A hazai vállalati szférában sokan ismerik Kovach Antont, a Shiwaforce alapítóját és egykori vezetőjét. A jelenleg startup mentorként, önkéntes középiskolai tanárként, a Kürt Akadémia oktatójaként és befektetőként is tevékenykedő Anton méltán a hazai vállalkozói világ egyik legizgalmasabb alakja: 1993-ben majdnem nulla magyar nyelvtudással lépte át az országhatárt, majd sok más vállalkozást követően 2011-ben megalapította a hazai informatikát alapjaiban megváltoztató Shiwaforce Zrt.-t. Nevéhez fűződik az agilitás, mint módszertan hazai bevezetése, Eric Ries startup bibliája, a The Lean Startup lefordítása és kiadása. Munkásságát számtalan módon, többek között 2017-ben az „Év Alapítója, Vállalkozója 2017” díjjal, valamint 2022-ben a pénzügyi Oscarnak számító Fáy András díjjal is elismerték. De akkor, hogy jön az Ő nevéhez egy 400 millió forintos bukta?
Járnál-e iskolába?
„Ha korábban megkérdezik, hogy akarok-e 400 millió forintot költeni egy iskolára, hogy mindent megtanuljak, akkor azt mondtam volna, hogy biztosan nem, hiszen nem jön vissza. Ma már tudom, hogy megérte, visszajött.” – mondja Anton összefoglalóan a Karma Platformról.
De akkor korántsem volt egyértelmű, sőt fel sem merült, hogy az eredetileg a Shiwaforce kötelékein belül „kísérleti laborként” indult Karma Platform nem lesz sikeres. Ahogy Anton megfogalmazta: „életem során eddig bármilyen helyzetbe is kerültem, valahogy mindig jellemző rá egy csavar: hiába volt vagy van elképzelésem, hogy valamit így és így akarok csinálni, végül teljesen feje tetejére állítva, kifordítva és megcsavarva valósult meg, hiába toporzékoltam, hogy nem így akartam, nem ez volt az eredeti terv. Ám végül mindig sokkal jobb lett, mint gondoltam.” A Karma platform története tipikusan ilyen csavar Anton életében.
Karma platform
Kovach Anton anyacége, az Active Vision keretein belül jött létre a Shiwaforce Zrt., amolyan „labor cégként”. Ekkor 2010-et írunk. Az elképzelés az volt, hogy a Shiwaforce-ban fognak majd a beérkező ügyfél igények szerint különböző termékekkel kísérletezni. A nagyvállalati tartalomkezelő rendszernek kifejlesztett Shiwa maga is egy sikeres termékcsalád volt már akkor, és úgy gondolta Anton és csapata, hogy erre a már sikeressé nyilvánított termékre alapozva további fejlesztéseket pakolnak, újabb termékeket és megoldásokat létrehozva ezzel. Az alapötletet a már említett ügyféligények adták: főként a biztosítói szektorból jött egyre többször olyan megkeresés, hogy egy Excel táblán alapuló kalkulátort küldtek azzal a kérdéssel és kéréssel, hogy ezt kellene leprogramozni, hogy nagyvállalati megoldás legyen belőle. Antonék válaszként megírták az árat, valamint azt, hogy kb. 3 embernek legalább egy hónapos munka. Erre jött a viszontválasz, hogy „miként lehetséges az, hogy az egy éjszaka összerakott Excelt Nektek 3 hónap leprogramozni?” – eleveníti fel a kezdeteket Anton.
Anton elmondta, hogy a Excelben viszonylag könnyű összerakni például egy kalkulátort, hiszen spreadsheet-ekben dolgozva már a meglévő képletek alapján komplett üzleti terveket lehet készíteni, egyenleteket, számításokat lehet implementálni. Csakhogy, ha ezt IT környezetbe akarjuk transzformálni, például nagyvállalati környezetbe emelve, akkor annak tartalmaznia kell a biztonsági, üzemeltetési és egyéb szempontokat, amik egyáltalán a létjogosultságát adják egy ilyen alkalmazásnak.
