Törzsközönség a semmiből a covid alatt? A Grumpy bisztrónak sikerült – Miért fontos a lojális közösség, hogyan építs a márkádnak te is?

A covid első hulláma előtt alig 3 hónappal nyílt meg a pesti oldal egyik új kedvence, a Grumpy. A francia, olasz és magyar konyhát elegyítő bisztró értékelése 4.9 és 5 csillag között „mozog” a legnagyobb közösségi oldalakon, szinte minden véleményező szuperlatívuszokban ír róla: „legjobb budapesti reggelizőhely”, „a legbarátságosabb staff”, „kihagyhatatlan”. Kíváncsiak lettünk, hogy mi a titok; hogyan lehet ilyen rövid idő alatt ilyen népes és lelkes lojális közösséget építeni? Szakértőnk, a gasztrovállalkozók edukációs közösségét, a Piqniq Budapestet három alapítótársával megálmodó Bánhalmi Kata kommunikációs szakember és üzletfejlesztő. 

„Alázat, emberség, őszinteség, profizmus, a folyamatos fejlődésre és megoldások keresésére való törekvés” – így tudná összefoglalni Bánhalmi Kata azt, amit a Grumpy alapítója, Ispán Szilvia Sziszi képvisel. Sziszi a 2019-es nyitás előtt közel két évtizedig a Liszt Ferenc téri Menza étteremvezetője volt, de a vendéglátásból már ezt megelőzően is rengeteg tudást halmozott fel külföldi munkái során. „A saját étterem gondolata már egy ideje mocorgott bennem, de mindenképp kicsi helyet akartam, olyat, amit képes vagyok egyedül is megtölteni” – meséli Sziszi, aki azt is pontosan tudta, hogy milyen fogásokból áll majd az étlap. A francia konyha – pástétomok, mousse-ok, rilette-ek (zsírban konfitált húsból készült kence) – és a háztáji alapanyagokra építő magyaros konyha mellett modernebb fogások alkotják a mai napig az alapot, de mostanában már ázsiai ételekkel is kísérleteznek. 

Hogyan élte túl a lezárásokat a Grumpy? 

Be kellett dobni minden ötletet, mert arra nem volt keret, hogy reklámozzak” – mondja Sziszi, akinek mindössze annyi előnye volt másokhoz képest, hogy éttermi múltja miatt már sokan ismerték Budapesten, és kíváncsiak voltak a bisztrójára. De mik voltak azok az ötletek, amelyekkel nemcsak túlélnie sikerült, hanem hazai törzsközönségre is szert tett?  

  • A covid egyik hullámában sem zárt be, kávét, croissant-t kínált, kenyeret sütött – akkor is nyitva volt, amikor szinte kilométeres körzetben rajta kívül senki más. Állandóan figyelte az igényeket, emiatt állt rá hamar az ebédmenüre is.  
  • Folyamatosan posztolt mind a személyes, mind a Grumpy Facebook és Instragram oldalán (reklám nélkül). 
  • Saját futárai vitték házhoz az ételeket. Ő maga is, miután lehúzta a rolót autóba ült, és kiszállította az utolsó adagokat.  
  • Delikátesz ételekkel is gazdagította a kínálatát, ezeket egy időben webshopban is meg lehetett rendelni. 
  • A második lezárás idején leszerződött a Wolttal is, így már inkább az lett a kérdés, győzni fogja-e a rendelések teljesítését. Mai napig van, hogy inkább pár órára lekapcsolja az ételfutár appot, hogy az étlapból választó vendégeit ne várakoztassa meg. 
  • Hamar felfedezték az influenszerek is, többek között Mautner Zsófi is pozitívan írt róla. „A szakmán belül elfogadták, amit csinálok” – meséli Sziszi, aki az is elárulta, hogy az is nagyon jól esett neki, amikor Homonnay Gergő többször is posztolt „A macskák tartsanak össze” szlogennel az oldalán (a Grumpy logójában is egy cica van). „Ezek az önzetlen segítségek is sok új vásárlót hoztak nekem” – mondja Sziszi.  
  • Garantált minőség. „Biztos vagyok benne, hogy nem lennénk ilyen sikeresek, ha nem hoznánk a minőséget. Én nagyon hiszek abban, ha valaki szeretne nyitni egy éttermet, akkor elengedhetetlen a szakmai tapasztalat – a lényeg, hogy hosszú távon kell garantálni a legjobb minőséget – mondja Sziszi.   
  • Eltökéltség. „Egyszer kiszámoltam, hogy 475 napig egyetlen egy szabadnap nélkül dolgoztam. Nem tudtam volna másképp csinálni, egyszerűen csinálni kellett” – meséli Sziszi. „Azt hiszem, hogy arra vagyok talán a legbüszkébb, hogy bár több mint 20 hónapot töltöttem el a világjárványban, ezalatt is ki tudtam alakítani a törzsközönségemet a kiürült bulinegyed közepén – turisták helyett magyarokkal” - teszi hozzá.  
3 kérdés Bánhalmi Katához 

Titok: ember a pult mögött + jó termék 

Megkérdeztük szakértőnket, Bánhalmi Katát is, hogy szerinte általánosságban, mi kell ahhoz, hogy törzsközönségünk legyen. Kata közgazdász, kommunikációs szakember, üzletfejlesztő, a SkillcomSkilltrade és a már említett Piqniq Budapest márkák fűződnek a nevéhez.  

