A vállalkozói létbe való kiugrás előtt érdemes nagyon alaposan tájékozódni arról, hogy a munkavállalói státuszhoz képest mivel is jár vállalkozónak lenni és akár saját céget építeni. A közösségi média világa viszont hamis képet festhet, ezért a váltás előtt mindenképpen fontos a hiteles forrásokból való tájékozódás. Mit jelent a vállalkozói mindset, hogyan lehet azt kialakítani és fejleszteni? Ezekre a kérdéseinkre is válaszolt Egerszegi Krisztián, a MiniCRM tulajdonosa és a Cégépítők alapítója, illetve P. Tóth András sorozatvállalkozó, a STRT társalapítója.
A karrierváltás időszakát éljük, hiszen sokan csekkolnak ki az alkalmazotti létből és lépnek a vállalkozók rögös útjára. Ugyanakkor olykor nem számolnak azzal, hogy vállalkozónak lenni nem feltétlenül csak azt jeleni, hogy ücsörgünk a barbadosi homokfövényen és heti egy instaposztból megvan az egész hónap. „A vállalkozó egy folyamatosan pörgő, magas lángon égő, az egyre jobbra s jobbra törekvő ember” – avatott be bennünket Egerszegi Krisztián, a MiniCRM tulajdonosa és a Cégépítők alapítója. „Célja az értékteremtés, miközben a kiemelkedő ellentételezésért is dolgozik, amiben a pénz mellett helye van a megnyert projekteknek, a szakmai sikereknek, az üzleti körökben megszerzett elismeréseknek és a vállalkozói szabadságnak, hogy azzal foglalkozunk, amit szeretünk” – árnyalta a helyzetet Egerszegi Krisztián. Szerinte egy vállalkozó a nyaralása idején sem képes hetekig tétlenül feküdni a tengerparton, hanem azon jár az agya, hogyan tudna még több jót tenni, hogyan tudná még eredményesebbé tenni a vállalkozását. „Azt tapasztalom, hogy a vállalkozóvá váló emberek nagy része nehezen viseli, ha másoknak kell dolgoznia, ha mások rendelkeznek az ideje, az erőforrásai és az ötletei felett” – tette hozzá P. Tóth András, a STRT társalapítója „Vannak, akik alkalmazottként hajlandóak arra, hogy a vezetőjükkel, főnökükkel kapcsolatban kompromisszumokat hozzanak, ám ha a fentebb sorolt tényezőkkel nem tudnak megbékélni, az egy erős jelzés lehet arra, hogy számára a vállalkozói lét megfelelőbb” – tette hozzá a szakember.
„A vállalkozó típusú emberek állandóan meg akarják javítani a világot maguk körül, megoldásokat akarnak adni a problémákra, amik a hétköznapokban szembejönnek velük” – fogalmazott P. Tóth András. „Ez egy gondolkodásmód s ha ez nincsen meg valakiben, ha utálja, amit vállalkozóként csinál, akkor ő csak egy kényszeralkalmazott a kényszervállalkozásában” – fogalmazott Egerszegi Krisztián. Tehát vállalkozóként értéket teremteni és sikeresen navigálni egy vérvörös óceánban az egyik legnagyobb kihívást jelentheti egy ember életben. Ugyanakkor mindez óriási lehetőségeket is rejt magában.
Szakmai alapokon álló önmegvalósítás
Sokféle motivációt fedezhetünk fel a váltások mögött. Vannak, akik a multiban való kiégés vagy annak megelőzése érdekében állnak saját lábra. Mások profi szakemberként, valamelyik cég alkalmazottjaként jutnak el arra a pontra, hogy ideje szintet lépniük és saját bizniszt építeniük. A lényeg: a vállalkozóvá válás folyamata és annak főbb mérföldkövei nagyjából hasonlóak. „Magyarországon a KKV-k több mint kilencven százaléka szakmai alapon, az önmegvalósítás céljából jött létre” – állítja Egerszegi Krisztián. Hozott egy példát is: például valaki egy napelemes cégnél alkalmazottként arra jön rá, hogy ő sokkal többet ki tudna hozni a szakértelméből, esetleg vannak újabb ötletei is, amiket viszont már vállalkozóként, akár egy saját cég építésével tud megvalósítani. Persze az már egy fontos kérdés, hogy hogyan is lehet érdemes belevágni a cégépítésbe.
Jövőkép nélkül nem lehet céget építeni
„Az alkalmazottból vállalkozóvá válás, a cégépítés és a cégfejlődés alapvetően egy komplex folyamat” – hívta fel a figyelmet Egerszegi Krisztián, aki a Jövőkép – Ne hagyd, hogy bedaráljon a saját céged! című könyvében részletesen foglalkozik a témával. „A cégépítés alapját a pontosan megfogalmazott jövőkép jelenti, aminek része az is, hogy az illető tisztában van azzal, hogy mit is szeretne pontosan, honnan hová szeretne eljutni, s a cél érdekében mit kell tennie” – emelte ki Egerszegi Krisztán. A tervezést kulcsfontosságúnak nevezte, „hiszen az emberek a megszokásaik alapján dolgoznak, cselekszenek, ezek viszont nem biztos, hogy közelebb visznek a vállalkozói jövőképhez”. Mindemellett foglalkoznia kell az üzleti matekkal is; nagyon megtévesztő lehet egy induló vállalkozó számára, ha a kimenő számláira nagyságrendileg nagyobb összegeket ír az általa korábban megszokottabb fizetésénél, ám tisztában kell lennie azzal, hogy a vállalkozói létnek költségei is vannak. „Az adminisztráció, az adózási kötelezettségek mind költségeket jelentenek és azzal is érdemes számolni, hogy lehetnek a megrendelésekben, a megbízásokban gyengébb időszakok is” – tette hozzá. „Alkalmazottként ebből a szempontból nagyobb a biztonság, vállalkozóként már nem férnek bele az üres hónapok” – fogalmazott Egerszegi Krisztián.
