Céges és privát adataink védelmét nem érdemes sem az ingyenes megoldásokra, sem a munkatársaink jóhiszemű döntéseire, felkészültségére alapozni.
Az adatvédelem sokaknak még ma is inkább egy unalmas jogi kifejezésének tűnik, míg az egyik legősibb, a PC-s korszakból származó vírusvédelem számukra is egyértelmű, hogy mit jelent. Látszólag! Az adatvédelem, mint kifejezés nem véletlenül váltotta le a hangzatosabb vírusvédelmet. Utóbbi megtévesztően sugallja, hogy a kiberbiztonságunkért elég csak a kártevőkkel leszámolni.
A kártevő programokról (malware), a zsaroló vírusokról (ramsomeware) sokszor és sokat hallottunk már, klasszikus példái a vírusvédelemnek, viszont az adathalászat (phishing & smishing) és a hamisított webhelyek veszélyeiről és tipikus előfordulási helyeiről céges környezetben még fontosabb releváns ismeretekkel rendelkeznünk. Hiszen ebben az esetben nemcsak a saját adataink kerülhetnek illetéktelen kezekbe, hanem munkahelyünk, vállalkozásunk értékes dokumentumai, kapcsolatai is. Sőt a PwC 2019-es Digital Trust alcímű friss felméréséből kiderül, hogy ha a kiberbiztonságunkat az üzleti stratégiánk részévé tesszük, akkor eredményesebbek lehetünk versenytársainknál.
Praktikus aranyszabályok
A felhőszolgáltatások elterjedésével, melyek pénzben is kifejezhető előnyeiről korábbi cikkünkben meséltünk, együtt jár az is, hogy nem minden céges ügyet az íróasztalunk, asztali gépünk (ha még van ilyenünk) mellől, hanem útközben, otthon, kávézóban, a partnerünk irodájából bonyolítunk. Ráadásul szituációfüggően, a laptopunk mellett hol a mobilunkról küldünk egy e-mailt, hol a tableten mutatunk meg egy kimutatást.
Mire figyeljünk?
- Adat- és információbiztonságunk érdekében legyen alap, hogy csak saját (megfelelő védelmi megoldással ellátott) eszközön dolgozunk. Ha céges ügyben járunk el, felejtsük el a kölcsönbe kapott és a nyilvános gépeket.
- Ha bármi gyanúsat észlelünk, például ha az eszközünk nem a megszokott módon viselkedik, a munkánkat szüntessük be, az online tranzakciókat ne fejezzük be.
- Bármennyire kényelmes lenne is bizonyos helyzetekben, ne használjunk nyilvános wifi hálózatot. Ha mégis muszáj, mert másra nincs lehetőség, alkalmazzunk VPN (Virtual Private Network) megoldást.
- Ne legyünk kényelmesek a jelszavainkkal kapcsolatban, mindig erőset válasszunk és minden alkalmazáshoz különböző, egyedi jelszavunk legyen. Sok jelszó esetén érdemes olyan jelszókezelő programot is használni, ahol csak egyetlen mester jelszóra kell emlékeznünk.
- Ha bármilyen üzenetet kapunk, amely arra kér, hogy változtassuk meg a belépési adatainkat, adjuk meg kártyaadatainkat vagy kattintsunk egy linkre, ne tegyük, és semmiképpen se kattintsunk. A kiberbűnözők ráadásul gyakran saját bankjainknak, kedvenc webshopjainknak álcázzák magukat, és nevükben küldenek hamis értesítéseket.
- Online tranzakció befejezése után mindig jelentkezzünk ki a szolgáltató (bank, közüzemi cégek, webshop) oldaláról.
- Lehetőség szerint céges eszközeinket ne vigyük el olyan helyre, ahol nem tudjuk garantálni a fizikai és a digitális adatbiztonságot (például nyaralásra).
- A fenti információk jussanak el minden kollégához, kezdeményezzünk beszélgetéseket adatbiztonsági témakörben.
Tipikus adatvédelmi hibák
Sokszor a legrosszabbkor ugranak fel a szoftverfrissítésre buzdító pop-up ablakok, aztán ha végre rávesszük magunkat egy ilyen frissítésre, „tehertől megszabadulva” dőlünk nyugodtan hátra. Jó hír, hogy tényleg nem kell a leggyorsabbnak lennünk ebben, mert számolnunk kell az upgrade-ek sebezhetőségéből származó nulladik napos fenyegetésekkel is. Kisebb cégeknél ritka, ha van olyan szakember, IT-adminisztrátor, aki figyel arra, hogy az új frissítések előtt bevárja a nagy nemzetközi laboratóriumok vizsgálati eredményét azok sebezhetőségéről, pedig ez kulcsfontsságú. „Egy jó védelmi program addig nem engedi az upgrade-ek telepítését, amíg a sebezhetőségüket be nem foltozó kiadások meg nem érkeznek” – tudjuk meg Verebélyi Attilától, a T-Systems szenior szolgáltatás-portfólió menedzserétől.
Különösen óvatosnak kell lennünk az ingyenes vírusvédelmi programokkal, mert azoknak egy része kifejezetten adathalászat miatt készült, vagy jobb esetben – bár azt mutatja nekünk a futtatása után, hogy a gépünk 100 százalékosan védve van – csak a kártevők 30 százalékát szűri ki, vagy éppenséggel nem csinál semmit – meséli Verebélyi Attila. Utóbbira példa a ma már nem letölthető Virus Shield nevű Android vírusvédelmi program, amely csak látszatmunkát munkát végzett. De ilyen programból több tucat létezik, letöltés előtt mindenképp tájékozodjunk.
A fenti eset is mutatja, hogy a kiberbiztonságon nem érdemes spórolni. A Norton Security Online minden eddig felsorolt veszedelem ellen jó megoldás. Használóját megvédi nemcsak a vírusok, a kémprogramok, a kártékony szoftverek és más veszélyek ellen, hanem a személyazonosságra vonatkozó adatokat is biztonságosan és kódolva menti, illetve elvesztés vagy lopás esetén távoli eszközlezárásra és adattörlésre is van lehetőség.
Ha azért faragnánk is a kiadásainkon, akkor a Magenta1 Bónusz ajánlat szólhat nekünk, ami egy megújuló, szabadon felhasználható, meghatározott IT- és felhőszolgáltatásokra igénybe vehető havidíj-kedvezmény.
Veszély, amire már csak nagyon kevesen gondolnak
Vannak olyan behatolók, akik nem akarnak semmit ellopni, viszont negatívan befolyásolják az eszközeink teljesítményét. A kriptobányászok akár a mi gépünket is szolgasorba állíthatják, és mi ebből csak annyit fogunk érzékelni, hogy gépünk nagyon lelassul (hiába vezetik be hamarosan széles körben is az 5G-t), fogyasztása megnő. A Norton Online Security az ilyen „betörést” is könnyedén kiszűri.Mondd el véleményedet a cikkről
