Családi érintettség, üzleti felkérés, a design thinking iránti elhivatottság kombinációja vezetett ahhoz, hogy Menyhárt Lia mára már nem szabadúszó termékfejlesztő, hanem a Merova Health Zrt. egyik tulajdonosa, és a Végtagmentő Applikáció alapító-fejlesztője. A termékfejlesztés nem startupnak készült, hanem társadalmi projektnek. Miért döntött Lia mégis az applikáció mellett és adta fel egyéb projektjeit? Mitől speciális ez a digitális termék? És miért érzi úgy Lia, hogy termékfejlesztői tapasztalata és szemlélete segíti őt a cégvezetésben? Kiderül cikkünkből.
Menyhárt Lia tervezőmérnökként végzett a Pécsi Tudományegyetemen, 24 évesen vállalkozni kezdett, mert már akkor felismerte, hogy ez számára a legmegfelelőbb működési forma, egy munkahelyi ökoszisztémában nem érzi jól magát. Először egyéni vállalkozó lett, majd idővel céget alapított. Ahogy növekedett a biznisz, bővült a cég, alkalmazottakra is szüksége volt. Kialakult számára egy követendő út is: saját termékek fejlesztésébe fogott. Jelenleg egy speciális területtel foglalkozik: applikációt fejleszt diabéteszes betegeknek és az őket ellátó szolgáltatóknak.
Miért pont a diabétesz témakörében fejlesztett applikációt Lia?
„2018-ban keresett meg Rozsos István, aki a MEROVA-módszer kidolgozója, amelyet nemzetközi szinten is prezentálnak szakmai konferenciákon. Módszerével az elmúlt 30 évben már rengeteg végtagot mentettek meg kollégáival. De mégis azt érezte, hogy még mindig nem tesz eleget és ezért is keresett meg., hogy segítsek neki olyan digitális megoldást találni, amely még szélesebb körben elérhetővé teszi a módszert, és még több embernek segíthet. Így kidolgoztunk egy diagnosztikai keretrendszert, amelyben 30 év klinikai tapasztalatait foglaltuk össze. Az ehhez kapcsolódó applikáció 2019-ben jelent meg” – meséli Lia a kezdetekről. – „Félig viccből beneveztünk startup versenyekre, de mivel rendre meg is nyertük ezeket, rá kellett jönnünk, hogy olyan dolgot alkottunk, amire szüksége van az embereknek, ezért mindenképpen folytatnunk kell a megkezdett utat.”
Liának, és immár cégalapító társának, Istvánnak, ki kellett találniuk, hogy hogyan lehet egy skálázható üzleti modellt kialakítaniuk úgy, hogy az alapmissziójukat, a diabéteszes társadalom segítését nem adják fel. Lia elmondása szerint a népesség 10%-át érinti a diabétesz és évente 6,7 millió halálesetet okoz világszerte. A covid-járvány időszakában naponta követtük, hogy hány halálos áldozatot követelt a vírus, ami egy sokkoló adat volt – de legalább ennyire riasztó a diabétesz miatt elhalálozottak száma is, mégsem foglalkozunk vele eleget. Pedig ha a betegek szánnának elég időt és energiát az állapotuk monitorozására, akkor elkerülhetők lennének a súlyos szövődmények.
„A családomban többen is küzdenek cukorbetegséggel, nekem inzulinrezisztenciám van. Ez a személyes érintettség is csak jobban arra ösztönöz, hogy teljes lelkesedéssel vegyek részt a projektben. Látom, hogy mennyire szükség van a digitális megoldásokra, mert amit az egészségügyi rendszer nyújtani tud, az nem elegendő az érintettek számára. Mi pedig olyan lehetőséget kínálunk, ami a betegeket segíti és elérhetőbbé teszi számukra a megoldást” – magyarázza Lia.
Mi köze van egy pedikűrösnek a cukorbeteg kliense egészségi állapotához, és hogyan kapcsolódik ehhez az app?
A MEROVA Health applikációja eddig elsősorban a cukorbetegeket célozta meg, nekik nyújtva hasznos tanácsokat, segített a diagnosztizálásban, lehetőséget biztosított állapotuk folyamatos monitororozására. Most azonban Liáék stratégiát váltottak, és bővítették a megcélzott közönséget: a diabéteszes betegeket ellátók felé is nyitnak, például a lábápolók, gyógypedikűrösök felé, mert a lábápolás egy érzékeny terület a cukorbetegek esetében, és a végtagmentés, a betegség súlyosbodásának elkerülése csak akkor lehetséges, ha ilyenkor is betartják az érintettek a rájuk vonatkozó ajánlásokat, szabályokat.
