Balogh Péter befektetővel beszélgettünk a 2020-as krízisév tanulságairól és arról, hogy hogyan készüljön fel a KKV szektor 2021-re. Kiknek érdemes vállalkozást indítani ezekben a bizonytalan időkben, és mit csináljanak a jelenleg vesztes oldalon állók.
2020-at valószínűleg sokáig nem fogjuk elfelejteni, bár sokan közülünk legszívesebben már nyáron éves naptárat cseréltek volna. Te, hogy látod, milyen volt ez az év vállalkozásoknak?
2020 a pandémia miatt valóban válságév volt, annak minden rossz összetevőjével, viszont ami szerintem érdekes, hogy ennek ellenére rengeteg cégnek a változás évét is jelentette. A fogyasztói szokások mind az üzleti, mind magán oldalon megváltoztak, máshogy vásárolunk, mást keresünk, mint egy éve. Ezek a gyors és nagy horderejű változások összességében a kis cégeknek kedveztek, elsősorban azoknak, amelyek ezekre a változásokra gyorsan és agilisen tudtak reagálni. Az ilyen ügyes cégek nemcsak együtt változtak a világgal, hanem gyakran a változások elé is tudtak menni, aminek köszönhetően sokan még növekedést is produkáltak. 2020-ban egy-egy iparágat – turizmust, vendéglátást, kulturális szférát – teljesen kiütött ez a krízishelyzet, ez sajnos egyértelműen látszik, azonban minden más iparágban is voltak rajtuk kívül vesztesek, illetve a vesztes oldalon álló iparágakban is voltak nyertesek.
Pontosan mit csináltak az ügyes cégek, hogyan kerültek a krízisben a nyertes oldalra?
2020 a legtöbb ügyes cégnél nem az árbevétel drasztikus növekedéséről szól, hanem más, pénzben azonnal nem mérhető mérőszámokban teljesítettek jobban az előző évekhez képest. Például sokan erősebbre fűzték a viszonyukat az ügyféllel, új terméket és szolgáltatást vittek ki a piacra, kibővítették az ügyfélkörüket. 2020 ezért jelenti sokaknak a fordulópontot is, és inkább jó értelemben: ez volt az utolsó lökés, hogy valami új irányba elinduljanak, újat tanuljanak. Azt gondolom, hogy 2020 a változás mellett a tanulás éve is volt mindannyiunknak.
Mi az, amit megtanultunk?
Cégvezetőként úgy látom, hogy az idei évnek a legnagyobb problémája és hozománya, hogy egy ilyen gyorsan változó környezetben nem lehet jó döntéseket hozni. Pláne nem lehet azt a bizonyos, sok információn nyugvó, biztosra és tartósra tervezett “nagy” döntést meghozni. Mert bármit is döntünk, lehet hogy este a hírekben azt olvassuk, hogy megváltozott a világ és pont, amit kitaláltunk, amibe elkezdtünk befektetni, értelmét veszti, tilos lesz, vagy bármi egyéb módon az ötletünket elüti a vonat.
A cégvezetőknek ezért ez egy kemény, de fontos iskola volt, meg kellett érteniük, hogy a döntéseik nem végérvényes igazságok, és egyben jó lehetőség volt nekik arra, hogy megtanulják ezt a fajta agilitást: “Folyamatosan és rendszeresen döntéseket kell hoznom, de lehet, hogy napokon belül mindet újra felül kell vizsgálnom, és máshogy határoznom”. Ez a szükségszerű megoldás azt is magával hozta, hogy a vezetők lejöttek az elefántcsonttoronyból és már nem tűnnek tévedhetetlennek és mindentudónak. Ezáltal a vezetők is emberekké váltak a csapatuk előtt, és közben gyorsabban, egyértelműbben szembesültek a hibás döntéseikkel. Igaz, a világ sem tudta a hibás döntéseiket túl erősen számon kérni rajtuk.
Közben a home office is segítette azt, hogy lekerüljön róluk még egy maszk, és emberibb irányba vigye a vezetési stílusukat: a videós megbeszéléseknek köszönhetően láttuk, hogy mindenkinek, így a vezetőnek is van csillárja, macskája, gyereke, ők is ugyanúgy egy életet élnek, van bútor a házukban, van egy kép a szerettükről a falon.
Úgy tűnik, hogy az életünk minden területére kihatással vannak ennek az évnek változásai, eredményei. Te mit látsz még pozitív fejleménynek?
Annak, hogy 2020 nagyon szorgos év lett, – a többség többet is dolgozott, mint tavaly – van rossz, meg jó oldala is. A jó, és ez szerintem hatalmas lépés társadalmilag, hogy megtanultuk megbecsülni a pedagógusok és az egészségügyben dolgozók munkáját. A másik, hogy mindenkivel újragondoltatta a magánélet és a munka viszonyát. Sok család szembesült azzal, hogy a gyerekkel, családdal töltött idő korábban sosem valósult meg egy fedél alatt, hogy igazából nem egy életet éltünk, hanem kettő-hármat párhuzamosan. Ennek a felismerésnek egy érdekes, hosszú távú hatása lesz: jobban ki kell találni az életünket, hogy egyes elemeit jobban egymáshoz kapcsoljuk. Jó tapasztalat volt a távmunka kipróbálása is, és nagy átlagban jobban is sikerült, mint vártuk. Kiderült, így is hatékonyan tudunk működni.
Mi várható 2021-ben? Mi változik, mire kell készülnünk?
