Így készül egy egyesület design gondolkodással

Deisgn Thinking

A ShareIT Lab egyesület ötlete 2018. őszén született, és 2019. áprilisban volt az első meetupunk. Egy éves próba menet után 2020. áprilisában alakultunk hivatalosan egyesületté. Célunk, hogy megszólítsunk és támogassunk nőket, akik digitális technológia területen dolgoznak vagy érdeklődnek iránta mint potenciális munkalehetőség.

Mi a design gondolkodás módszertanát (angolul Design Thinking) hívtuk be segítségül az alapítás folyamatába, mivel ebben biztosított, hogy egy létező problémára valóban hasznos és a célközönségnek érdekes szolgáltatási portfóliót tudunk létrehozni. Hogyan néz ez ki a gyakorlatban?

A probléma definiálása

Először is bár banális, de megoldást, azaz terméket vagy szolgáltatást csak olyan helyzetre érdemes létrehozni, amit a vásárló vagy a felhasználó érzékel, kvázi problémaként jelenik neki meg. A mi esetünkben a probléma az, hogy kevés nő dolgozik digitális technológia területeken, aminek oka különböző tanulmányok alapján például a női példaképek hiánya, a technológiai tanulmányok után nem szakirányú elhelyezkedés, a családalapítás hatására karrierváltás, vagy akár üvegplafon érzékelése a szakmai előmenetel során. A probléma definícióját érdemes csak 1-3 mondatban összefoglalni, és mindig szem előtt tartani a termék vagy szolgáltatások tervezése során.

A design gondolkodás előnye, hogy ezzel a módszerrel valós problémákra vagy szükséglet résekre tudunk megoldásokat kidolgozni, ami egy erős alap arra, hogy a létrejött termékeink vagy szolgáltatásaink valóban vonzóak legyenek majd a célközönség részére.

A célközönség definiálása

Most, hogy mi látjuk a problémát, egy fokkal előrébb vagyunk, azonban az is kérdés, mások is látják-e ezt? Kinek releváns még ez a terület? Ezen a ponton mi három kitalált személy mentén feltérképeztük, a célközönségünk három szegmensének képviselője vajon mire kíváncsi. Ezeket hívjuk perszónáknak a design gondolkodásban.

Nekünk három perszónánk volt: Lili, a 18-25 éves pályakezdő, a 25-50 éves Karrierváltó Márta, és a 25-35 éves I-Lona, aki már valamilyen digitális tech területen dolgozik. Csoportban dolgoztunk, és az alapítókkal részletesen összeírtuk, szerintünk nekik mire lehet szükségük a probléma meghatározás fényében, mit látnak, mit hallanak, minek örülnének, mi fájó pont nekik. Ezt a folyamatot a service design módszerét követve is könnyen végig lehet járni, vannak rá kész sablonok az interneten, hogyan lehet érdemes ezeket feltérképezni, például a Mural kitűnő lehetőség ennek az online megvalósítására.

Mire van szüksége a célközönségünknek valójában?

Ugye ti sem vagytok gondolatolvasók? Mert mi biztosan nem! Így a folyamat következő lépése, a célközönség megszólítása, hogy kiderítsük, mik az igényeik, és a lehetséges szolgáltatásokat vagy termékeket ahhoz igazítsuk. Azaz piackutatás.

Ebben a lépésben sok lehetőség van, akár csoportosan akár egyénileg is meg lehet környékezni a célközönséget, be lehet őket hívni interjúkra, műhelymunkára, ötletbörzére, prototípus terméktesztelésre, a lényeg, hogy azt tudjuk meg a folyamat során, nekik tulajdonképpen mire van szükségük, egyáltalán nekik is releváns-e az a probléma, amit mi meg szeretnénk oldani, illetve találunk-e esetleg olyan kimondatlan szükségleteket is, amiket ha sikerül lefednünk, az piaci előnyhöz juttathatja a mi szolgáltatásainkat vagy termékeinket.