Az említett beérkező igények, kérések mellett a másik, stratégiai jelentőségű szempont a Karma platform létrejöttében az idő tényező volt: az, hogy Antonék három hónapos időtartamot tudtak mondani, egy idő után számukra is vállalhatatlan volt. Hiszen 3 hónap alatt az ügyfél igény és üzleti környezet ugyanúgy változhat, ahogy például maga a programozási igény is. „Szeptemberben megkapjuk a megbízást és decemberben szállítjuk, ami majdnem egy üzleti negyedév, ezalatt teljesen megváltozhat minden. Észrevettük, hogy az ügyfelek egyre türelmetlenebbé váltak. És igazság szerint joggal.” – mondja Anton.
Innentől kezdve Anton fejében csak az volt, hogy miként lehetséges a lehető legrövidebb idő alatt a beérkező kérésből működő alkalmazást készíteni.
„Egyszer csak beugrott, hogy ha a biztosítói szektorban a megrendelő egy éjszaka alatt össze tud rakni egy olyan dolgot, amit mi három hónap alatt fordítunk le, akkor miért nem azt használjuk, amit Ő? Azaz használjuk mi is az Excelt, csak máshogy! Meg kell tanulnunk az Excelből kiolvasni a logikát és legenerálni a forráskódot, hiszen minden üzleti logika benne van az Excelben. Ez lett a Karma platform.”
Relatíve gyorsan elkészült egy prototípus, ami úgy nézett ki, hogy volt egy spreadsheet, amibe bele kellett írni bizonyos paramétereket, amit aztán bedobtak egy felületre, és pár perc múlva a felületről kipotyogott egy kompletten működő Java alkalmazás, ami már teljes mérték megfelelt nagyvállalati szempontoknak. Ezzel azonnal bejelentkeztek egy startup versenyre, ahol megnyerték a különdíjat. Ez volt az a pillanat, amikor kilőtt a Karma rakétája.
Határ a csillagos ég
Elképesztő sikere volt az ötletnek, amihez persze kellett Anton karizmája is. Újszerű volt az ötlet, valós igényekre reagált és jó csapat állt mögötte. Megszámlálhatatlan sok startup verseny és konferencia után, mindössze 1 év alatt, 2013-ban akkor már a prototípus harmadik verziójával bejutottak a londoni Bloomberg Tradebook Grow elnevezésű befektetői fórumára. Itt kiválasztottak 10 céget: 9 angol cég mellett a Karma Platform volt az egyetlen európai cég ebben a mentorprogramban. Egy éven keresztül jártak Londonba mentorálásra, alkalmanként tizenegy elemző ült a Karma csapattal szemben. A mentorálás keretében folyamatosan segítették a csapatot az üzleti modell fejlesztésében, a marketing- és sales folyamatok tervezésében és a termékfejlesztésben is. „Úgy éreztem elindult” – mondja Anton erről az időszakról.
A Karma egyébként korát megelőzte: Anton fő üzenete az volt, hogy változik a világ, változik az üzleti környezet, ami gyors alkalmazkodást tesz szükségessé. A vállalatoknak képessé kell válniuk arra, hogy üzleti folyamataikat is a változáshoz hangolják, hogy üzletileg is tudjanak alkalmazkodni. Ennek a képességnek az üzleti buzzword-je lett az agilitás. Ehhez kínált segítséget a Karma: egy vállalati transzformáció több hónap vagy év is lehet, ehhez képest Antonék pár perc alatt megoldottak egy Excel-alapú kalkulátor webes alkalmazássá történő fejlesztését. Lévén az azonnali alkalmazkodás igénye inkább napjainkra jellemző, a Karma majd’ 15 évvel ezelőtt durván megelőzte a korát.
A Karma Platform Anton anyacége, az Active Vision szárnyai alatt működött. A startup növekedésének köszönhetően az Active Vision a leggyorsabban növekvő magyar technológiai vállalatként felkerült Deloitte „Fast 50” 2011-es listájára. Ebben az időben már javában járták a befektetőket, privát és állami alapokat. Végül a Széchenyi Tőkealappal állapodtak meg és rákanyarodtak az üzemszerű fejlesztésre: öntötték a pénzt a platformba, azaz a termékfejlesztésbe, és időt, energiát nem kímélve megállás nélkül dolgoztak.
