Hol találom meg a célcsoportom? Milyen közösségi médiát használjak? Milyen gyakran posztoljak? Milyen hosszúak legyenek a posztok? Mivel tudom növelni a bizalmat? Minden kezdő vállalkozás felteszi ezeket a kérdéseket – de itt és most a válaszokat is megkaphatod rá.
Újabb példa arra, hogy megéri követni a Telekom Hello Biznisz Facebook-csoportját: a Health is Wealth két alapítója, Gonda Helga és Janota Zoltán ’Johnny’ ott nyerte el a lehetőséget, hogy egyórás élő konzultáció keretében kérjen tanácsokat az online kommunikáció és marketing témájában Lévai Richárdtól, a LiftUp alapítójától, aki már számos alkalommal segítette tanácsaival a Hello Biznisz közösséget.
Zoltán és Helga együtt közel 50 évnyi, eltérő területről származó, de egymást jól kiegészítő személyes- és munkatapasztalatot fordít termőre a Health is Wealth-ben. Zoli magas szinten űzi a triatlont, a királykategóriának számító Ironmant eddig 17-szer teljesítette, most egy családcentrikus triatlon-csapatot vezet. Helga a workplace management területén dolgozik 15 éve, nem csak gyakorló szakemberként, hanem oktatóként és előadóként is.
A Health is Wealth célja, hogy segítsen megőrizni a munkavállalók mentális és fizikai egészségét, hogy jobban érezzék magukat a munkahelyükön és azon túl. Olyan programot kívánnak kialakítani, amelyben többek között teret kap a munkavállalók állóképességének fejlesztése, munkavállalói jóllétet támogató stratégia és kampányok kialakítása, valamint együttműködés azok megvalósításában. Vállalkozásuk még csak formálódik, a weblapjuk építés alatt áll, de aktívak a Facebookon, az LinkedInen és az Instagramon is.
A Facebookon közvetített (és még most is megtekinthető) konzultáció során öt kérdést tettek fel a szakértőnek.
1. Milyen összetételű közösségi média aktivitással lehet a legjobban elérni a célcsoportot?
Ennek a kérdésnek a megválaszolásához jól kell ismerni a célcsoportot, de ha ez a tudás megvan, a válasz szinte magától előáll – mondta Lévai Richárd. A legtöbb esetben nem is elég egy célcsoportot meghatározni. A Health is Wealth esetében minden bizonnyal sok tekintetben eltérő jellemzőkkel bíró csoportot alkotnak a HR-vezetők, illetve a HR kérdések iránt valamilyen szinten érdeklődő felsővezetők.
Először érdemes körvonalazni az üzleti és kommunikációs szempontból legfontosabb 3-4 célcsoportot, majd meghatározni azok jellegzetes szokásait, tulajdonságait: mire vágynak szakmai szempontból, milyen problémák foglalkoztatják őket, mi jellemzi a szóhasználatukat, melyek a demográfiai jellemzőik. Így áll elő például, hogy az egyik célcsoport a HR-vezetőké, akik tipikusan hölgyek, leginkább Facebook-csoportokban kommunikálnak, ahol vasárnap délutánonként elérhetők, mert készülnek a jövő hétre. Az adatokat vidd fel egy Excel-táblába, és máris előtted állnak a célcsoportjaid. Ha még beszélő neveket is adsz ezeknek a virtuális személyeknek (Felsővezető Péter vagy HR-es Timi), máris könnyebben magad elé tudod őket képzelni.
„A táblázat alapján máris választ adhatsz az olyan kérdésekre, hogy érdemes-e a felsővezetőknek Instagramon kommunikálni, vagy őket inkább az angol nyelvű LinkedIn posztokkal találom meg. Az meg már egy következő kérdés, hogy az egyes platformokon milyen üzenetekkel kommunikálj”, mondta a szakértő.
2. Milyen gyakran posztoljak?
Az egyik leggyakoribb kérdés az online kommunikáció témájában, és számtalan helyen lehet olvasni az ökölszabályokat, miszerint Facebookra és Instagramra heti 3-4 poszt kell, míg a LinkedIn-re elég heti egy is. A helyzet ennél sajnos bonyolultabb – árnyalta a képet Lévai Richárd.
A helyes gyakoriság megint csak a célcsoportoktól és a választott online platformtól függ. Az egyes célcsoportok sem feltétlenül egységesek, a felsővezetők közül sem mindenkit ugyanazok a problémák foglalkoztatnak. Ha heti egy LinkedIn posztot teszel ki, az abban foglalt tartalom csak egy részük számára lesz releváns, a többieket nem fogja érdekelni. Ha csak 3-4 hetente talál őt érdeklő témát a bejegyezéseid között, előbb-utóbb felhagy a követéseddel.
