Mindenki számára ismerősek a házak elé vagy a földek mellé kirakott kis asztalok, bódék, mellettük a felirattal: dinnye/eper/krumpli eladó. Ez is egy, de nem az egyetlen módja a házilag megtermelt termény értékesítésének. Filep László és felesége, Piroska megmutatták, hogy a digitális eszközök még az olyan, legkevésbé sem triviális termékek értékesítésében is óriási szerepet kaphatnak, mint a sütőtök.
Vannak magyar zöldségek és gyümölcsök, amelyekhez eposzi jelzőként társult egy-egy település vagy térség neve: a kalocsai paprika, a makói hagyma, a szabolcsi alma, és a sor még hosszan lenne folytatható. (Más kérdés, hogy a hagyományból mára mi maradt a néven kívül.) Egykoron ilyen volt a nagydobosi sütőtök is: a nagyméretű, átlagban 10-12 kilogrammos, szürke héjú töknek különleges, enyhén gesztenyés íze van. Virágkorát közvetlenül a háború után élte: akkoriban vonatszámra hordták a Mátészalka melletti településről Budapestre, ahol népélelmezési cikknek számított. Később a nagydobosi sütőtök többé-kevésbé feledésbe merült, ahogy termesztésének apró titkai is.
Filep Lászlónak azonban szívügye volt a nagydobosi sütőtök. Helybéliként, mezőgazdasági szakemberként nem hagyta nyugodni, hogy az egykori csemegét már csak takarmányként termesztik és használják, noha nem véletlenül, hiszen nemcsak emléke, hanem íze is megkopott. Jó húsz-huszonöt évvel ezelőtt komolyan elkezdett foglalkozni a kérdéssel: felkutatta a még elérhető szakirodalmat, kikérdezett mindenkit, aki még emlékezett a fogásokra és saját kis kertjében nekiállt nagydobosi sütőtököt termeszteni. Kikísérletezte a termesztési folyamat apró trükkjeit. Folyamatosan kereste a legjobb ízű termést, hogy aztán csak annak a magjait ültesse el legközelebb. Próbálkozott, hogy milyen körülmények között a legjobb tárolni a leszedett terményt. A kezdeti hobbiból feleségével közösen eljutottak oda, hogy először a környékbeli zöldségeseknek értékesítettek, aztán bejutottak a nemzetközi áruházláncokba, és ma már 18 hektáron folyik a termelés – idézi fel a történetüket lányuk, Filep Szilvia.
Már ez is jóval több, mint amit a legtöbb háztáji termelő elér saját termékeivel, de a Filep család ennél is tovább ment: már jó tíz évvel ezelőtt belevágtak a konyhakész, tisztított, darabolt sütőtök házhoz szállításába. Semmit nem bíznak a véletlenre: a feldolgozásra alkalmasnak látszó tököket meglékelik, a kis darabokat megsütik és megkóstolják, majd utána csak azokat a tököket vágják fel és küldik ki, amelyek átmennek ezen a szubjektív, de mindenképpen szakértői teszten. Rendkívül munka- és időigényes a folyamat, ismeri el Filep Szilvia (miközben be kell tartani az élelmiszer feldolgozásra vonatkozó szigorú hatósági előírásokat is), de csak így lehet garantálni a kívánt prémium minőséget.
A házhozszállítási üzleti modell természetesen csak akkor lehet sikeres, ha a megrendelés is zökkenőmentesen zajlik. Ehhez rendelkezésükre állt a vállalkozás weboldala, a sutotok.com, amelyet gyakorlatilag a kezdetektől üzemeltetett a család. „Mai szemmel nézve ez még meglehetősen kezdetleges oldal volt, de ennek ellenére viszonylag sok látogatót vonzott. A szüleim valahogy ösztönösen ráéreztek arra, amit ma tartalommarketingnek hívnak. Édesapám elkezdett blogcikkeket írni a sütőtök körüli legkülönbözőbb témában. Volt abban minden, termesztéstechnológia, ismertető a tökfajtákról, hasznos tippek a tök helyes sütéséről, vagy arról, hogyan válasszuk ki az érett tököt. Itt teremtettük meg az online megrendelés lehetőségét is.” Noha akkoriban még maga az online vásárlás is viszonylag új dolognak számított, az élelmiszerek vásárlása pedig különösen, az ötlet bevált, és a konyhakész sütőtök házhozszállítása azóta is töretlenül bővül.