„A szakellátói szint kritikus szerepet játszik az ellátásban. Az orvosok leterheltek, így ha még preventív szinten kezeljük is a betegségeket, az azt eredményezi, hogy a szakellátói szint optimalizálja a betegutat és levesz terhet az orvos válláról. Eddig diagnosztikát biztosítottunk, de most tovább fejlesztjük a terméket és egy betegmenedzsment rendszert építünk köré, amelyben nemcsak az ellátó van jelen, hanem a beteg is. Tréningeket, szakmai protokollokat biztosítunk az ellátóknak. Így amikor például egy lábápoló végig viszi a kezelési tervet, akkor találhat olyan extra tartalmakat is, mint amilyen a krónikus seb ellátásával kapcsolatos teendők bemutatása, vagy a megfelelő táplálkozásra vonatkozó javaslatok” – mondja Lia az újdonságokról.
Lia arra is rávilágít, hogy milyen helyzetekben segíthet különösen a webapplikáció: „Sokszor a lábápoló sem tud róla, hogy a kliense diabéteszes – holott akkor egészen más kezelést igényel, például nem lehet áztatni a lábát. Az app protokollja egy kérdéssor segítségével segít kideríteni, hogy vajon van-e szükség speciális ápolásra. A szakellátóknak azért is különösen fontos, hogy tisztában legyenek a kliensek állapotával, mert ha nem megfelelő kezelést alkalmaznának egy diabéteszesnél, azért akár perelhetők is lennének.
Az eddigi mobilapplikációs formát felváltja a webapplikáció, amelyben a betegek ugyanúgy hozzáférhetnek a tartalmakhoz. A cél az, hogy a betegek oldaláról egy központosított adatközpontot hozzanak létre, amelyben az érintettek hozzáférhetnek minden korábbi kezelésük dokumentumaihoz, szaktanácsokhoz, diagnosztikai eszköztárhoz, hitelesített szakellátók listájához, vagy akár naplót vezethetnek állapotváltozásaikról, táplálkozásukról. A szakellátónak pedig azért is előnyös a rendszer, mert megkönnyíti a klienskartonozást, a betegek állapotának vezetését. Az üzleti modell alapja pedig az, hogy a hozzáférés orvosok és a lakosság számára teljesen ingyenes, a szakellátóknak csekély előfizetési díjért vehető igénybe, míg a gyógyszer- és kötszergyártók szponzorként megjeleníthetik termékeiket.
Miben mérhető a termék sikeressége?
Hogy igény van erre a szolgáltatásra, azt az applikáció eddigi sikere is bizonyítja: az indulás óta eltelt négy év alatt 6000-en töltötték le, 14.000 állapotfelmérés készült és 120 orvos regisztrált a rendszerbe. A Dubaiban megrendezett Health and Wellness Week rendezvényen is bemutatkozott a fejlesztés tavaly, a cég legutóbbi árbevétele pedig elérte a 18 millió forintot, pedig akkor még nem ez a projekt volt az alapítók számára az elsődleges. Azóta Lia eldöntötte, hogy a korábbi munkáit feladva csak az applikáció fejlesztésére koncentrál.
Hogy ez jó döntés volt, azt az is igazolja, hogy a MEROVA Health Zrt.-t beválogatták a Websummit Doha – Alpha startup programjába. Itt nemzetközi befektetők előtt is pitchelhetnek, meghívást kapnak befektetői találkozókra, és kiállíthatnak a rendezvényen. A Diabetes Federation idei világkongresszusán pedig Lia alapítótársa, Dr. Rozsos István prezentálhatja új szolgálatásaikat, és emellett beválogatták a témakörüket a 2024-es Diabetes research & Clinical practice folyóiratba.
Lia a projekttel elindult a Visa She’s Next pályázatán is, ahol több mint 300 jelentkező közül a döntőbe jutott. Idén Zrt.-vé alakult a cég, érkeztek kisebb szakmai befektetők, és folyik a tárgyalás további befektetői csoportokkal.
