Gál Attila beleszületett a méhész szakmába, szülei 40 évig vezették a vállalkozást, mielőtt fiúk átvette. Többször kellett újrakezdenie, az ágazat pedig folyamatosan problémákkal küzd, ám ő azon dolgozik, hogy ezt a békebelinek tűnő foglalkozást igazán 21. századivá tudja tenni.
Amikor a teádba belekevered a mézet, vagy az ünnep előtt a gyerekeiddel gyúrod a mézeskalács tésztáját, talán bele se gondolsz, hogyan kerül az üvegbe az édes finomság. Legtöbbünknek a trendi kifejezésről nem feltétlenül egy csupor méz jutna az eszünkbe, de akad olyan vállalkozás, aki éppen azt tűzte zászlajára, hogy a nagymama csipketerítőjétől eljusson a méz a te minimál konyhádba is.
10 évesen már ott állt a család standján
Attilát és családját sokan ismerik a Debreceni Nagypiacról. Szülei még a rendszerváltás előtt kezdtek el a főállásuk mellett méhészettel foglalkozni; 50-100 méhcsalád termelte a mézet, amelyet a standjukon árultak. Attila 10 éves lehetett, amikor már ott állt a pult mögött.
„Valószínűleg a természet szeretete és a szabadságvágy, a saját vállalkozás volt, ami erre terelte a szüleimet – kezdi Gál Attila, a Virágbéke és a BeoBee méz márkák ötletgazdája és vezetője. „Ugyanakkor, én pontosan láttam, hogy ez mennyi munkával jár és 18 éves koromig nem is akartam átvenni a céget. Csak azt láttam, hogy akkor is munkaerőhiánnyal küzdöttek, ezért rengeteget kellett besegítenem és talán egy kis dac is volt bennem, hogy én ezt nem akarom csinálni. Az érettségi után azonban jelentkeztem Ausztráliába, a világ akkori legnagyobb méhanyanevelő méhészetébe, ahol 12 ezer családdal dolgoznak és 15 ezer pároztató kaptárjuk van. Hazahoztam azt a tudást, amit ott magamba szívtam, és úgy éreztem, mégis ezzel szeretnék foglalkozni.”
A fiatal vállalkozó pontosan látja, milyen kihívásokkal küzd az ágazat; mivel a kínai mézet beengedik a magyar és az európai piacra, ezért a magyar termelőktől csak nyomott áron, szinte csak a költségeiket fedezve vásárolják fel a termést.
„Fontos, hogy tisztában legyenek a különbséggel azok, akik nem mozognak ezen a területen – szögezi le Attila. „Egy magyar termelő napnyugta után – amikor már a méhek nem szállnak ki a kaptárból -, lezárja azokat, majd felpakolja egy utánfutóra a kaptárakat. Előfordul, hogy órákat autózik, hogy aztán a repceföldnél, az akácfáknál vagy a megfelelő területen kiengedje a méheket, hogy begyűjtsék a virágport. Egy átlagos szezonban nekem 30-50 ezer kilométer kerül az autómba. Ezzel szemben Kínában a méheknek cukorszirupot adnak, amiből ők ugyanúgy legyártják a nektárt, csak éppen a vitaminok, ásványi anyagok és a nyomelemek stb. hiányoznak belőle, ami a mézet mézzé teszi.”
Hangsúlyt fektetnek a digitális fejlesztésekre
Attila tehát ki akart lépni a hordós értékesítésből, egyedi arculatra, jól megkülönböztethető stílusjegyekre vágyott. Míg a BeoBee a klasszikus vonalat képviseli és főképp hagyományos fajtamézeket kínál, addig a Virágbéke egy újhullámos vonalat visz, ahol az ízesített mézek vannak fókuszban.
„Tudtam, hogy sokan szép mézeket, formatervezett, exkluzív üvegekben árulnak, de szerettem volna valamilyen formabontó, a földtől kicsit elrugaszkodottabb design felé fordulni. Egy debreceni céggel vettem fel a kapcsolatot, akik brandépítéssel foglalkoznak, mert tudtam, hogy egy igazán ütős arculathoz profi szakemberekkel kell együtt dolgozni. Ők azonnal azt mondták, hogy ne az exkluzív külcsínre helyezzük a hangsúlyt, inkább legyen valami csavar az csomagolásban. Így jöttek a Fortepan fotói, amelyek mind egy-egy történetet mesélnek el.”
