A technológia szinte felfoghatatlan sebességgel változik és fejlődik, s miközben alig-alig tudjuk lekövetni a folyamatokat, azok következményei alapvetően határozzák meg a privát életünket és a gazdasági környezetünket. Jövőkutatók és technológiai szakemberek segítségével mi mégis beazonosítottunk 5 olyan markáns technológiai trendet, amik kiemelt figyelmet és felkészülést igényelnek.
„Az életünk a felgyorsult interakciók, a kitáguló horizont és a túlnépesedés miatt gyorsult föl, a technológiafejlesztés célja pedig pont az, hogy a felgyorsult életünkre hatással lehessünk” – világított rá a fordított helyzetre Rab Árpád jövőkutató. A szakember szerint egy technológiai társadalomban élünk, s arra teszünk kísérletet, hogy a mennyiségalapú növekedés helyett egy okos, minőségalapú kapitalizmus építsünk föl a belső növekedés elve alapján.
A testünk, mint technológiai eszköz?
A „rejtőzködő technológia” fogalmával írta le Rab Árpád jövő kutató azt a folyamatot, ami során a technológia, legyen szó az internetről vagy a mesterséges intelligenciáról, meghúzódva az életünk mögött körbevesz bennünket. Ennek következményeként megjelenhetnek látványos kütyük vagy olyan asszisztensek is, amelyek körülöttünk „lebegve” válnak a mindennapjaink szerves részévé. „E trend folyamán maga a testünk válik technológiai eszközzé, de egyelőre még nem ültetnek chipeket az agyunkba, noha ilyenfajta kutatások már folynak” – hívta fel a figyelmet a jövőkutató. De akkor miről is van szó? A szakember szerint egy olyan – a technológia és az AI által meghatározott – okos összeköttetés jön létre a dolgok között, aminek eredményeként például egy adott reklámfelület felé közeledve a személyünkre szabott hirdetések jelennek meg a digitális kijelzőn, vagy nyugodtan kisétálhatunk egy üzletből a termékkel a kezünkben, mert a háttérben automatikusan megtörtént a fizetés. Ez jól hangzik, de a Rab Árpád arra is felhívta a figyelmet, hogy a különböző technológiákhoz való hozzáférés lehetőségei és az azokban rejlő lehetőségek kihasználásának képességei egyenlőtlenek. „Tehát a rejtőzködő technológia komoly társadalmi hatással is bír, növelve a már most is meglévő társadalmi különbségeket” – tette hozzá a jövőkutató.
A mesterséges intelligencia még nagyobb szerepet kap
„Olyan üzleti és egyéni életmódra kell felkészülnünk, amiben a mesterséges intelligencia jelentős szereppel bír” – fogalmazott Kánai András jövőkutató, digitális szakember. Szerinte a generatív mesterséges intelligencia (Generative AI) megjelenése és 2022 november 30-tól való mindenki számára hozzáférhetősége az iPhone 2007-es megjelenéséhez hasonló jelentőségű platform- és paradigmaváltást jelent. „Kiderült, hogy az emberek nem ragaszkodnak a nyomógombokhoz, az Apple pedig az App Store-on keresztül felépített egy teljes ökoszisztémát” – utalt vissza Kánai András. Szerinte a ChatGPT és más hasonló AI-rendszerek megjelenése és hozzáférhetősége az iPhone-sztorihoz hasonló mértékű változást idéz elő. A változás ugyanakkor számos, korábban nem látott lehetőséget is kínál a vállalkozások számára mérettől és technológiai előfelkészültségtől függetlenül is. Az AI már most is képes arra, hogy bizonyos feladatokat átvegyen az embertől, de hamarosan megkerülhetetlené válik a különböző típusú szövegek, a képek és a videók létrehozásában is. Az igaz, hogy egy teljes marketingügynökséget nem lehet vele kiváltani, de az AI használatával nagyságrendileg gyorsabbá válhatnak a munkafolyamatok, csökkenhetnek a cég költségei és növekedhet a versenyképessége. Kánai András szerint a vállalkozások sokat nyerhetnek azzal, ha törekednek a különböző AI-eszközökben rejlő lehetőségek felfedezésére és azoknak a működésbe való integrációjára. Ugyanakkor nagyon sokat is veszíthetnek azzal, ha nem mozdulnak, hiszen a konkurencia minden bizonnyal követi a trendeket és igyekszik is azokat a saját javukra fordítani.
