A kkv-szektort (átalányadózókat, KATÁ-sokat, KIVÁ-sokat) érintő érdemi és technikai jellegű módosításokat egyaránt tartalmaz az őszi adócsomag.
A jelentősebb változások mindenekelőtt az átalányadózó egyéni vállalkozókat érintik. Ide sorolható a járulék és szociális hozzájárulási adó ún. göngyölített megállapítási módszerének bevezetése. Ez a változás azt a főállású egyéni vállalkozókat jelenleg érintő anomáliát iktatja ki, miszerint az éven belüli egyenlőtlen jövedelemeloszlás egyenlőtlen járulékterhelést is eredményez egyben.
Személyi jövedelemadóban az átalányadózás választásának/újraválasztásának jogosultságát érintő kedvező változások történtek. 2023. január 1-től a TESZOR 85.53.11-es számú személygépjármű-vezető képzésből származó bevételre is alkalmazható lesz a 80 százalékos költséghányad.
Úgyszintén jelentős, a teljes mikrovállalkozói szférát érintő változás a helyi iparűzési adóban alkalmazható egyszerűsített adóalapmegállapítási módozatok jelenleg meglehetősen bonyolult rendszerének újraszabása a bevételi értékhatárok alapján.
Az alanyi ÁFA-mentes webshopon keresztül értékesítőkre nézve is tartalmaz változásokat a jogszabály.
KIVÁ-ban az adóalanyiság választására való jogosultságot, annak megszűnését, illetve egyes kedvezményeket áttételesen érintő pontosítások történtek.
Átalányadózó egyéni vállalkozókat érintő változások
- Az átalányadózás választhatósága kapcsán a jövőben kizárólag a tárgyévi bevételi adatok bírnak majd jelentőséggel, az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző év adatait tehát nem kell figyelembe venni a jogosultság megállapítása során. A jelenlegi szabályozás értelmében alapesetben a minimálbér 10-szeresében megállapított bevételi korlátot az adóévben, illetve az átalányadózás választását megelőző adóévben is figyelembe kell venni, azaz az átalányadózás csak akkor választható, ha mindkét évben alatta maradunk a bevételi limitnek. A változás nyomán olyanok is választhatják jövőre az átalányadózást, akiknek az idei bevétele meghaladja minimálbér 10-szeresét, de jövőre már nem fogja. A kiskereskedelmi tevékenységet folytató átalányadósok esetében eddig a bevételi limitet (a minimálbér 50-szerese) az átalányadózás választását megelőző adóévre kellett vonatkoztatni, ezentúl azonban „csak” a tárgyévben kell figyelni azt.
- A tevékenységüket év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető vállalkozók (pl. a korábbi KATÁ-sok is) az átalányadósokra vonatkozó bevételi értékhatárokat (minimálbér 10-szerese, illetve 50-szerese) a tevékenység napjaival időarányosan vehetik figyelembe.
- Eltérő járulékbevallási gyakoriság fog vonatkozni a vállalkozói jövedelemadózást, valamint az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozókra. Az átalányadózók a jelenleg havi gyakoriságú járulék és szochó-bevallását a jövőben negyedéves gyakorisággal kell majd benyújtani, azaz jövőre kevesebb bevallással számolhatnak az átalányadózók (az adót azonban havi bontásban kell majd megállapítaniuk). Ebből következik, hogy annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki családi járulékkedvezményt szeretne érvényesíteni, a jövőben elég lesz negyedévente megállapítani és bevallani az szja adóelőleget (a jelenlegi szabályozással ellentétben nem szükséges havonta megállapítani azt), a vállalkozói jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak azonban továbbra is havonta kell a vállalkozói kivét adóelőlegét megállapítania, bevallania, amennyiben járulékkedvezményt szeretnének igénybe venni;
- A módosítások értelmében kedvezőbb szabályok vonatkoznak az átalányadózás megszüntetését, megszűnését követő újraválasztására: a korábbi átalányadózói státusz megszűnésének évét, illetve az azt követő 12 hónap elteltével újraválasztható lesz az átalányadózás (a jelenlegi szabályozás értelmében 4 adóévnek kellett eltelnie a korábbi átalányadózói státusz megszűnésétől annak újraválasztásáig);
- Jelentős változás az főállású átalányadózó egyéni vállalkozók esetében a járulék és szochó ún. göngyölített megállapításának a bevezetése.
