A felgyorsult fejlődés, az infokommunikáció belépése (berobbanása) az üzlet és az élet minden területére, vagyis a sokszor emlegetett digitalizáció azt is jelenti, hogy többé már nincsenek figyelmen kívül hagyható technológiai trendek. Ami tegnap még sci-fi volt, az ma már valóság, és jobban teszed, ha te is használni kezded őket, különben lemaradsz a versenyben.
Mi lesz a következő év nagy technológiai trendje? A hasonló összeállítások az elmúlt években hasonló dolgokról szóltak: felhőszolgáltatások, Internet of Things, kiterjesztett valóság, mesterséges intelligencia, Ipar 4.0, és így tovább. A mostani lista is tartalmazza ezek némelyikét, ám ami újdonság, hogy az emlegetett technológiák integrálódnak, és úgy adnak ki a korábbiaknál szélesebb, teljesebb körű megoldásokat. Hogy csak egy példát említsünk: az okos gyárból származó IoT-adatokat szélessávú kapcsolaton keresztül juttatjuk el a felhőbe, hogy ott mesterséges intelligencia bevetésével elemezzük és használjuk fel döntéselőkészítésre. Vagyis a tanácsunk az lenne, hogy az alábbi technológiákat ne csak önmagukban vizsgálják, hanem azt nézzék meg, milyen kombinációban tudják a leginkább szolgálni üzleti érdekeiket.
1. Szélessávú hálózatok
Magyarországon 2019 végére befejeződött a Szélessávú Internet Projekt és elindult a kereskedelmi 5G szolgáltatás. Előbbi azt jelenti, hogy az ország gyakorlatilag minden pontján elérhető a legalább 30 megabit/másodperces (de számos helyen a 100 megabites) internetkapcsolat. Utóbbi egyelőre egyetlen szolgáltatóra és Budapest belvárosára korlátozódik, de ha lezárul az 5G-re használható frekvenciákra kiírt árverés (aminek már októberben meg kellett volna történnie), az új generációs mobilhálózat villámgyorsan terjedni fog. A szélessávú infrastruktúra alapjául szolgál gyakorlatilag minden más infokommunikációs szolgáltatás és megoldás, a felhőtől az Internet of Things-ig és az okos gyárakig. Nincs kifogás, nyomás fejleszteni!
2. Mesterséges intelligencia
Annyit hallottunk róla, és ugyan hol van? – kérdezheti az egyszeri vállalkozó. Nos, valóban sehol, ha az ember a 3CPO-féle beszélő robotokat keresi. De egyébként a mesterséges intelligencia (MI) ilyen vagy olyan formában már ott van mindennapjainkban: a navigációs alkalmazásban, az Apple Siri-ben, kedvenc webáruházunk chatbotjában vagy éppen a Telekom Vanda nevű ügyfélszolgálati asszisztensében. Az MI egyszerűbb formáiban már a kisebb vállalkozások számára is elérhető, különösen, hogy terjednek a felhőben futtatott specializált MI-szolgáltatások.
3. Adatelemzés
Lehet, hogy a 21. század olaja az adat, de ahogy a földből felhozott nyersolaj még nem hasznos önmagában, a cégnél felhalmozódó adattömeg is csak a tárhelyet foglalja, ha nem kezdünk vele valamit. Túl sok és túl értékes ügyfél- és egyéb adat áll rendelkezésre, hogy csak úgy hagyjuk parlagon heverni. Ma már nem csak a hagyományos tranzakciós, kereskedelmi adatokat lehet kielemezni, hanem a közösségi hálózatokról vagy a call centertől származó posztokat, beszélgetéseket. Ehhez ma már minden eszköz rendelkezésre áll – és igen, a mesterséges intelligencia sokat segíthet a nagy adattömegek automatizált elemzésében –, úgyhogy senki nem engedheti meg magának, hogy az érzéseire hagyatkozva, vakon repüljön, amikor vetélytársai kifinomult elemzőeszközökkel kutakodnak rejtett összefüggések és lehetőségek után az adatokban.
4. Felhasználói, vásárlói élmény (UX, CX)
Amikor a netes világban a konkurencia csak egy kattintásra van tőled, nagyon nem mindegy, hogy milyen minőségű szolgáltatást kínálsz az ügyfeleidnek. Az ügyfélélmény, a mindent felölelő „customer journey” elsőrendű fontosságú lesz: az ügyfélnek az első pillanattól éreznie kell, hogy ő, és pont ő a legfontosabb számodra, és nálad találja meg a legkényelmesebben használható szolgáltatásokat, válasszon bármilyen csatornát az interakcióra. Ehhez persze minél többet kell tudnod róla és szokásairól (adatelemzés!), automatizálni kell a kiszolgálási folyamatokat és innovatív interfészeket (intelligens chatbot, gesztusvezérlés, kiterjesztett valóság) kell alkalmazni.
5. Digitális adatjogok
Miközben felhasználjuk az ügyfelek adatait, vigyáznunk is kell rájuk. A GDPR nem tréfadolog, és ha már alkalmazni kell, csináljuk jól és tekintsünk üzleti előnyként az ügyféladatok maximális védelmére. Másrészt ahhoz is hozzá kell szokni, hogy ha az ügyfél egyszer már megadta nekünk személyes adatait, akkor többletértéket is vár érte cserébe (lásd még: ügyfélélmény).
6. Okos gyártás
A gyártóipar is egyre inkább az adatokra támaszkodik. Szenzorok építhetők be minden egyes gépbe, szenzorok figyelhetik a környezetet, a sok adat pedig összevethető és együtt elemezhető a hagyományos vállalatirányítási adatokkal. Az eredmény? Pontosabb kép a termelésről, a termékekről, a gépek elhasználódásáról, a tervezett javításokról. És a jó hír: mindezt már kicsiben is el lehet kezdeni.
7. Blockchain
A blockchainről mindenkinek a Bitcoin jut eszébe, pedig a kriptovaluta mögött álló technológia ennél sokkal többre képes. Gondoljunk úgy rá, mint egy olyan elosztott nyilvántartásra, amely fölött senkinek sincs kizárólagos joga, ahol a bejegyzéseket, tranzakciót nem lehet utólag módosítani, és ahol egy tranzakciósorozat minden egyes lépése biztonsággal visszakövethető. Olyan óriásvállalatok kísérleteznek a technológiával, mint a Microsoft, az IBM, a Samsung vagy az Alibaba, az Amazon pedig a felhőből, szolgáltatásként is kínálja a blokklánc-platformot. 2020 lehet az az év, amikor a technológia szélesebb körben megjelenik a logisztika vagy éppen az élelmiszerbiztonság területén.
Mondd el véleményedet a cikkről