Bonyolítja a helyzetet, hogy a célcsoportjaidat is tovább lehet szegmentálni abból a szempontból, hol tartanak az ügyfélúton, mennyire sikerült bevonni őket. Nem mindegy, hogy valaki már volt az ügyfeled, vagy csak hallott rólad, esetleg csak a téma érdekli. Ideális esetben mindegyiküknek másféle üzeneteket kellene kínálnod, de három célcsoport esetén ez már kilenc szegmenst jelent – vagyis ennyi különféle üzenetet kellene kitenned hetente, kéthetente. Természetesen nem lehet és nem is kell minden üzenetet patikamérlegen kimérni, de a célcsoport-szegmensek különbségeit mindenképpen figyelembe kell venni, amikor a kommunikáció gyakoriságáról döntesz.
Ne félj sűrűn kommunikálni! – hangzott el Lévai Richárd egyik fontos tanácsa. Ha úgy érzed, hogy heti 2-3 Facebook posztnál több van benned, nyugodtan tegyél ki akár naponta többet is!
Van ennek viszont egy másik oldala is: ne posztolj csak a posztolás kedvéért! Találd meg az egyes célcsoportok számára érdekes, izgalmas üzenetet, stílust, megközelítést, mert így tudod őket bevonni a kommunikációba, például a hozzászólások írására, megosztásra. Ha megtalálod a megfelelő „nyomógombokat”, még egy felsővezetőt is rá tudsz venni arra, hogy hozzászóljon egy izgalmas és szakmai LinkedIn cikkhez.
3. Milyen hosszúak legyenek a posztok?
A rövid válasz itt is az, hogy attól függ – és nem annyira a cégedtől vagy annak tevékenységétől függ, hanem megint csak a célcsoporttól, a médiától és a témától. Ha valamire csak fel akarod hívni a figyelmet (mondjuk, hogy megjelent rólatok egy újságcikk vagy friss írás került ki a blogodra), tegyél be egy linket a Facebookra, egyetlen ajánló mondattal.
Jó műfaj a kérdésfelvetés is. „Mondjuk egy konzultáción az ügyfél feltesz egy kérdést, és úgy érzed, ezt a többi ügyfél számára is érdekes lehet. Kiteszed a kérdést a Facebookra, annyi megjegyzéssel, hogy ti mit gondoltok? Két-három nap múlva te is megadhatod a saját válaszodat, egy hosszabb poszt vagy cikk formájában”, hozott egy egyszerű példát Lévai Richárd.
Van aztán az a tartalom, amit érdemes meseszerűen megírni. Ez legyen hosszabb történet, felépített karakterekkel, konfliktusokkal, mert ez tudja beszippantani az olvasót. „Péter a pandémia idején abban a helyzetben találta magát, hogy nem tudta felrázni csapatát” – kezdődhet egy történet, amibe aztán be lehet ágyazni öt tippet arról, hogyan rázzuk fel a csapatot pandémia idején. (A történetek erejéről Stumpf Kata beszélt nemrégiben a Hello Biznisz közösségének.)
A platform, a stílus és a forma összhangjának megtalálása hosszabb folyamat, kísérletezz bátran! Nem gond, ha a LinkedInre kirakott rövid motivációs üzenetek nem jönnek be a felsővezetőknek, ettől még az Instagramon egy kép kíséretében jók lehetnek egy másik célcsoport esetében. Egyetlen komoly hibát lehet elkövetni, figyelmeztetett Lévai Richárd: ha valamelyik üzenetet a nem megfelelő formátumba erőlteted be. A jól kidolgozható történetet ne szorítsd be két mondatba, és egy linket se egy féloldalas posztban osszál meg.
4. Érdemes foglalkozni a videós tartalmakkal?
A vizualitás világában rendkívül lényeges tud lenni a videó, a nehézséget az jelenti, hogy a minőségi mozgóképes tartalom előállításához kevesen értenek. Viszont a videó kiváló kiindulási pont lehet az úgynevezett tartalompiramis felépítésére (persze más formátumokkal is működhet a dolog). Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?
- Készítesz egy félórás videót (mondjuk ketten beszélgettek a célcsoportok számára érdekes aktuális kérdésekről), és kirakod a Youtube-ra. A beszélgetést előre meghirdetheted több csatornán, és ha kellően magabiztosak vagytok, a Facebookon élőben is közvetíthetitek.