Lia pont a befektetőkkel való tárgyalások során ismerte fel egyértelműen, hogy nőként nehezebb boldogulnia a vállalkozói világban: „A befektetők nagy része férfi, akik közül többen is sztereotip módon gondolkodnak, akik számára többet kell bizonyítanom nőként, hogy egyáltalán elnyerjem a bizalmukat. Meg kell tudnom győzni őket arról, hogy össze tudok rakni egy pénzügyi tervet, el tudok vezetni egy céget. Az anyává válás is kihívás elé állított, különösen azért, mert épp a covid-időszak alatt voltam várandós, a férjem pedig éppen akkor elveszítette az állását. Ezért én dolgoztam.”
Hogy könnyebben eligazodjon a vállalkozói világ útvesztőiben, abban egy másik női vállalkozó támogatja: Bedő Bea az Impact Hubtól, akire Lia csak tündérkeresztanyaként hivatkozik. Ha pedig HR kérdésekben és mentális támogatásban lenne elakadása, akkor Verő Barbihoz fordul, aki ellátja Liát a megfelelő tanácsokkal ahhoz, hogy fel tudja mérni, milyen erőforrásokkal milyen szintre juthat el a cég. Ahogy Lia fogalmaz: „Barbi nagyon sokat segít abban, hogy elhiggyem magamról, hogy képes vagyok megcsinálni – és általában igaza van, képes vagyok megcsinálni.” Lia szakmai közösségeknek is tagja, amit azért is nagyon hasznosnak tart, mert úgy érzi, a többi vállalkozóval kölcsönösen támogatni tudják egymást – akár már csak azzal is, ha meghallgatják a másikat. De rengeteget számít neki a tudásmegosztás, a tapasztalatcsere is.
Merre vezet tovább az út?
A visszajelzések is arra sarkallják Liáékat, hogy jó úton járnak, amin tovább kell menniük: „Az ellátói oldalról az az egyértelmű visszajelzés érkezett, hogy a diagnosztizálásban sokat segít számukra az app. Az orvosok is megkedvelték, mert olyan iránymutatást kaphatnak itt, amit máshol nem, és az oktatásban sem találkoznak vele. A diabéteszes érintettektől leginkább a közösségi médiában kapunk kommentekben, üzenetekben reakciókat, akik rendszerint nagyon hálásak azért, hogy az appnak köszönhetően megmenekültek az amputációtól, vagy eljutottak a megfelelő ellátáshoz.”
A közösségi médiában elsősorban a Facebook csoportokban erős a kommunikációjuk, a betegeket ezen kívül Google és YouTube hirdetéseken keresztül érik el. De ott vannak online és offline közösségi programokon is, minden lehetőséget igyekeznek kihasználni a kapcsolattartásra.
Most már bátrabban szőnek hosszútávú terveket, mindenképp további növekedésben, fejlődésben gondolkodva: „A vízióm az, hogy ha valaki találkozik a cukorbetegséggel, akkor a mi applikációnk, a Merova legyen az első gondolata, ahol megtalálhat mindent a problémáról és az arra adható megoldásokról. Szeretnénk megjelenni külföldi piacokon is, jövőre tervezzük a megjelenést Romániában és Lengyelországban. Decemberben lesz egy nagy kongresszusa a Diabétesz Társaságnak, ahol már arra tennénk ígéretet, hogy 2024 tavaszán angol nyelven is elérhető lesz az app.”
Menyhárt Lia, a MEROVA Health Zrt. alapítójának 3 legfontosabb tanácsa vállalkozóknak:
1. A Design Thinking mindennek az alapja.
A tervezői szemléleten alapul a sales, a marketing, az üzleti terv, gyakorlatilag minden. Ha valaki megtanulja, hogy milyen is a tervezői szemlélet, jobban fog tudni működni vállalkozóként.
2. Időben teszteljük a termék működőképességét!
Minél előbb ki kell próbálnunk, működik-e a termék, hogy ne pazaroljunk energiát egy olyan ötletre, ami nem hoz majd bevételt. Mindezt célszerű már design prototípuson megtenni még azelőtt, hogy bármelyik fejlesztő egy sor kódot írt volna.
3. Jelen kell lenni a szakmai közösségekben.
Ha csatlakozunk szakmai közösségekhez, és kihasználjuk az általuk nyújtott lehetőségeket, élünk a tudásmegosztással, nagyon sokat tudunk egymásnak segíteni.
A cikkben a Visa She’s Next program döntőjébe került vállalkozót szólaltattunk meg. Ha érdekel a program, itt olvashatsz róla bővebben: https://www.visa.hu/mukodtesse-vallalkozasat/shes-next.html
Szerző:
Ganzler Orsolya – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