Te mit gondolsz, hogyan lesz a sima vásárlókból lojális vásárlói közösség? Van olyan összetevő, ami garantálja ezt a folyamatot? 

Bánhalmi Kata: A lojális vásárlói közösséget a folyamatosan visszatérő vásárlóink építik. Időről időre fel kell tennünk azt az egyszerű kérdést, mi az, amiért ők visszajönnek hozzánk? Kisebb vállalkozások esetében ennek két fő pillérét látjuk: az emberek a vállalkozás mögött, illetve a jó termék – ez a két dolog, amiért a vásárlók visszatérnek. Egy fejlődő, bővülő gasztrovállalkozás esetében időről-időre érdemes újra körbejárni, hogy az általunk nyújtott szolgáltatás kinek és milyen problémájára ad megoldást. A jó termék, a reális árazás, a figyelem és a kapcsolódás ennek mind részét képezik. Az átgondolt kínálat nem elég, egy olyan teret kell létrehoznunk – offline és / vagy digitálisan -, ahol az ügyfeleink a gondosságot minden ponton érzik. Ennek része a jó szerviz folyamat, az élhető és vonzó térkialakítás, a hiteles és informatív, naprakész kommunikáció ugyanúgy, mint az emberség és kedvesség, ahogy a hozzánk betérőket fogadjuk. 

Miért éri meg a vállalkozóknak a lojális vásárlók kiépítésére fókuszálni? 

BK: A tavalyi év mindannyiunknak megtanította, hogy bármikor megváltozhat az életünk. Nagyobb rugalmasságra és új irányok keresésére sarkallta a vállalkozókat. Megtanultuk azt, milyen ereje van a lojális vásárlóinknak, az embereknek. Azt gondolom, hogy mára az egyetlen út az egyedi, célzott igényekre szabott szolgáltatásfejlesztés. Egyszerűbben megfogalmazva, gondoljuk végig azt, hogy kiknek, mit és hogyan adunk el – és törekedjünk ezek fejlesztésére. Ha képesek vagyunk erre úgy gondolni, mint egy minket szolgáló tanulási folyamat, akkor szinte nyert ügyünk van. Nem a világot kell egy nap alatt megváltoztatni, hanem figyelni kell a vásárlókra, majd ennek megfelelően lépésről lépésre fejleszteni a folyamatokat és a kommunikációt. A Piqniq Budapest rendezvényein nem győzzük hangsúlyozni: az iparág tele van olyan szereplőkkel, akik nyitottak a közös gondolkozásra és egymás szakmai segítésére. (A téma, amiben pont Sziszivel is foglalkoztunk „Ember a hely mögött“.) 

Milyen eszközök működnek? Hűségkártya, kedvezmény, speciális ajánlat, early offer stb. – ezek segítik a lojalitást vagy az nem ezen múlik? 

BK: Ennél a kérdésnél nem mindegy, milyen és mekkora vállalkozásról beszélünk. Sokszor tapasztalom a kisebb ügyfeleknél, hogy a vállalkozás elindításánál hatalmas energiák vannak, több aktivitás elindul, majd ahogyan fogy az erő, úgy halnak el a kisebb kampányok. A kisebb cégeknek azt tanácsolom, ne siessenek. Fókuszáljanak a termékre, a jó szolgáltatásra, a márka alapjaira. Beszélgessenek a vevőikkel. Itt kezdődik a hűséges vevőkör kialakítása. Ahogy nő a cég és nő a kapacitás, fokozatosan lehet lépni, kisebb aktivitásokat kitalálni, bevonni kommunikációs szakembereket. Lépésről lépésre. Egy vállalkozás vagy egy márka épülésének nem kihagyható része az idő: ki kell forrnia a szolgáltatásnak, a vállalkozónak és a márkának egyaránt, ami aztán elbírja a kommunikációs aktivitásokat és a bővülő közösséget. 

Grumpy Facebook oldala

Piqniq Budapest weboldala. 

Szerző:
Kandó Eszter – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség

Mondd el véleményedet a cikkről

Mondd el véleményedet a cikkről, hogy minél jobb tartalmat tudjunk írni számodra!

Írd le, mi meghallgatjuk!

Oszd meg a cikket!

    Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!


    Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.

    Ha szeretnél ehhez hasonló tartalmakról értesítést kapni, akkor
    regisztrálj a hírlevelünkre!

      Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!


      Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.