Az átalányadózó egyéni vállalkozók esetében a főszabály szerint 1,2 millió Ft-os adóelőlegalap szja és társadalombiztosítási járulék, valamint szociális hozzájárulási adó alóli mentesítése (továbbá a főállású vállalkozók esetében a minimum járulékfizetési kötelezettség) egyenetlen jövedelemoszlás esetén eltérő járulékterhelést eredményezett éves viszonylatban. Emiatt került bevezetésre a járulék és szochó megállapításának ún. göngyölítéses módszere, mely kiegyenlíti a jövedelem egyenlőtlen időbeli eloszlásából eredő anomáliákat. A göngyölítéses módszer értelmében a járulék és szochó kötelezettséget mindig az év elejétől kell megállapítani az adott negyedév végéig úgy, hogy azt csökkenteni kell a korábbi negyedév járulékterhével és a járulékkötelezettséget azokra a hónapokra kell leosztani, amelyekben a biztosítotti jogviszony fennállt.
- Szintén jelentős változás a mikrovállalkozásokra vonatkozó egyszerűsített helyi iparűzési adómegállapítási módszerek áttekinthetőbbé tétele. Eddig többféle egyszerűsített adóalapmegállapítási mód között választhattak a kkv-k bevételi értékhatártól és/vagy adózási státusztól függően (lsd. korábbi cikkem: https://hellobiznisz.hu/elet-a-kata-utan-hogyan-alakul-a-regi-uj-kata-sok-helyi-iparuzesi-ado-kotelezettsege/): jelenleg külön adóalapmegállapítási módszer vonatkozik a 8 millió Ft alatti bevétellel rendelkezőkre, átalányadózókra, a KATÁ-sokra és a KIVÁ-sokra. A rendszer indokolatlanul összetett és bonyolult, ezért egyszerűsítették.
A jövőben bevételi értékhatártól függő vélelmezett adóalapok után kell majd megfizetni az iparűzési adót. Az egyszerűsített adóalap-megállapítás alkalmazásakor alapesetben a kisvállalkozónak a helyi iparűzési adóalapját nem kell megállapítania, továbbá bevallást sem kell benyújtania és az adóalapját sem kell megosztania a települések között, „mindössze” éves adóelőleget kell fizetnie.
Lássuk miről is van szó: amennyiben a kisvállalkozó adóévi bevétele az előző adóévben is irányadó bevételi sávhatáron belül marad, úgy az évi egyszeri adó(előleg) fizetésen túlmenően az adóévben más teendője nincs. Az évi egyszeri adóelőlegfizetési kötelezettségnek az adóévet követő 5. hónap utolsó napjáig kell eleget tenni, melynek mértéke megegyezik az előző adóév adójának összegével. Nem kell adóbevallást benyújtani abban az esetben, ha az adóévi adó összege nem haladja meg a korábban már megfizetett adóelőleg összegét és az esetleges túlfizetés visszatérítését az adózó nem kéri. A túlfizetés visszatérítése érdekében bevallást nyújthat be a kisvállalkozó, azonban ez nem kötelezettség, hanem jogosultság.
Kik lesznek jogosultak az egyszerűsített adóalapmegállapításra? Az egyszerűsített adóalapmegállapításra azok a vállalkozók lesznek jogosultak, akiknek éves bevétele főszabály szerint nem haladja meg a 25 millió Ft-ot (kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozó esetén a 120 millió Ft-ot).
A sávos adókötelezettség az alábbiak szerint alakul:
- 12 millió éves bevételig 2,5 millió Ft,
- 12-18 millió Ft bevételig 6 millió Ft,
- 18-25 millió Ft bevételig 8,5 millió Ft vélelmezett adóalap után kell megfizetni az adót székhelyenként és településenként. 12 hónapnál rövidebb adóév esetén értelemszerűen napi arányosítással kell meghatározni az adóalapot.
Az adóalapmegállapítás vonzerejét annak egyszerűsége jelenti, ugyanakkor azoknak, akik adómentességre, adókedvezményre, adócsökkentésre jogosultak, érdemes megfontolni az általános adózási mód választását is, ugyanis az egyszerűsített adóalapmegállapítás esetén a normál mentességi és kedvezményszabályok alkalmazására nem nyílik lehetőség.
Az egyszerűsített adóalapmegállapítás választása az új KATÁ-t alkalmazó és nem alkalmazó vállalkozások számára egyaránt nyitva áll.