Attila szülei kezdetben nem értették az új látványvilágot. Hogy egyetlen méh sem jelenik az üvegeken, de még a honlapon sem. A debreceni kreatív céggel Attila együtt találta ki a koncepciót, ahogyan a nevet is – Virágbéke -, amelynek van érzelmi töltete, amihez lehet kapcsolódni. A közös munka olyan jól sikerült, hogy tavaly elnyerték az Év honlapja díjat.
„Fontos volt számunkra, hogy – legfőképpen induláskor -, minél több helyen jelenjünk meg. Mindkét méz márkánkat évek óta segíti kommunikációs ügynökség: az Instagramon és a Facebookon is jelen vagyunk, PR aktivitásaink is futnak és sokat fordítunk FB ads kampányokra is. A TikTok oldalunk felfuttatása is ott van a jövő évi tervek között. Január 1-jétől pedig nagyot lépünk a digitális fejlesztések területén: új irányítási rendszert vezetünk be, amelyen egy szoftveren tudjuk tárolni az összes adatot a munkavállalóktól a készleteken át a számlázásig.”
Öt éve a mínuszból állt talpra
Az viszont nagy kérdés, hogy érdemes-e a termelést gépesíteni. Attila egyelőre nem ebben látja a cég jövőjét.
„Ahogyan szinte minden lépést, a mézelvételt és kipergetést is lehet gépesíteni, a kérdés azonban az, hogy van-e értelme. Egy ilyen beruházás drága mulatság, és ki tudja, mikorra térülne meg. Egyelőre kisebb lépésekben haladunk, de tény, hogy a webáruházunknak köszönhetően – bár a piaci stand még megvan -, de a mézünk tetemes részét online és a viszonteladóinknak értékesítjük. Ma már 2-300 méhcsaládunk van és 22 féle mézet értékesítünk a mentaágyon érlelt krémméztől a hagyományos mézekig.”
A sikerek mellett Attila a kudarcait sem szégyelli és azt sem tagadja el, hogy nincsenek könnyű helyzetben a méhészek.
„A klímaváltozás, az eltolódó évszakok és a tavaszi hidegbetörések sem könnyítik meg a dolgunkat, nem beszélve a növényvédelmiszerek használatáról. Néhány éve nem a nulláról, de a mínuszról kellett újraépítenem magam és a céget. A 250 méhcsaládból 200 elpusztult, a mai napig nem tudjuk, hogy mi történt, valószínűleg valamilyen mérgezést kaptak. Ott álltam tavasszal, mindössze 50 családdal és 30 millió forint tartozással. Az üzleti életben a példaképem Gattyán György, aki azt mondta egyszer, hogy soha nem fog a buszon bliccelni, mert ha ő kifizeti a jegyet, hisz benne, hogy az élettől az kétszeres szorzóval jön vissza. Én is igyekszem így élni, pozitívan állni a mindennapokhoz. Ebben a kilátástalan helyzetben is hittem abban, hogy rengeteg munkával talpra tudok állni és így is lett. Ha beleteszed az energiát, azt előbb-utóbb valóban visszakapod.”
Tippek kezdő vállalkozóknak Gál Attilától
- Fejleszd magad folyamatosan azon a területen, ahol dolgozol. Nem szabad megelégedni a jelenlegi tudásoddal: ami ma elég, holnap már kevés lehet.
- Fontos, hogy ismerd a piacot, ahol dolgozni szeretnél. Tudd, mire van szüksége a vevőidnek és azt kapják is meg.
- Olyan munkatársakkal vedd magad körül, akik hasonló értékrenddel és gondolkodással rendelkeznek.
- Ne félj a kudarctól és igyekezz belőle tanulni. Ha a beépíted a munkafolyamataidba azt, amit már sikerült kijavítani, máskor nem kell utólag viselni a következményeket.
- Mindig tudd, hogy mi a következő célod. Gondolkodj rövid és hosszú távban is, jelöld ki, hová szeretnél eljutni 1, 3, 5 vagy 10 év múlva.
Szerző:
Ványik Dóra – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