A weboldal természetesen sokat változott azóta. Amikor látták, hogy milyen lehetőségek rejtőznek az online jelenlétben, fokozatosan újraépítették az egészet, mind a kinézetét és tartalmát, mind a mögöttes technológiát tekintve – és minden változás arra irányult, hogy felkeltsék a potenciális vásárlók érdeklődését. A fejlesztések során egyforma hangsúllyal kezelték a tartalommarketinget és a keresőoptimalizálást (SEO). A vállalkozás szerencséjére Szilvia pont ezekről tanult, így az elméleti tudást egyből átültethették a gyakorlatba és tesztelhették a hatékonyságát.
„Nem érdemes kizárólag a tartalommarketingre vagy kizárólag a keresőoptimalizálásra koncentrálni, a kettő együtt igazán hatékony. Hiába írunk a weboldalra rendkívül érdekes, releváns cikkeket, ha azokat nem próbáljuk meg minél több emberhez eljuttatni”, mondja Szilvia. Az alap viszont mindenképpen a jó tartalom. Ennek egyik titka, hogy igazából nem a termékről kell írni, hanem a termékhez kapcsolódó, szélesebb érdeklődésre számot tartó témákról. Egy-két cikket el lehet sütni a sütőtökről, mint zöldségről, de ez a téma hamar kimerülhet. Viszont szóba jöhet a termesztéstechnológia, a tárolás vagy éppen a receptek (utóbbi szekció a sutotok.com egyik leglátogatottabb része). Szépségápolásnál sem a rúzsról vagy púderről kell írni, hanem hogy melyik bőrtípushoz melyik illik, hogyan válogassuk össze a felhasznált színeket, hogyan vigyük fel a make-up-ot, említ egy másik példát Szilvia.
Nagyon fontos, hogy ne csak szöveges tartalomban gondolkodjunk, folytatja. Szöveget (blogcikket) és képeket (például Instagramra) könnyen és gyorsan lehet készíteni, viszont pontosan ebből van a legnagyobb túlkínálat is, itt kell a legtöbb vetélytárssal megküzdeni az ügyfelek figyelméért. A videó már sokkal munkaigényesebb (különösen, ha minőségi tartalmat akar valaki előállítani), de érdemes ezzel is foglalkozni, különösen, ha az értékesíteni kívánt termék, szolgáltatás jól bemutatható ilyen formában. A (közel)jövő egyik izgalmas lehetősége Filep Szilvia szerint az audioformátum, elsősorban a podcast. Most még viszonylag kevesen készítenek és hallgatnak podcastot Magyarországon, de éppen ezért érdemes benne gondolkodni és időben elkezdni ismerkedni a formátumban rejlő lehetőségekkel.
Az izgalmas tartalom viszont még csak az alapot adja. A következő lépés az, hogy ezekre a tartalmakra rá is találjanak az emberek – vagyis be kell vetni a keresőoptimalizálást. „Három kis villanykörte gyulladjon fel mindenki fejében, amikor a keresőoptimalizálásra gondol, mert ezek adják a SEO három fő összetevőjét – hívja fel a figyelmet Filep Szilvia. – Az első a technikai SEO: milyen gyors az oldal, mennyire reszponzív, hogyan lett mobilra optimalizálva, milyen beállításokat alkalmaz a website, milyen tageket használ, és így tovább. Ez a legegyszerűbb, erre vannak kész checklistek, amelyen csak végig kell menni.
„A második aspektus a tartalmi rész, vagyis hogy milyen keresőkifejezéseket használnak azok, akiket az oldalunkra akarunk csábítani. A Google is számos eszközt kínál arra, hogyan találjuk meg a minket érdeklő kulcsszavak népszerűségét, de akár az ügyfeleket is megkérdezhetjük, hogy milyen keresés alapján érkezett az oldalra. A mi esetünkben például nem is a „sütőtök” a legkeresettebb kifejezés, hanem a „sütőtökös receptek”. Ebből már nyilvánvaló, hogy ha sok látogatót akarunk vonzani az oldalra, akkor receptgyűjteményt is kell kínálnunk és úgy kell kialakítani az oldalt, hogy azokat könnyen megtalálják.
