A Paradigma Ariadné alapítói nem kisebb vízióval dolgoznak, mint hogy egy évtizeden belül Közép-Kelet Európa meghatározó építészirodája szeretnének lenni. Az idén – a hazai unikum projekteket 2013 óta minden évben levadászó – Highlights of Hungary (HoH) díjra jelölt csapat abban is kimozogja a hazai építészszcénát, hogy bátran adaptálnak eszközöket a startupoktól, és nemcsak a házépítésben hisznek. A cikk Hello Biznisz és a HoH együttműködésében született.
Csóka Attila Róbert, Molnár Szabolcs, Smiló Dávid még az építészkaron lettek barátok. Építészirodájukhoz az építészetről – még a közös szakkollégiumos időkben – kialakított, a magyar viszonylatban újszerű felfogásuk is vezetett, a Paradigma Ariadnét 2016-ban alapították. A házaik funkcionálisak, megfelelnek minden műszaki követelménynek, de számukra ez nem elég, munkáikat a narratív tervezés jellemzi. Az építészeti szemlélet megértéséhez jó kiindulási alap az iroda nevének története.
„Már induláskor tudtuk, hogy karakteres, beszélő nevet szeretnénk, és semmiképpen sem szeretnénk Csóka, Molnár és Smiló építésziroda lenni” – meséli Smiló Dávid a budai Vár aljában húzódó, nagy ablakos, kellemes terű irodájukban. Ariadné nevét az ókori görög mondából ismerjük, ő az az okos, krétai királylány, aki pamutgombolyagot ad szerelmének, Thészeusznak, hogy az annak segítségével jusson ki Minótaurusz labirintusából. A jó tipp nagyszerűsége abból is látszik, hogy a labirintus híres tervezője, az első építésznek is elkönyvelt Daidalosz sem tudott fiával, Ikarosszal segítség nélkül kijutni az építményéből. „Ariadné, kitalált egy olyan eszközt, amivel értelmezni lehet az épített környezetet” – magyarázza Dávid, hogy mi volt számukra érdekes a királylányban. „Szeretjük, hogy az embereket érdekli a nevünk, és ha rákérdeznek, el lehet mondani, hogy milyen kulturális, művészeti affinitásunk, milyen építészeti törekvéseink vannak” – teszi hozzá Csóka Attila. (Az interjún alapító csapat harmadik tagja, Molnár Szabolcs nem volt ott.)
Az építészet megértése a mai napig nagyon fontos számukra, pontosan szeretnék tudni, hogy mit csinálnak. „Ne csak egy labirintust építsünk, amiből nem találunk ki, hanem a tervünk legyen felépítve gondolatilag, kulturálisan, és az adott piaci keretek között gazdaságilag is” – mondja Dávid. A narratív tervezési szemlélethez is eljutunk így, a Paradigma Ariadné csapata hisz abban, hogy az építészet a körülöttünk lévő tárgyi kultúra része. „Ez a fajta értelmezés megengedi azt, hogy a tárgyakhoz úgy álljunk hozzá, hogy ha van egy megrendelő, akkor azon is gondolkodunk, hogy mi az ő társadalmi szerepe, a szakmája és ezt mi fejezhetné ki. Amit létrehozunk, az minden esetben abból az értelmező pozícióból fakad, amit Ariadné is megtapasztalt” – egészíti ki Attila.
A hazai építészképzés elsősorban funkcionalista-modernista szemléletet közvetít, viszont a paradigma ariadnésok, ha következik a megrendelő „saját” narrációjából, szívesen nyúlnak más irányzatokhoz is: legutóbb egy ház díszítésénél szecessziós ihletésű növényi motívumokat illesztettek be, pontosabban annak digitális verzióját. Az ilyen megoldásaikkal egy kicsit neki is mennek annak a magyar építészeti kultúrának, amely bár szabad kreativitást hirdet, mélyen gyökerező és sok mindenre rátelepedő tekintélyelvűségének köszönhetően szerintük meglehetősen zártan gondolkodik önmagáról.
A saját generációjukhoz kapcsolódnak
A történetmesélés az egyediségén túl egyéb előnnyel is bír a srácoknak: saját erősségüket is megjeleníti. „Mindenki számára érthetően el tudjuk mondani, hogy milyen épületet tervezünk” – mondja Dávid. „Ezzel minden esetben egy extra szolgáltatást szeretnénk adni, amit talán a legjobban az angol extraordinary szó fejez ki. Úgy is értelmezhető ez, hogy mi onnan szeretnénk indulni, ahová mások megérkeznek” – teszi hozzá Attila.
A másik, amivel jól reagálnak a saját generációjukra, hogy sokat merítenek a startup kultúrából. Egyrészt intenzíven kommunikálnak a munkáikról a különböző közösségi csatornákon. Nemcsak a megvalósult projektjeiket teszik ki, hanem az aktuális pályázati anyagaikat is prezentálják. Érdemes is rákattintani a veszprémi társasház tervükre, amit az Unicap Zrt. meghívásos pályázatára hoztak létre. Erre a pályázatra rendhagyó módon, köralakú lakásokat terveztek. „Azért is fontos hatékonyan kommunikálnod, mert a munkáddal predesztinálod magadat a következő munkádra, hogy milyen emberek fognak megtalálni” – mondja Dávid.
De működtetnek egy gyakornoki programot, a Thészeusz projektet is, amelyben igazodva a mai „vállalatkultúrához” inkább adni szeretnének a náluk tanuló fiataloknak, és nem tudásokat megkerülve, kedvüket szegni. Eredményeiket ráadásul szívesen publikálják is. További egyedisége az építészcsapatnak, hogy a szakmai közönséggel is élénk kapcsolatot ápolnak: Kovács Dániellel közösen, londoni és milánói építészirodák részvételével többedik éve szerveznek Berlinbe nemzetközi konferenciát. „Víziónk, hogy egy évtizeden belül Közép-Kelet Európa meghatározó építészirodája legyünk. Olyan, ami nemzetközi szinten is látható” – mondja el Dávid. A korszerű építészirodává válás folyamatának része az is, – és építészirodától ez bizonyára meglepő – hogy kicsit több mint egy éve együttdolgoznak egy üzleti coachcsal is, akik a hármójuk közötti feszültség, diszharmónia kioltásában segít nekik.
Kedvenc munkák a Paradigma Ariadnétól
1. Köztéri óriásbútor szobrok a veszprémi Haszkovó lakótelepen. A projektbe 4 külföldi tervezőcsapatot is meghívtak.
2. A merész sárga-kék úszó diagonál lakásukra az ArchDaily építészeti portál is felfigyelt.
3. „Víztorony” kristálypohár készlet – az építésziroda munkatársa, Kiss Virág a szettet még gyakornokként dobta a tervezőasztalra.
Mondd el véleményedet a cikkről