Azt látom, hogy továbbra is kiszámíthatatlan marad a világ. Továbbra sem tudunk hosszú távra jól dönteni, hiszen a következő 6-9 hónap még rengeteg csavart hozhat, ezért tervezés terén ugyanazt kell csinálni, amit az elmúlt félévben begyakoroltunk. Remélhetőleg az év második fele már a visszarendeződésről, újraindulásról fog szólni. Fontos, hogy a jelenlegi időszakot nem túlélni kell, hanem tisztázni a cégünknek, hogy mi a stratégiája, mik akarunk lenni, és abba az irányba dolgozni tovább a mostani időszakban is. Vagyis semmiképp se hibernálással töltsük ezt az időszakot. Sőt! Az lenne az ideális, a cél, hogy megerősödve jöjjünk ki a krízisből. Vezetőként ezért rengeteg mindent tehetünk most. Hiszek abban, hogy azok lesznek ennek az időszaknak a nyertesei, akik cégként aktívak tudnak maradni, fejlődnek, valami pluszt mutatnak fel a végén.
Ha valaki most szeretne vállalkozást indítani, hogyan fogjon neki? Merjen egyáltalán nekivágni?
Általánosan igaz, hogy egy vállalkozás sikerében nagyon fontos szerepe van az időbeliségnek. Biztosak lehetünk abban, hogy aki turisztikával akar foglalkozni, annak nincs most itt az ideje. Olyan vállalkozást érdemes indítani helyette, ami most és a következő néhány évben még időszerű lesz. Az a hatalmas változás, ahogy az elmúlt fél évben megváltozott, az oktatáshoz, az egészségügyhöz, a szórakozáshoz, a munkához, munkába járáshoz való viszonyunk, azaz az életünk fontos területeivel, rendszereivel a viszonyunk, rengeteg ajtót nyitott ki. Aki arra adja a fejét, hogy kitalálja, hogy mi lesz a következő évek terméke, szolgáltatása, amely a változással együtt megjelenő új problémáinkra, feladatainkra ad választ, annak megéri vállalkozásba fognia. Aki viszont egy olyan ötlettel próbálkozna, amelyiket már 10 éve forgat a fejében, és bármi is van a világban, azt akarja csinálni, azzal baj is lehet bőven. Nagyon fontos azt megtalálni és megérteni, hogy miért most csináljuk, amit csinálunk, és felmérni, hogy mire számíthatunk a tervezett piacon a következő pár évben.
Mit tanácsolsz azoknak, akiknek már “rossz” szektorban van a vállalkozásuk, turisztikában, vendéglátásban például, és nem akarják bezárni a boltot? Mit vizsgáljanak meg a saját házuk tájékán?
A legtöbb cégnek már vannak ügyfelei, van egy ügyfélbázisuk, akivel kapcsolatba tudnak lépni, ami azt jelenti, van bizalom feléjük. Általában a cégeknek van valamilyen háttere is, van gyára, gépei, üzlethelyisége, emberei, valamilyen kapacitása. Nézzék meg, hogy ezek alapján, mi az, amivel most biztosan nem érdemes foglalkozni, és helyette találják ki, hogy mi az, amivel most és a közeljövőben hasznosak tudnak lenni. Lehetőleg a meglévő ügyfeleinek szolgáltassanak, de az még jobb, ha az alaptevékenységéhez kapcsolódóan új ügyfeleket is elérnek. Ez az, amit látok sok cégnél, hogy nemcsak a meglévő ügyfeleit szolgálja ki akár teljesen mással, de erre a bizalomra építve, szélesíti is az ügyfélbázisát, így, ha majd az eredeti tevékenységéhez visszatér, sokkal nagyobb ügyfélbázissal fog rendelkezni.
A legjobb, amit tehetünk tehát az most, ha megtaláljuk ebben az átmeneti időszakban az ügyfeleinknek igényeit, azt, hogy hogyan tudunk nekik a leghasznosabbak lenni. Felejtsük el, hogy eddig mit csináltuk, és azt nézzük meg, hogy ezeknek az ügyfeleknek milyen égető problémájuk van, amit senki nem old meg, amire nincs jó megoldása másoknak. Szerintem ez világszinten is igaz: annyira gyorsan változik minden, hogy az emberek millióinak, cégek tíz- és százezreinek vannak olyan problémái, amire senki nem ad megoldást, mert csak most eszmélnek rá, hogy nincs, aki azt kezelni tudja. Ha valaki nyitott aggyal, megfelelően hozzá tud ehhez állni, akkor hatalmas lehetőség előtt áll, mert most nagyon könnyű bekerülni szinte bárhová. Nagyságrendekkel nagyobb cégekkel is partnerségre léphetünk, ha tudunk egy választ találni egy problémára, ami most releváns.
Mondasz egy jó példát vesztesből nyertes túlélő cégre a hazai üzleti szférából?
Az egyik portfólió cégem, a Mártogatós, rendezvény cateringgel foglalkozik. Nekik márciusban lehúzták a rolót, és azóta az iparáguk határozatlan időre megszűnt. Azért szimpatikus a történetük, mert szinte mindenki más elengedte a csapatát, és elment mást csinálni, futárkodni stb. Ők azt mondták helyette, hogy az emberek továbbra is esznek, és attól, hogy megváltoztak a körülmények a cégek jófejek akarnak lenni kollégákkal, partnerekkel. Ezért ők elkezdtek home office boxokat készíteni, virtuális konferenciákra hordanak szét több száz cégnek, a résztvevőknek ételt, hogy a konferencia részeként együtt tudjanak enni a résztvevők. Virtuális sörözésekhez, ebédelésekhez is kitaláltak megoldásokat. Ahol a cég által biztosított az étkezés, egyedileg csomagolt boxokat küldenek. Megtaláltak, hogy kik lesznek ők, ugyanazoknak, akik eddig is ügyfeleik voltak.
A Cápák között 4. évadát január 2-tól minden vasárnap este 18:50-kor tekintheted meg az RTL Klubon!
Szerző:
Kandó Eszter – Hello Biznisz szerkesztőség