A ’megcsinálás’ mámora
Azonban elkövették azt a hibát, hogy fel sem néztek az asztal mögül: folyamatosan tökéletesítették az üzleti tervet, kizárólag arra koncentráltak, hogy minél tökéletesebb legyen a termék. „Amikor bemész a Bloombergbe, körülnézel és látsz magad körül 10 ezer Excelt, akkor úgy érzed, hogy Tiéd a lottó ötös, mert elképzeled, hogy erre az összes 10 ezer darab Excelre Te adod majd platformot. És ez csak egy cég, mi vár még Rád…Na ez a megcsinálás mámora.” – magyarázza Anton.
Antont és csapatát csak egy dolog hajtotta: hogy megalkossák „A tökéletes terméket”, ami a létező megoldások legjobbika lesz.
„Akkor mutassátok a mobil vagy ipad verziót”
Öntötték a pénzt a platformba és a pénzek 90%-a fejlesztésre ment. Már majdnem el is készült a termék, megvoltak a marketing tervek is, hogy miként fogják a piacra bevezetni, kész volt az üzleti terv is, hogy mennyi idő alatt, milyen marzzsal és befektetéssel mennyi profitot fognak termelni. Ekkor 2015-öt írunk. Kimentek az USA-ba a nagynevű TechCrunch egyik rendezvényére, ahol zajos siker mellett bemutatták a terméket, a koncepciót és mindent amilyük volt. A keserű pirulát is ezen a rendezvényen kellett lenyelni: „a bemutató után odajött egy üzletkötő, akit részleteiben is érdekelt a dolog. Nagyon jól ment az egyeztetés, aztán a tárgyalás egy pontján megszólalt, hogy akkor mutassátok a mobil vagy ipad verziót. Abban a pillanatban tudtunk, hogy te jó ég, itt buktunk meg.” – meséli Anton. A helyzet az, hogy habár tervben volt a mobilra optimalizált verzió, sőt rendelkeztek prototípussal is, ők inkább csak a desktopra koncentráltak, hiszen akkoriban az európai vállalati informatika fő helyszíne a desktop állomás volt. Arra nem voltak felkészülve, hogy egy adott cég ügynökeinek a platformra mobil eszközön van szükségük. Ez megpecsételte a sorsukat, ugyanis addigra már 400 millió forintot öltek a fejlesztésbe, aminek ráadásul már a végén voltak, ám mint kiderült rossz az irány. A hírnek persze nem örült senki, a finanszírozás leállt, így arra kényszerültek, hogy leállítsák a fejlesztést. A nem annyira piacra szabott termékkel azért még tudtak bevételt termelni, nem is keveset, de meg volt számolva az idejük. „Rém egyszerű helyzet volt: egyszerre akár 1000 darabot is megvettek volna az USA-ban, ha nem csak desktopra fejlesztettük volna.” – összegzi Anton a Karma projekt befejezését. Így szép lassan, de véget ért a Karma platform üstökösként felemelkedő sikersztorija.
400 millió forintos veszteségből 1,3 milliárdos bevétel
A tanulságok levonása, tapasztalatok összegzés után a csapat kettő fő hibát azonosított: az egyik, hogy úgy csináltak terméket, hogy nem validálták az ötletet: „egyszerűen, amit kitaláltam és kifejlesztettünk az csak egy hipotézis volt. Viszont én tényként kezeltem” – mondja Anton. A sors fintora, hogy ekkor került a kezébe Eric Ries The Lean Startup c. könyve, ami pont arról szól, hogy nem tökéletes terméket kell fejleszteni, hanem először validálni kell a hipotézist. A könyv hatására Anton lefordíttatta a startup-osok bibliájaként ismert könyvet és a HVG-vel közösen ő adta ki magyarul először itthon.
