Csermely Ákos: „Minden jó, magas színvonalú szakember influencer, mert ő tudja jól megfogalmazni és továbbvinni az igét.”

Olvasási idő 4 perc
Csermely Akos Internet Hungary

Miért fontos, hogy egy vállalatvezető tudatos online kommunikációt, személyes márkaépítést folytasson? 11 miniinterjúból álló sorozattal járjuk körbe ezt a kérdést. Erről kérdeztünk szakértőket, kutatókat, kommunikációs szakembereket és magukat a vállalkozókat is. 

Csermely Ákos, nagyhatású szakmai konferenciák (Internet Hungary, Média Hungary, Digitális Akadémia, Evolution) és a digitalhungary.hu alapítója válaszolt a szakmai influencerekkel kapcsolatos kérdéseinkre.

Szerinted létezik az a fogalom, hogy szakmai influencer?

Minden jó, magas színvonalú és jól kommunikáló szakember akarva-akaratlanul influencerré válhat, mert ő tudja jól megfogalmazni és továbbvinni az igét. Mániákusan mondom, hogy ha egy nehéz fogalmat meg tudsz egy mondatban fogalmazni, az onnantól kezdve már „mehet”. Amennyiben ezt egy szakember jól teszi, attól talán influencerré válhat. De közelítsük meg másképpen: ha szórakoztatóan, a szó jó értelmében „bulvárosan” tudja eladni, könnyen, szellemesen képes megfogalmazni azt, amit más csak 10 mondatban bír, akkor több emberhez elérhet, és akár szakmai influencerré is válhat, mert azzá címkézzük: ő influencer, aki könnyed és érthető beszéde miatt több embert érhet el, mint…

Amikor te konferenciatartalmat építesz, mennyire figyelsz arra, hogy kinek milyen lenyomata van a social médiában, mennyire követik, mennyire fontosak a szavai?

Ez elég összetett kérdés, mert a közösségi médiában a lájk általában a szimpátia, a barátság jele is lehet, de a lájk lehet a valakitől való függőség indikátora is. Például: Többször tapasztaltam már, hogy aki pl. kedden még lájkolt, de közben összeszólalkoztam a főnökével, szerdától már nem lájkolt, majd pár hét csendet követően, a békülés után, ismét lájkolt. Nem biztos, hogy tőlem fordult el, csak félt a főnökétől.
Éppen ezért az ilyen jellegű megközelítésnél, nem maradhatunk meg a lájkok számának felületes megtekintésénél, mélyebben kell vizsgálódni, hogy ki írta, mit írt és kik azok, akik lájkolták, kommentelték. Előfordulhat, hogy egy befolyásos embert csak azok lájkolnak, akik közel állnak hozzá, akik függnek tőle. A lájk szerintem leginkább egy érzelmi és/vagy érdekeket kifejező eszköz, de gyakran használjuk kapcsolatépítő, taktikai eszköznek is.

Ha például a Facebookra felmegyek és meg akarom nézni, hogy egy potenciális keynote-om mennyire „fut”, akkor azt nem csak a lájkok száma mutatja. Előfordulhat, hogy valakit kevesen lájkolnak, viszont akik lájkolták, azok nagyon komolyan vehető emberek, jók a kommentjeik, pláne, ha látszik, hogy akik lájkolták nincsenek függő viszonyban a másik féllel. Ez nekem sokkal többet jelent, mint pusztán csak a sok lájk. Vagyis a mennyiség helyett inkább a minőséget vizsgálom.

Nézzétek meg például Simó György kiváló írásait, a kapott lájkjainak „gazdáit” és a kommenteket. Mennyiség a minőséggel… Na, szerintem belőle lehetne kiváló szakmai influencer. Bár az is lehet, hogy ő nem szeretne azzá válni. Az influncerség adható, ragasztható, kiérdemelhető, de van, aki csak kinevezi magát annak.

A közösségi média közvetlenebb kapcsolat kialakítását teszi lehetővé a szakmai közösségekkel, egyúttal sokkal könnyebb lett akár otthonról tartalmakat gyártani. Ez a szakmai kommunikáció jövője?

Akik influencerként, vagy influencerügynökségként gyorsan léptek be erre a piacra, még nem feltétlenül jó influencerek, csak a kékóceán első hajósai voltak. Gyakran nem volt meg a megfelelő szakmai tudásuk: az audiovizuális tartalomgyártási, retorikai, program- és kampányfelépítési és egyéb, ezekhez szükséges tudásuk. Kétségtelen, hogy előrébb voltak, nem volt összehasonlítható versenytársuk, de egy 10-es skálán, az akkori győztesek csak valahol az 5-6-os fokozaton működtek, míg a rangsorban az utánuk következők csak 1-2-es fokozaton. Válságba is került az influencer-iparág. Nagyon kevesen érték el a 8-9-10-es szintet. Odáig pedig nagyon hosszú, tanulós út vezetett. Szerintem ezek érdekes és vizsgálandó folyamatok.

Ha valaki fel akarja építeni magát szakmai véleményvezérnek, akkor ez például konferenciákon, médiamegjelenésekkel, klasszikus módon építhető csak ki, vagy egy másik úton, a demokratizált közösségi média felületein saját tartalmi stratégiát követve?

Vannak például olyan fiatalok, akik remekül tudnak kommunikálni, de Dosztojevszkijt még sosem olvastak. Nincsen meg az a szellemi muníciójuk, amivel fenntarthatják magukat, ezért elkezdik egymást másolni. Érdekes lenne egyszer bővebben beszélni arról, hogy mennyire látható az, ha valakinek valami sikerül és azt utána a másolók hogyan viszik tovább és hogyan formázzák át. Ki az, aki ezt jól fejleszti tovább és minőségi tartalmat készít belőle, ki az, aki csak a mázat látta, ami önmagában kevés.

És érdemes lenne egyszer vizsgálni, hogy a szellemi termékek között miért van diszkrimináció a szerzői jogvédelemnél. Bonyolult kérdés, de bedobom, hátha valakit érdekel a téma. Rajtam kívül 🙂

A mini-interjú sorozatot Lévai Richárd és Káli György készítette a májusban bemutatott Influexpert kutatáshoz, melynek eredményeiről itt írtunk: Kik a legbefolyásosabb hazai szakmai influencerek a Facebookon?

Ha kedvet kaptál a tudatosabb online kommunikációhoz, személyes márkád bemutatásához, akkor töltsd fel vállalkozásod profilját a Hello Biznisz Klubra!

Olvasd el a sorozat további részeit is!

Mondd el véleményedet a cikkről

Mondd el véleményedet a cikkről, hogy minél jobb tartalmat tudjunk írni számodra!

Írd le, mi meghallgatjuk!

Oszd meg a cikket!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!