A ShareIT Lab esetében mi az egyéni interjúkat választottuk egy MIT Sloan egyetemi ajánlás mentén, mivel célcsoportonként 8 fővel interjú az egyetem termékfejlesztési tapasztalatai alapján az igények jelentős részét lefedi, és utána ezek az igények lényegesen már nem alakulnak az interjúk számának növelésével. Az interjúkban az a fontos, hogy előre kidolgozott nyitott (nem igen/nem) kérdésekkel körbejárjuk, hogyan gondolkodik, mit lát, mik a nehézségei, mire lenne szüksége a célközönség képviselőjének ahhoz, hogy a problémáját megoldjuk. Ezen a ponton még nem szűkítjük a beszélgetést irányított kérdésekkel vagy megoldás javaslatok megosztásával.

Mi az interjú kérdéseket és válaszokat egy Google Sheets táblázatban vezetjük, de bármilyen egyéb táblázat is hasznos lehet, a lényeg, hogy majd utána lehessen a válaszokkal könnyen tovább dolgozni.

A szükségletek megfogalmazása

A design gondolkodás azon vezet minket végig, hogyan is alakítsunk ki olyan termékeket vagy szolgáltatásokat, amikre tényleg szükség van, amik tényleg vonzóak lehetnek a célközönségnek. Ehhez az egyik legfontosabb alaplépés a szükségletek összeírása a fenti interjúk/műhelymunkák alapján. Ebben a lépésben tulajdonképpen átkonvertáljuk a vevő vagy felhasználó mondatait konkrét szükséglet mondatokká. Ez azért fontos, mert a beszélő lehet, hogy olyat fogalmaz meg szükségletnek, ami nem az, hanem már egy megvalósítási lehetőség, például szükségem lenne egy mentorra. Nekünk azonban az a dolgunk, hogy kihalljuk, mik a mögötte álló szükségletek, mire mondta azt, hogy szüksége lenne egy mentorra: Plusz infomáció? Valakivel tudni beszélni a kérdéseiről? Valaki, akinek már több a tapasztalata az övéhez képest? Valaki, akitől ha kérdez, gyorsabban jut előre?

A szükségletek lista pont így születik: melyek azok a kijelentések vagy mondatok, amik leginkább közösek a célközönség adott csoportjában, ezeket felírjuk egy oszlopba, és utána ezeket bontjuk mi magunk tovább, milyen lehetséges objektív szükségleteket jelent, és ezekből listát készítünk. A szükséglet lista tehát lehet, hogy hosszabb lesz elsőre, mint amit maguk az interjúalanyok mondtak.

Ha a szükséglet lista megvan, csoportosítjuk őket fő és alszükségletek szerint, így a lista már tömörebb lesz. Ezután pedig 1-5-ös skálán melléjük írjuk, melyik mennyire kritikus a problémánk megoldása szempontjából. A kritikusak mentén érdemes továbbhaladni, és megnézni, más piaci résztvevők vagy termékek hogyan adnak ezekre választ, illetve ezekre érdemes elkezdeni kidolgozni saját megoldási, azaz szolgáltatás- és termékötleteinket is.

Az egyesület bár non-profit, de mégis mint cég fent kell, hogy tudja tartani magát. Így a mi esetünkben is elengedhetetlen, hogy olyan megoldásokkal rukkoljunk elő, melyek miközben megoldási lehetőségeket nyújtanak a célközönségünk számára, rentábilisak és fenntarthatóak az egyesületünk szempontjából is.

Szerző:

Laczkó Katalin

IT és általános menedzsment szakember. Az informatika mellett kiemelten foglalkozik vállalati digitális transzformáció be- és végigvezetésével. Fontos számára a nők helyzete az IT-ban, személyes célja, hogy ledöntse a sztereotípiákat ezen a területen. 

Mondd el véleményedet a cikkről

Mondd el véleményedet a cikkről, hogy minél jobb tartalmat tudjunk írni számodra!

Írd le, mi meghallgatjuk!

Oszd meg a cikket!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!