- Mivel egy félórás videót nem néz végig mindenki, készíthetsz belőle néhány perces klipeket (például egy kérdés, egy válasz). Ezeket a rövid videókat is kiteheted a Youtube-ra, de bőven elférnek a Facebookon és a LinkedInen is, minden platformra az a részlet, ami az ott elérhető célcsoportnak a leghasznosabb. Már az eredeti videót is előkészítheted úgy, hogy minden célcsoportnak legyen benne érdekes tartalom.
- A videóról leválaszthatod a hanganyagot és feldolgozhatod podcastben. Ilyen formában azokat is el lehet érni, akiknek nincs idejük végignézni egy hosszabb videót, de mondjuk sportolás vagy vezetés közben szívesen meghallgatják.
- Negyedik lépésként írott szöveget készíthetsz a multimédiás tartalomból. Lévai Richárd az AIrite-ot használja gyakran; ez nem csak speech-to-text konvertálásra képes, hanem az eredeti videót is feliratozhatod vele. A videó átirata (némi szerkesztés után) egyben vagy részleteiben felhasználható a céges blogon, hírlevélben, LinkedIn vagy Facebook posztban.
„Vagyis egyetlen eredetiből több platformra készítettem oda illő formátumban és hosszúságban, változatos, a célcsoport igényeinek megfelelő tartalmat, anélkül, hogy megsokszoroztam volna a munkámat. Egy ilyen videóból akár egy-két hétre előre el tudom tölteni a tartalomnaptáramat”, foglalta összes a tartalompiramis előnyeit Lévai Richárd.
5. Milyen eszközökkel növelhetem a bizalmat, és mi okoz bizalomvesztést a közösségi médiában?
A bizalom igen fontos – növelni leginkább azzal tudod, ha transzparensen kommunikálsz és hiteles szakértőként nyilvánulsz meg. Az egyik legerősebb eszköz az ajánlás, vagyis ha nem te dicséred saját magadat, hanem mások mondják el, mennyire jó is vagy. Az ajánlások készítését be tudod építeni a napi működésbe. Ha előadást, konzultációt tartasz valahol, kérj visszajelzést a szervezőktől vagy a hallgatóság tagjaitól, és tedd ki a felületeidre. Ha valaki spontán ad pozitív visszajelzést, kérj rá engedélyt és azt is tedd ki. A témáról bővebben olvashatsz Tudásbázisunkban.
Csökkenteni a bizalmat a megosztó témákkal lehet. Lehet sarkos véleményed társadalmi, politikai, közéleti kérdésekről, de ezeket nem feltétlenül a céges csatornákon tedd közzé. Ha rosszul nyúlsz egy témához, ha az adott kérdésben túlzottan polarizált a társadalom, egy jó szándékú vélemény is eltávolíthatja tőled azokat, akik másképp vélekednek. „Ezzel nem azt mondom, hogy ne nyilvánulj meg ilyen témákban, mert igenis segít a márkaépítésben, ha tudják, milyen ügyek, témák mellett állsz ki – csak legyél tisztában azzal, hogy ez nem fog mindenkinek tetszeni” – tette még hozzá Lévai Richárd.
Lévai Richárd négy rövid tanácsa az online jelenlét felépítéséhez
1. Már az „éles” indulás előtt kezdd el az online márkaépítést!
Ha már digitális lábnyomod a különféle platformokon, ha elkezdted megismertetni magad a célcsoportokkal, már tájékozott tömeg fogja várni a piacra lépésedet.
2. Ismerd meg és profilozd a célcsoportjaidat!
Jellemezd, írd körbe a tipikus képzeletbeli ügyfeleidet! Így könnyebben magad elé tudod képzelni őket, amikor tartalmakat készítesz nekik.
3. Kommunikálj érzelem-gazdagon!
A szakmai cikkek, posztok is jobban mennek, ha van mögötte érzelem, szenvedély, ha átüt rajta, hogy neked szívügyed a téma. Könnyebben megy, ha a tartalmakban te magad is megjelensz arccal, hanggal, történetekkel.
4. Építs tartalompiramist!
Használd fel ugyanazt a tartalmat különféle formátumokban, hosszúságban és platformokon, mindenütt a célcsoport igényeire szabva.
Ha további részleteket is szeretnél megtudni, több példát is meghallgatni, nézd meg a teljes videót Facebook-csoportunkban!
Szerző:
Schopp Attila – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