Bár a Karma Platform több mint 1 millió dollár bevételt hozott, mégis a leállítás mellett döntöttek (2015-ben), a Shiwaforce-t és az azt tulajdonló Active Vision-t pedig konszolidálták, aminek végeredményeként a Shiwaforce már önálló entitásként folytatta tovább. Anton, habár érzelmileg maga alatt volt a kudarc miatt, pénzügyileg pedig egyáltalán nem volt sikeres az álom-projekt, meglátta a lehetőséget a romokban, ugyanis rájött, hogy a 400 millió forint veszteség valójában egy nagyon értékes és hasznos iskola volt. A Karma fejlesztése jelentette intenzív munka során nagyon sok tapasztalatot szereztek, tudást halmoztak fel, illetve egy sor olyan rész fejlesztői munka volt, amit máshogy is be lehetett fejezni. Lévén, hogy a világ vezető startup inkubátorában voltak, túlzás nélkül állítható, hogy a világ legjobb módszereit és technológiáját alkalmazták a Karmások. „Nagyon fontos sikertényező az, hogy akkor alakítottunk ki egy olyan agilis szervezeti kultúrát, ami gyakorlatilag az igazi értéket jelenti” – emeli ki Anton. Ezért mindezt apportálta a Shiwaforce-ba, amellyel – fitnesz hasonlattal élve – durva tömegnövést hajtottak végre rekord rövid idő, gyakorlatilag pár hét alatt: az eredménye az lett, hogy tönkreverték a piacot és 3-4 éves sikersorozatot indítottak el. Nem volt olyan tender, amit nem tudtak megnyerni és túl azon, hogy saját piacukon piacvezetők lettek, a teljes hazai informatikai szektorra hatással volt a sikeres működésük. Számokban ez azt jelenti, hogy „az eredetileg a Karma platform elé állított exponenciálisan növekvő üzleti tervet 5 év helyett másfél évvel hamarabb hoztuk”. Ez több mint 3 milliárd forintos bevételt eredményezett akkor, ami ma már 5 milliárd körül jár.
Ennek a növekvő pályának az egyik tanulsága Anton szerint, hogy a Shiwaforce-ban nem az lett az érték, amit csináltak, hanem az is, ahogyan csinálták. Az a tanácsadói és módszertani részleg, ami piacképessé tette a Karma platform adta módszertant, a cég árbevételének 1/3-adát adta, tehát több mint 1 milliárd forintos árbevételt generált. „Ez lett az igazán jó outputja a Karma sztorinak, mert a 400 millió forintos iskolaként felfogott veszteség három év elteltével több mint 1 milliárdot hozott évente. Ezért mondom mindig azt, hogy nem mindig tudjuk, hogy melyik iskola mit fog hozni nekünk”.
Összefoglalva látható, hogy a Kovach Anton által említett csavar bőven megvan a Karma platform történetében: nem úgy, ahogy eredetileg elképzelte, nem is azt, amit eredetileg tervezett, nem is akkor és nem is ott, de megvalósult egy fantasztikus sikertörténet.
Anton a saját története alapján a következő javaslatokat fogalmazta meg a vállalkozóknak:
- Validáció: meg kell érteni, hogy a célközönség számára mi az érték (a Karma esetében a mobil megoldás lett volna, nem a desktop). Ezt követően össze kell rakni agilisan a koncepciót. Ha így kell, azaz van szó szerint bizonyíték arra, hogy fizetnének érte, akkor mehet a termékfejlesztés. Egészen addig csak hipotézisünk van.
- A validációban rendkívül sokat segíthetnek a különböző mesterséges intelligencia alkalmazások, bátran használjuk őket.
- Ha már van fejlesztési pénz vagy allokált büdzsé, akkor ne költsük az egészet a termékfejlesztésre. Arra is szánjunk, hogy megkérdezzük az ügyfeleket, hogy gyűjtsünk visszajelzéseket.
- Fontos a felelősségvállalás: ne akarjunk mindent mi csinálni és mindenért mi vállalni a felelősséget. Ez óriási teher és a hangulat sem lesz tőle jó, ezért ügyeljünk arra, hogy a felelősség legyen megosztva.
Szerző:
Szeles Gábor – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
