egy része digitalizálódott, hétköznapjaink szerves részévé vált a digitális szolgáltatások igénybevétele, illetve a digitális tartalomfogyasztás. E változásokat a szakemberek egyetlen kifejezésbe foglalva negyedik ipari forradalomként tartják számon. A digitalizáció térnyerése olyannyira érezteti hatását, hogy az internetes- és csomagküldő értékesítés forgalma az elmúlt években meghaladta az 1000 milliárd forintot, mindeközben pedig felértékelődött a digitális fogyasztóvédelem szerepe is.
Ezzel egy időben párhuzamosan alkotta meg a magyar jogalkotó a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Kormányrendeletet. A kormányrendelet az Európai Unió digitális fogyasztóvédelmi jogszabálycsomagját ülteti át a magyar jogba, amivel komoly kihívás elé állítja a digitális szolgáltatásokat értékesítő, illetve webshopot üzemeltető vállalkozásokat mindamellett, hogy erősíti a fogyasztók pozícióját. A kormányrendelet rendelkezéseit 2022. január 1-től kell alkalmazni.
Kinek ajánljuk figyelmébe az új digitális fogyasztóvédelmi szabályokat?
A kormányrendelet olyan vállalkozásokra vonatkozik, akik digitális elemeket tartalmazó árut, digitális tartalmat, illetve digitális szolgáltatást értékesítenek fogyasztók részére.
Szerencsére a kormányrendelet értelmezi a fenti absztrakt fogalmakat: ez alapján digitális elemet tartalmazó áru olyan ingó dolog, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában, vagy azzal össze van kapcsolva, olyan módon, hogy az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióit.
Magyarán digitális elemeket tartalmazó árunak tekinthető az az okostelevízió, amely előre telepített alkalmazást tartalmaz, vagy például az okostelefon, de akár még az autóban a GPS-készülék is, ha a gépjárműre vonatkozó ajánlat magában foglalja a navigációs rendszer működését is. Ez esetben a gépjárművet értékesítő vállalkozást terhelik az alábbiakban bemutatásra kerülő szabályok akkor is, ha az applikációt nem maga fejlesztette.
Digitális tartalom a digitális formában előállított vagy szolgáltatott adat, így például a különböző zenefájlok, audiofájlok, videofájlok vagy szoftverek.
Digitális szolgáltatások pedig a digitális tartalmakat létrehozó, kezelő, tároló, megosztásukat lehetővé tevő szolgáltatások, valamint az egyéb tárhelyszolgáltatás, szövegszerkesztés vagy játékok, illetve a felhőalapú tárhely, a webalapú e-mail, a közösségi média és a felhőalkalmazások.
A fentieket összefoglalva elmondható, hogy a digitalizáció térnyeréseként mindennapjaink részét képező termékek széles körét érinti az új fogyasztóvédelmi jogszabály.
Összetettebb fogyasztóvédelmi szabályrendszer
A kormányrendelet szabályai a már létező fogyasztóvédelmi szabályozási keretrendszer részét képezik. Ennek megfelelően az új szabályokon kívül a vállalkozásoknak fogyasztóval kötött szerződés esetén továbbra is figyelembe kell venniük a jelenleg is hatályos jogszabályokat.
Egy példán keresztül szemléltetve felhívjuk a figyelmet arra, hogy az új jogszabály értelmezése komoly körültekintést igényel, ugyanis a fizikai adathordozók esetén azok rendeltetésétől függően a kormányrendelet különböző rendelkezései alkalmazandók: az olyan fizikai adathordozó esetében, amely kizárólag az azon szolgáltatott digitális tartalom hordozására szolgál (pl. egy DVD film, PC játékok, zenei CD lemez), a szerződés valódi tárgya kizárólag a digitális tartalom, ezért az ilyen szolgáltatásra kizárólag a kormányrendelet digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatás nyújtására vonatkozó III. fejezete alkalmazandó. Olyan fizikai adathordozók esetében viszont, amelyek nem tartoznak ebbe a körbe (például „üresen” értékesített külső tárhely vagy USB meghajtó) a kormányrendeletnek az áruk adásvételére irányuló szabályait tartalmazó II. fejezetét kell alkalmazni.
Kiegészülnek a teljesítésre vonatkozó szabályok
A kormányrendelet rögzíti, hogy a digitális tartalom vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés akkor minősül teljesítettnek, ha a digitális tartalom a fogyasztóhoz, illetve eszközére került vagy a digitális szolgáltatás hozzáférhetővé vált a fogyasztó, illetve eszköze számára.
Példával szemléltetve az első eset egy alkalmazásáruházból letöltött szoftver esetén, a második eset pedig egy streaming szolgáltatónál elérhető videótartalomhoz való hozzáférés esetén értelmezhető.
Kiszélesedik a hibás teljesítésért való felelősség
Az új jogszabály a hibás teljesítést a fogyasztó digitális környezetébe való integrálással összefüggő rendellenességhez köti. Ezt végezheti a vállalkozás vagy annak utasításai alapján a fogyasztó.
A lényeg az, hogy például, ha a fogyasztó MacOS rendszerrel rendelkezik és ezt a vállalkozás – például az oldalon használt analitikai sütik útján – észleli, akkor ne Windows-kompatibilis szoftvert értékesítsen részére. Ezen felül akár egy „bugos” számítógépes játékot is vissza lehet vinni majd a boltba, ahol kötelesek lesznek visszatéríteni a vételárat.
Hogyan lesz akkor szerződésszerű a teljesítés?
A vállalkozásoknak a teljesítésre vonatkozó általános szabályokon túl ezentúl olyan körülményekre is figyelniük kell, hogy biztosítsák a szerződésben meghatározott frissítéseket, ideértve a biztonsági frissítéseket, patch-eket, bug-frissítéseket, valamint ezekről a fogyasztó értesítést kapjon és az ténylegesen el is érje őt.
Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak ki kell alakítaniuk a frissítésekre vonatkozó eljárásukat. Ez különösen nehéz lehet a harmadik féltől származó termékeket értékesítő vállalkozások számára. Az új szabályok ugyanis közvetlenül az eladókat kötelezik a frissítésekről való értesítésre és a frissítésekhez való hozzáférés biztosítására, így ezeknek az eladóknak érdemes újratárgyalni az eredeti termékfejlesztővel vagy a gyártóval fennálló szerződéseket, hogy előzetesen értesüljenek a frissítésekről.
Fontos változások a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozóan
Bizonyára minden fogyasztókat kiszolgáló vállalkozás tisztában van azzal az általános polgári jogi vélelemmel, miszerint a fogyasztói szerződéseknél a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában fennállt.
A kormányrendelet ezt a vállalkozásra rótt bizonyítási terhet időtartamában jelentősen kibővíti, és akként rendelkezik, hogy a teljesítéstől számított egy éven belül felfedezett hibáról vélelmezni kell, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában is fennállt, kivéve, ha ez nem egyeztethető össze a dolog természetével vagy a hiba jellegével – ilyen például a betört kijelző, mindennapos használatból eredő állagromlás stb.
Felelősség a reklámok tartalmáért
Jelentős új változás, hogy a vállalkozásokra nézve kötelező az általuk közzétett kereskedelmi reklám tartalma. A szerződésszerű teljesítésért önként vállalt jótállással tartozó vállalkozás a jótállás időtartama alatt a hibás teljesítésért a szerződés megkötésekor vagy azt megelőzően rendelkezésre álló, kapcsolódó reklámokban meghatározott feltételek szerint felel. Az új szabályok értelmében tehát a fogyasztók közvetlenül támaszkodhatnak a reklámok állításaira jótállási igényeik érvényesítésekor.
Látható tehát, hogy a Kormányrendelet többlet fogyasztói jogok juttatásával igyekszik felelős kommunikációra kényszeríteni a vállalkozásokat, hogy a forgalmazott termékek előnyös tulajdonságainak kiemelése ne csupán marketingfogás, hanem valós minőségi vállalás legyen.
Digitális tartalom és digitális szolgáltatás személyes adatokért cserébe
A kormányrendelet hatálya kiterjed az olyan ingyenes üzleti modellben nyújtott digitális tartalomszolgáltatásra és digitális szolgáltatásnyújtásra, amely a fogyasztó részére nem pénzbeli ellenszolgáltatás, hanem a fogyasztó személyes adatai megadása fejében érhető el.
Azokban az esetekben, amikor a fogyasztó részéről személyes adatok megadása szükséges a digitális tartalom eléréséhez vagy digitális szolgáltatás igénybevételéhez, és a vállalkozás ezeket a személyes adatokat további célokra is felhasználja (pl. üzletfejlesztés, marketing), a kormányrendelet digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatás nyújtására vonatkozó III. fejezete alkalmazandó. Ilyen például, amikor a fogyasztó hozzájárul, hogy bármely személyes adatnak minősülő tartalmat, például fényképet vagy az általa feltöltött bejegyzést a vállalkozás marketing céllal kezeljen.
Az adatok mintegy fizetőeszközzé minősítése a vállalkozások számára a felelősség kérdéskörében komoly változást jelenthet. Ingyenes szolgáltatás esetén ugyanis a vállalkozás a saját vagyona rovására, ellenszolgáltatás nélkül vállal teljesítést. Az ingyenesség ténye a felelősség enyhítését indokolja. Amennyiben azonban a tartalomért a fogyasztó az adataival „fizet”, akkor felvetődik, hogy a vállalkozással szemben a jövőben a szerződésszegés szigorú kimentési szabályai alkalmazandók.
Ki kell emelni ugyanakkor, hogy a kormányrendelet nem teremt új jogalapot a személyes adatok jogszerű kezelésére „digitális tartalomszolgáltatás és digitális szolgáltatásnyújtás” címen. Jó hír lehet a vállalkozásoknak, hogy nem alkalmazandó a kormányrendelet, amikor a kereskedő csupán a rá vonatkozó jogi követelmények betartásának céljából gyűjt személyes adatokat, illetve amikor a kereskedő kizárólag metaadatokat, a fogyasztó eszközére vagy böngészési előzményeire vonatkozó információkat gyűjt – magyarán a „szükséges sütiket”.
Szerződés megszűnésére vonatkozó speciális szabályok
A szerződés megszüntetése esetén a vállalkozás hozzáférhetetlenné teheti vagy letilthatja a fogyasztó felhasználói fiókját, a fogyasztó viszont jogosult marad arra, hogy a digitális tartalmait térítésmentesen, korlátozásmentesen és észszerű időn belül letölthesse. A vállalkozás visszaigényelheti a fizikai adathordozót a fogyasztótól, de állnia kell a szállítás költségeit. Amennyiben a digitális szolgáltatás egy részét már teljesítette a vállalkozás, úgy a fogyasztó köteles a már teljesített szolgáltatással arányos díjat kifizetni a vállalkozás részére.
A fentiekben igyekeztünk összefoglalni az új kormányrendelettel bevezetett leglényegesebb jogszabályváltozásokat. Mindazonáltal, mint az a fentiekben látható, a kormányrendeletnek való megfelelés alapos körültekintést igényel, ezért mindenképp hozzáértő jogász igénybevételét ajánljuk.
Szerző:
Dr. Lantos Judit ügyvéd (Danubia Legal, Lantos Judit Ügyvédi Iroda).
