Adóváltozások – erre készülj januártól!

Shutterstock 1751284574

Ha január, akkor új adószabályok – ezt már minden hazai vállalkozás megtanulta. Az alábbiakban Turay Diána, a Könyvelő-Net pénzügyi vezetőjének segítségével felsoroljuk azokat a változásokat, amelyek leginkább érintik a kisebb vállalkozásokat.

Változások a katában

Különösen a szellemi foglalkozásúak körében lett rendkívül népszerű adózási forma a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata), kedvező adótételei és rendkívül egyszerű adminisztrációja miatt. A törvényhozók vélekedése szerint azonban túlságosan is sokan használták a korábbi munkaviszony bújtatott folytatására. Nyáron viszont szigorítottak a szabályokon: eszerint, ha egy évben egy belföldi vállalkozásnak (megbízónak) több mint 3 millió forintot számláz a katás vállalkozó, a megbízónak a 3 millió forint feletti összegre 40 százalékos különadót kell megfizetnie. Szintén szerepel az új szabályok között, hogy amennyiben a megbízó külföldi adóalany, a különadó a katás vállalkozót terheli.

Ebben most annyi könnyítés jön, hogy nem a teljes 3 millió forint felett összeg után kell a büntetőadót fizetni, hanem csak 71,42 százaléka után (így a plusz adó mértéke valamivel 30 százalék alatt marad). Kivétel ez alól a kapcsolt vállalkozásoknak kiállított számla – azokra értékhatár nélkül vonatkozik a 40 százalékos plusz adó (illetve külföldi kapcsolt esetén a bevétel 71,42 százalékára számított 40 százalék). Ezek komoly szigorításnak számítanak, és minden bizonnyal sok katás vállalkozó tér át más adózási formára, de nem árt számolgatni – bizonyos összeghatárig még így is jobban megérheti a katás „foglalkoztatás”, mint bejelentett munkaviszonyban.

Változások a kivában

A kisvállalati adó árbevételi korlátja jövőre egymilliárd forint helyett hárommilliárd forint lesz. Az adóalanyiság abban az esetben szűnik meg, ha eléri a hatmilliárdot (eddig ennek a fele volt), illetve a nyilvántartott adótartozás az év végén meghaladja az egymilliót. Tovább növelheti ezen adózási forma vonzerejét, hogy egy korábbi döntés értelmében az adó mértéke a korábbi 12 százalékról 11 százalékra csökken. Turay Diána szerint jellemzően azoknak a vállalkozásoknak éri meg a kivát választani, amelyeknek magasabbak a személyi jellegű kifizetéseik, illetve a felhalmozott nyereség visszaforgatásával folyamatos beruházásokat, fejlesztéseket hajtanak végre.

Változások az adóbeszedésben

Bizonyos esetekben maga az adó nem, csak annak beszedési módja változik. Januártól például a gépjármű-adót és az iparűzési adót nem az önkormányzatok, hanem a NAV szedi be, és a NAV felé is kell bevallani. Ez annyiban könnyebbség, hogy egykapus lesz az adatszolgáltatás, könnyebb lesz az adminisztráció. Különösen a több telephelyen működő vállalkozásoknak lesz egyszerűbb, hogy nem külön-külön kell az érintett önkormányzatok felé bevallást tenni, hanem egyetlen felületen lehet elintézni mindent.

Áfabevallások elkészítése

Az új adójogszabályok szerint a jövő év második felétől az adóhatóság – a magánszemélyek szja-hoz hasonlóan – elkészíti a vállalkozások áfabevallásának tervezetét is. Az szja-val ellentétben viszont fontos különbség, hogy ez a segítség igényli az adózó aktív közreműködését. A bevallás csak akkor „élesedik”, ha azt az adózó jóváhagyja, az adólevonást ugyanis csak ő tudja intézni. Az áfatörvény változásából következik az is, hogy jövő évtől akkor is csökkenthető lesz az adó a behajthatatlan követelésekkel, ha az nem áfaalanytól származó adósságból ered.

Online számlaadat-bejelentési kötelezettség

Nem az adózáshoz kapcsolódik és nem is teljesen új dolog, de fontos változás, hogy január 1-től ismét bővül a NAV felé online bejelentendő számlák köre. 2020. július 1-től már minden belföldi vállalkozás felé kiállított számlát fel kell tölteni a NAV rendszerébe, összeghatártól függetlenül. Jövőre ez úgy módosul, hogy már a magánszemélyeknek kiállított számlák adatait is be kell küldeni, ami leginkább azoknak a vállalkozások jelenthet nagy változást, amelyek elsősorban magánszemélyeknek értékesítenek (például webshopok). Ugyanakkor pontosan ez a bejelentési kötelezettség teszi lehetővé a NAV-nak, hogy elkészítse az áfa-bevallások tervezetét.

Elektronikus fizetés lehetőségének biztosítása

Szintén január 1-től lesz kötelező minden, a NAV-hoz bekötött online pénztárgéppel rendelkező vállalkozásnak, hogy biztosítsa az online fizetés lehetőségét vevőinek. Ez jelenthet bankkártya-leolvasó (POS-terminál) felszerelését, de a jogszabály lehetőséget biztosít a modern megoldások (például a QR-kódos fizetés) használatára is.

Schopp Attila – Hello Biznisz szerkesztőség

Mondd el véleményedet a cikkről

Mondd el véleményedet a cikkről, hogy minél jobb tartalmat tudjunk írni számodra!

Írd le, mi meghallgatjuk!

Oszd meg a cikket!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!

Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.

Ha szeretnél ehhez hasonló tartalmakról értesítést kapni, akkor
regisztrálj a hírlevelünkre!

Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!

Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.