Az egyszerűsített HIPA alkalmazására vonatkozó nyilatkozat a korábbi adóévről 2023. május 31-ig benyújtott bevallásban vagy bejelentkezési/változásbejelentési nyomtatványon tehető meg (ez a határidő a tételes adómegállapítást alkalmazó KATÁ-sokra is vonatkozik, amennyiben pl. adókedvezményre, adómentességre való jogosultság, vagy adófizetési kötelezettség szünetelése miatt adóbevallást adnak be). A 2023-ban jogelőd nélkül megalakult vállalkozások 2024. május 31-ig benyújtandó bevallásukban 2023-ra visszamenőlegesen is választhatják az egyszerűsített HIPA-megállapítást. A választás bejelentése valamennyi székhely és telephely szerinti önkormányzatra egységesen vonatkozik, azt valamennyi székhely és telephely szerinti önkormányzat felé külön meg kell tenni.
Azon KATÁ-sok esetében, akik korábban a 2,5 millió Ft-os tételes adóalapot választottak, a törvény vélelmezi, hogy 2023-tól az új egyszerűsített adómegállapítási módot akarják választani, ezért nekik ennek érdekében nem is kell kifejezetten nyilatkozniuk, az „átállás” esetükben mintegy automatikusan bekövetkezik, azonban nekik a 12 millió feletti árbevétel sávban a korábbinál magasabb iparűzési adóalappal és adókötelezettséggel kell számolniuk. Amennyiben ez az adózói kör mégsem akarja az egyszerűsített adózási módot választani, úgy a bejelentést 2023. május 31-ig kell megtenniük, illetve 75 000 Ft adóelőlegfizetési kötelezettséggel is számolniuk kell két részletben (első részlet 50 000 Ft 2023. május 31-ig, második részlet 25.000,- Ft 2024. március 18-ig).
Azok a kkv-k, akik a bevételi értékhatár átlépése miatt nem alkalmazhatják a fenti „sávos” egyszerűsített adóalapmegállapítási módszert, az általános szabályok szerint, vagy a KIVÁ-sok a számukra továbbra is nyitva álló adóalapmegállapítás alapján határozhatják meg az iparűzési adókötelezettségüket.
- Alanyi adómentes adózókat és webshopon keresztül értékesítőket érintő változások
Nem fog beletartozni az alanyi adómentesség választására jogosító 12 millió Ft-os bevételi értékhatárba pl. egyes funkcióváltással létrejövő ingatlanok értékesítésén, valamint a külföldön teljesített ügyleteknek (pl. webshopon keresztül teljesített távértékesítések) az ellenértéke.
A változás szerint az alanyi adómentes adóalany az EU más tagállamában Közösségen belüli távértékesítés, valamint import távértékesítés esetén nem járhat el ebben a minőségében (ugyanis ezen ügyletek kapcsán külföldön kell ÁFÁ-t fizetniük), ugyanakkor ezekhez az ügyletekhez kapcsolódóan megilleti őket az adólevonási jog.
- Módosulnak a KIVA választásának és megszűnésének feltételei. KATA változások. A kisvállalati adóalanyiság választása és megszűnése kapcsán is változnak a kamatlevonási korlátra vonatkozó szabályok. 2023. január 1-jét követően akkor is megszűnik a KIVA alanyiság, ha az adózó a társasági adó szabályok tőkekivonásra, illetve adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezéseinek alkalmazásával társasági adóalap módosítást hajtott volna végre.
A személyi jellegű ráfordítás KIVA alapból igénybe vehető kedvezmények értelmezését érinti az a szabály, miszerint 2023. január 1-jétől az átlagos statisztikai állományi létszám vizsgálatakor az adóév első napján hatályos KSH útmutató kell majd figyelembe venni (a jelenlegi szabályok szerint a 2009. január 1-jén hatályos útmutatóból kell kiindulni).
A KATA törvény kifejezetten megszűnési okként szabályozza azt, ha a KATÁ-s vállalkozó nem minősül főfoglalkozású kisadózónak és ehhez bejelentési kötelezettséget is rendel a kisadózó oldalán. Az adóhatóság határozattal szünteti meg azon kisadózó adóalanyiságát, aki kifizetőtől szerez bevételt és ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a bejelentésben helytelenül jelöli meg az adóalanyiság megszűnésének időpontját.
A jövőben számolni kell továbbá az e-nyugta bevezetésével, illetve ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatással is.
Mondd el véleményedet a cikkről