Az e-egészségügy és az adatvezérelt egészségi állapot
A technológia az egészségügy, az egészségről való gondolkodás területire is beszivárgott és jelentős változásokat indított el. „Az e-egészségügy és annak valamennyi alterülete megváltozott és folyamatos változásban van, amiben jelentős szerepe van többek között a pácinesek viselkedés- és attitűdváltozásának is” – mondta Rab Árpád. Ma már a pácinesek nem csupán valamely betegség vagy terápia passzív elszenvedői, hanem az egészségi állapotuk, a személyes jóllétük aktív alakítói is. „Az aktuális állapotukról, különböző eszközökkel gyűjtött adatok, az orvosokkal való aktív kommunikáció, a prevenciós és összességében is az egészségről való gondolkodás új helyzetet, új trendet teremtett” – tette hozzá Rab Árpád. Az adatokra alapozott döntéshozatal például a célzott gyógyszeres terápia keretében évi húszezer ember életét menti meg csak Magyarországon. Nagyobb perspektívában pedig az okosotthonok és az intelligens idősotthonok technológiai megoldásai támogatják majd az egészségi állapot megőrzését, fejlesztését, a jó életminőséget. Rab Árpád szerint ellentmondásokkal teli helyzetről van szó, mert azt egyszerre jellemzi globális szinten is az általános orvoshiány, miközben a legnagyobb iparágról van szó. „Az elkövetkező években lakossági szinten is nagyon sok egészségügyi innovációval fogunk találkozni” – fogalmazott a jövőkutató.
A trendek találkozása és azok együttes hatása
A különböző technológiai megoldások találkozásának együttes hatásában látja az egyik legerősebb trendet Georgiu Achilles. Az innováció menedzsment szakértő szerint a már most is elérhető technológiák megfelelő érettségi szinten vannak és együttes hatásuk elsöprő erejű cunamiként söpör majd végig a világon olyan kényszerítő helyzetet teremtve, amit egyetlen nagyvállalat vagy kisvállalkozás sem hagyhat figyelmen kívül. Szavaiból az derült ki, hogy a technológiai változás nem csupán az eszközök és azok alkalmazhatósága, hanem az üzleti gondolkodásmód és akár a fogyasztási szokások terén is új trendeket eredményeznek majd. A fogyasztói szokások változását az újságírás folyamata és a tartalomfogyasztás módjának változásával illusztrálta. Eszerint a sajtómunkások feltöltik az adatokat a különböző rendszerekbe, majd az AI abból oly módon formál fogyasztható tartalmakat, ahogy az egyes olvasók azokra igényt tartanak annak részletességétől, hosszától, illusztrációjának módjától függően. „Az adatvezérelt helyébe a mesterséges intelligencia-alapú működés lép majd” – tette hozzá a szakember a céges világra utalva. Ez többek között azt is jelenti, hogy a vállalkozások, cégek egy adott területre keresnek speciális megoldási lehetőségeket, amelyek hasznossága a ráfordított időben és költségeket illetően nagyságrendileg megtérül majd. „A piacon nagyon sok problémára találhatunk kész megoldásokat, csak meg kell azokat találnunk” – tette hozzá Georgiu Achilles. Vagyis nagyon nagy költségmegtakarítással és a korábbiakkal szemben nagyságrendileg gyorsabban lehet elkészíteni egy logót, egy céges weboldalt vagy bármi mást. Szerinte valamennyire át kell értékelni a „gyorsan, olcsón és jó minőségben” szlogent is. „A tökéletes a jó ellentéte” – tette hozzá a szakember. Ezzel arra utalt, hogy a „jó” is elég lesz a piacra való kilépéshez akkor, ha az adott dolog olcsóbb és jobban hozzáférhető. „Az egyik oktató anyagunkat egy AI-alapú videóval készítettük el, amiben egy AI által generált »ember« adja át a szakmai információkat. Ha alaposan megnézzük, akkor ezt észre is vesszük, ám így egy napba bele tudtuk sűríteni akár több hónap munkáját, nem is beszélve a magas költségek megtakarításáról” – mondott egy saját példát a szakember. Az AI és a hasonló technológiák nem váltják le az embert, de szerinte biztos, hogy akik kellően nyitottak, kísérleteznek, célirányosan és a különböző részterületeken kihasználják a lehetőségeket, „leváltják azokat az embereket és vállalkozásokat a piacon, akik nem próbálják meg lekövetni a gyors változásokat”.