A cégvezető kiemelt egy viszonylag ritkán tárgyalt aspektust is, „ugyanis, ha valakinek cége van, akkor ő már nem csak a saját, hanem az alkalmazottai egzisztenciájáért is felelősséggel tartozik”. „Az induláskor ezt is végig kell gondolni, de azt látom, hogy ezt sokan nem akarják felvállalni” – tette hozzá Egerszegi Krisztián.
Alkalmazott, vállalkozó: két külön lét
Az alkalmazotti és a vállalkozói gondolkodásmód között számos különbséget felfedezhetünk, ám fontos szem előtt tartanunk, hogy az egyes egyének rendelkezhetnek csak rájuk jellemző mentális beállítottsággal, szocializációval, motivációval és képességekkel, de egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál.
Általánosan igaz, hogy a vállalkozói mindsetre jellemzőbb a nagyobb kockázatvállalás, a saját képességekbe és a vállalkozás sikerébe vetett hit, míg az alkalmazottként dolgozók inkább a kockázatok minimalizálására és a biztonságra törekednek. A vállalkozói lét bizonyos szempontból egy hosszú távú befektetés és a jövedelmezőség számos ok miatt hullámzó lehet, míg munkavállalóként alapesetben minden hónap elején pittyegés jelzi a fizetés bankszámlán való landolását. Nem megkerülhető az Egerszegi Krisztán által is említett felelősség témaköre: egy vállalkozó, cégvezető teljes jogi, gazdasági és morális felelőséget visel a vállalkozásáért és valamennyi döntéséért, míg a munkavállalók alapesetben egy-egy adott feladatkört vagy területet illetően kell felelősséget vállaljanak és a döntéshozatalt illetően is korlátozott mértékű a szerepük.
Ki kinek a céljáért dolgozik?
Lényeges különbség a két lét között az is, hogy ki miért, milyen motivációs háttérrel és milyen célokért dolgozik. A vállalkozók a már említett jövőkép keretén belül meghatározott egyéni célokat követnek, míg azok, akik foglalkoztatottként dolgoznak akár a lehető legjobb hozzáállással a legnagyobb teljesítményt nyújtva is mások által meghatározott célokért végzik el a feladataikat. A vállalkozók alapesetben kreatívabbak, innovatívabbak, folyamatosan új megoldásokat keresnek a problémákra és kutatják az új lehetőségeket és erre a piac folyamatos változásai miatt szükségük is van. „Fontos, hogy nyitottak legyenek az újdonságokra, mert ami tíz éve működött, a mai gyors változások közepette nem biztos, hogy megfelelő lesz” – mondta a MiniCRM tulajdonosa. „A mesterséges intelligencia már a mindennapjaink részét jelenti, de összességében nem is az a lényeg, hogy ki milyen szoftvert integrál a működésébe, hanem hogy milyen a gondolkodásmódja” – tette hozzá Egerszegi Krisztián.
Hiteles forrásokból kell tájékozódni
Talán nem tévedünk nagyot azzal az állítással, hogy a „született vállalkozók” viszonylag kevesen vannak. Ugyanakkor számos lehetőség áll rendelkezésre azok számára, akik mégis erre az útra lépnének, s talán a nulladik lépés a vállalkozói létről való hiteles forrásokból tájékozódás. P. Tóth András szerint érdemes vállalkozói könyveket olvasni, online vállalkozói közösségek életében részt venni és vállalkozás indítással kapcsolatos képzéseket elvégezni. „Mindenképpen törekedjünk a több forrásból való tájékozódásra” – tette hozzá. „A Cégépítők podcastban eddig mérettől, iparágtól függetlenül hetven vállalkozóval készítettem mélyinterjúkat” – mondta Egerszegi Krisztián. Az út elején járó vagy már befutott cégvezetők hiteles történeteiken keresztül mutatják meg a vállalkozói lét szépségeit és kihívásait is.
Nem lehet eléggé korán kezdeni
Egerszegi Krisztián szerint fontos lenne, hogy a fiatalok a lehető legpontosabb képet kapják a vállalkozói létet illetően. „A Cégépítők társasjátékkal pontosan ez a célunk, szeretnénk a lehető legnagyobb körben edukálni” – tette hozzá a cégvezető. A játék során a fiatalok többek között megtapasztalhatják, hogy egy vállalkozás korlátozott erőforrásokkal bír, folyamatosan priorizálni és döntéseket kell hozni, ugyanis végig alkalmazkodni kell a másik játékos stratégiájához. „Vagyis nincsen egyetlen nyerő stratégia, ahogy a való életben is újabb és újabb helyzeteket teremtenek a vásárlók, a konkurencia” – mondta Egerszegi Krisztán. P. Tóth András egy személyes példát hozva mutatott be egy másik tanulási stratégiát. „A feleségem az egyetem után munkavállalóként hamar rájött arra, hogy neki más irányba kellene mennie” – idézte föl a STRT társalapítója. A vállalkozói világ felé indulva listába szedtek számos szakmát, megkeresték az azokon a területeken aktív vállalkozókat, „akikkel interjúkat készítettünk arról, hogy hogyan telik egy napjuk, milyen kihívásaik vannak, mi az amit szeretnek s mit utálnak az adott szakmában”. „Én hiszek abban, hogy érdemes leülni egy kávéra olyan emberekkel, akik azon a területen vállalkoznak, ami számunkra is érdekes” – emelte ki az gyakorló vállalkozóktól való tanulás fontosságát.
Szerző:
Lippai Roland – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
Mondd el véleményedet a cikkről