„A harmadik aspektus, amiről a legtöbben megfeledkeznek, a külső linkek. A Google algoritmusa felértékeli azokat az oldalakat, amelyekre sok külső hivatkozás mutat, tehát el kell érni, hogy minél többen helyezzenek el a saját oldalukon a miénkre mutató linkeket. Lehet ezt sokféle módon elősegíteni, Facebook-bejegyezésekkel, partneroldalakon elhelyezett hivatkozásokkal, médiamegjelenésekkel, és így tovább. A mi esetünkben sokat segített, hogy a szüleim jó interjúalanyoknak bizonyultak, és sok megkeresés jött a helyi és országos médiából, ami növelte ezeknek a külső hivatkozásoknak a számát. A lényeg, hogy, amikor a keresőoptimalizálásban gondolkodik valaki, akkor mind a három lámpácska gyulladjon ki a fejében.”
Mindezeknek köszönhetően egy-egy négy hónapos szezonban mintegy 60 ezer egyedi látogatója van a sutotok.com oldalnak, ami egy ekkora méretű vállalkozástól és egy ilyen speciális tartalmú oldaltól nagyon szép teljesítmény. Ráadásul úgy, hogy egyáltalán nem költenek hirdetésekre a közösségi médiában. „Meggyőződésem, hogy a tartalommarketing és a keresőoptimalizálás a legjobb marketing befektetés hosszú távon. Fizetett hirdetések nélkül is kiemelkedő eredményeket lehet vele elérni, ha okosan és kitartóan csinálják.”, állítja határozottan Filep Szilvia.
Ettől még természetesen használják a közösségi oldalakat, leginkább a Facebook-ot (Instagram-fiókjuk nincs). Most gondolkodnak egy Facebook-csoport létrehozásán, mert az algoritmusváltozások óta azok sokkal jobban hasítanak, mint a szimpla céges FB-oldalak. Évek hosszú, kitartó munkájának köszönhetően kialakult egy olyan ügyfélbázis, amelyre érdemes lehet létrehozni például a „Nagydobosi sütőtök rajongók” csoportját. Ez megint csak kiváló marketingeszköz lehet, már csak azért is, mert a csoportban a követők is hozhatnak létre és oszthatnak meg tartalmakat: eldicsekedhetnek, hogy milyen isteni süteményt sütöttek, kiposztolhatják, hogy milyen kis extra ajándék volt a csomagban, és így tovább.
Az üzletfejlesztést két irányban képzeli el a Filep-család, ami a feldolgozott sütőtök értékesítését illeti. Egyrészt szeretnék növelni a nagy konyhai megrendelők (például éttermek) arányát – velük kiszámíthatóbbá válna a szállítások egy része, hiszen tervezhető, hogy kedden ide kell szállítani 18 kilót, szerdán oda 36-ot, és így tovább. Nem pedig az éppen beeső megrendeléseket kellene teljesíteni. A másik a helyi vevőkört célozza: számukra lehetővé teszik, hogy a házhoz, helybe menjenek a feldogozott áruért, így meg lehet spórolni a csomagolás és a szállítás költségeit.
Amit tudni akartál a sütőtökről
Hálás haszonnövény a sütőtök, mondja Filep Szilvia. Amikor májusban kiültetik a palántákat, vigyázni kell a fagyokra, de ha egyszer megered a növény, onnantól relatív egyszerű a gondozása. Természetesen kell neki a homokos talaj, a megfelelő mennyiségű víz (amit öntözéssel pótolnak, ha kell), és a napsütés, hogy az íze is megfelelő legyen. Vigyázni kell a tárolásával is: a hűtőház nem alkalmas, mert ott megszívja magát nedvességgel a tök. A legjobb a régi módszer: hűvös, de nem túl hideg helyen tárolni, lehetőleg szalma között, ami egyrészt biztosítja az egyenletes hőmérsékletet, másrészt felszívja a felesleges nedvességet.
Szerencsére nem kell túl sokáig tárolni. A betakarítás szeptember közepétől október közepéig tart, a sütőtök szezonja pedig nagyjából négy hónapot ölel fel: szeptember végén kezdik el keresni, a karácsony itt is csúcsszezon, de még januárban is van rá kereslet. Az utóbbi pár évben a kereslet folyamatosan nő, köszönhetően egyrészt a minőségi hazai termékek, alapanyagok iránti igények megnövekedésével, másrészt az egészséges táplálkozás hívei is felfedezték maguknak a hasznos anyagokban rendkívül gazdag sütőtököt. Ahogy Filep Szilvia fogalmaz, nincs gond a 18 hektáron megtermelt termékek értékesítésével. Ebben a minőségi kategóriában bőven van még lehetőség.
Szerző:
Schopp Attila – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