Felhő: kényszer vagy trend a kiberbiztonsági piacon?
„Sorra jelennek meg a különböző Euróapai Uniós irányelvek, hatósági szabályozások, amelyek előírják a különböző szervezetek, gazdasági szereplők IT védekezési kötelezettségeit” – hívta fel a figyelmünket Somfalvi Balázs, a Clico Hungary üzletfejlesztési vezetője. Ezek közös jellemzője a szakember szerint, hogy elvárják a támadások gyors azonosítását és a mielőbbi hatékony incidenskezelését. „A millió dolláros kérdés: hogyan?” – tette fel a jogos kérdést Somfalvi Balázs. Szavai szerint az új regulációk – leginkább a humán erőforrás tekintetében – komoly kihívás elé állítják a cégek IT csapatait.
Egy vállalat különböző IT eszközei – vagyis a végpontok, tűzfalak, mobilok, egyéb infrastruktúra elemek – töménytelen mennyiségű információt gyűjtenek és szolgáltatnak. Az incidensek előrejelzéséhez, azonosításához, felderítéséhez és elhárításához szükséges telemetriai adatok gyors és eredményes feldolgozására csak komplex automatizmusok képesek, hiszen az IT biztonsági csapatban, vagy akár az úgynevezett SOC-ban (Security Operations Center) dolgozó kollégák, security analyst-ek képtelenek lépést tartani a gombamód szaporodó logok és riasztások időbeni feldolgozásával és kezelésével. „Márpedig itt kulcsfontosságú a gyorsaság, az adatok közötti összefüggések felderítése, a szelekció, a priorizálás” – hívta fel a figyelmet az üzletfejlesztési vezető. Az adatfeldolgozáshoz szükséges technológia háttér, amitől elvárjuk a gyors feldolgozási képességet, jelentős számítási kapacitást, a folyamatosan növekvő adatmennyiség tükrében kellő rugalmasságot követel meg. Vagyis nem véletlen, hogy a vállalatok a költséghatékonyság, a gyorsaság, és a rugalmasság ígéretének engedve a felhőbe költöztetik rendszereiket. „Az eszközeinket, folyamatinkat, üzletkritikus adatainkat viszont itt is foggal-körömmel kell védenünk” – emelte ki Somfalvi Balázs. De ebben a környezetben már egészen máshogy állnak rendelkezésre a biztonsági kontrollok. Ezt felismerve és az igényeket kiszolgálandó, a kiberbiztonsági megoldások gyártói is jó ideje felhő alapokon fejlesztenek.
A „trendhullám” közepette – említette meg az információbiztonsági szakértőként – a vállalkozások túlnyomó többsége a felhőre és a digitalizációra is csupán az üzleti folyamatok, hatékonyságnövelés vonatkozásában támaszkodik, miközben megfeledkeznek saját adatvagyonuk, rendszereik védelméről. „Soha nem célunk a riogatás eszközeivel élni. A mi küldetésünk a cégek biztonságtudatosságra ébresztése és a nem várt eseményekre történő kockázatarányos felkészítés. „Úgy gondolom, hogy információbiztonsági szakértőként felelősségünk felhívni a figyelmet a megelőzés jelentőségére, hiszen egy bekövetkezett incidens költségvonzata jóval fajsúlyosabb, mint a tudatos felkészülésre szánt erőforrások” – fogalmazott Somfalvi Balázs.
A technológia beárazza a kreativitást
Miután az automatizáció mint meglévő és tovább fejlődő trend egyfajta tükröt is tart elénk azzal, hogy például egy szoftver alkalmazásával egy óra alatt is el tudunk végezni egy korábban akár egy egész munkanapot is igénylő feladatot, izgalmas trendként jelenik meg a kreativitás és összeségében a munka újra beárazása. Ugyanakkor az automatizáció ilyenfajta, még inkább meghatározó térnyerése nem csupán a munka-, hanem az üzleti modelljeink újragondolásra is késztet majd bennünket. Rab Árpád szerint az emberek e folyamata alapvetően egy, a munkájukat veszélyeztető munkaerőpiaci kihívásként tekintenek majd, ám nem az automatizáció vagy az AI veszi el az ember munkáját, hanem az a kolléga, aki alkalmazza ezeket a technológiákat.
Szerző:
Lippai Roland – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
