A 2021-es KATA változások mindenekelőtt azokat a kisvállalkozókat érintették, akik egy nagy megrendelőtől jutnak számottevő bevételhez. Amennyiben ez a vállalkozói kör éves szinten 3.000.000,- Ft-ot meghaladó bevételhez jut egy és ugyanazon belföldi kifizetőtől, úgy a megrendelő a limitet meghaladó összeg kapcsán 40% adó fizetésére kötelezett. A kisadózó tételes adó fizetési kötelezettségét nem érintette a 2021-es változás, ugyanakkor a megrendelőnek a korábbihoz képest jelentős többletterhet kellett vállalnia. A kisadózók „foglalkoztatásának” megdrágulása, megfontolásra késztette a feleket, hogy milyen megoldásokkal csökkenthető vagy osztható meg a többletköltség.
A KATA-sok oldalán már idén is több alternatíva felmerült, mint
- az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadó szerinti adózási konstrukciói,
- cégalapítás kisvállalati adózás (KIVA) vagy társasági adózás mellett, illetve
- bizonyos tevékenységek esetében az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) is opciót jelent munkavállalóként vagy vállalkozóként egyaránt.
A fenti opciók mérlegelése során az adóterhelésen túl az átállással, cégindítással és a folyamatos működéssel együttjáró adminisztratív költségekkel is számolni szükséges. A tavaszi adócsomag az átalányadózó egyéni vállalkozókra nézve tartalmaz jelentősebb változásokat, melyek 2022-től lépnek életbe.
Az egyéni vállalkozók átalányadózása már idén is érvényes megoldási lehetőség volt a KATA-sok egyes körei számára, viszonylagos egyszerűsége és olcsósága folytán akár bevezetőben említett megfontolások miatt, akár azoktól függetlenül is. A 2022-től várható szabályok tovább növelik ennek az adózási formának a vonzerejét.
Az átalányadóban a vállalkozási bevételből egy vélelmezett költséghányaddal (nem szükséges számlával igazolni a költségeket) számolt jövedelem alapján kell megfizetni az adókat és járulékokat. Többféle költséghányad is létezik. Azt, hogy melyiket kell alkalmazni, a vállalkozó tevékenysége dönti el.
Az általános költséghányad 40%, így az adó alapja alapesetben a bevétel 60%-a. Ezt a költséghányadot alkalmazza pl. az informatikus, tervező vagy oktató.
Más tevékenységek esetében (pl. számítógép javítás, közúti árufuvarozás, fényképészet, taxizás, építőipari szolgáltatások stb.) akár 20%, vagy kiskereskedelmi tevékenység esetén 10%-os adóalap is elérhető.
2022-től kedvező változás, hogy bevezetésre kerül egy mentesített jövedelemrész is, azaz az éves minimálbér felét el nem érő jövedelem után nem kell személyi jövedelemadót fizetni. A mentesítő szabály értelmében 40%-os költséghányad esetén tehát 1 674 000 Ft, 80%-os költséghányad esetén 5 022 000 Ft, 90 %-os költséghányadnál pedig 10 044 000,- Ft bevételig nem kell SZJA-t fizetni.
A mellékállású, nyugdíjas és egyetemista egyéni vállalkozó esetében a fenti limitek járulék és szocho-mentességet is jelentenek egyúttal, a főállású egyéni vállalkozónak ugyanakkor a minimum járulékfizetési szabályok alapján kell járulékot és szochot fizetnie ezekben a bevételtartományokban is.
Az említett limitet meghaladó jövedelemrész után a nem nyugdíjas vállalkozó esetében személyi jövedelemadót (15%), társadalombiztosítási járulékot (18,5%) és szociális hozzájárulási adót (15,5%) kell fizetni. A nyugdíjas vállalkozónak az említett limit felett is csak SZJA-t kell fizetnie.
Fontos kiemelni, hogy amennyiben az egyéni vállalkozó bármely személyi jövedelemadóalap kedvezményre (pl. családi kedvezmény, súlyos fogyatékossági kedvezmény, első házasok kedvezménye, négygyerekes anyák kedvezménye, 2022-től a 25 év alattiak kedvezménye) jogosult, úgy az adó (bizonyos esetben a járulék) kötelezettség ezek igénybevételével tovább csökkenthető.
Az átalányban megállapított jövedelem 1,2-szerese után iparűzési adó fizetési kötelezettség is fennállhat.
2022-től szélesebb vállalkozói kör válik jogosulttá az átalányadózás választására, ugyanis a jelenlegi 15 milliós bevételi határ helyett 40 és 80%-os költséghányad esetén az éves minimálbér 10-szeresét elérő bevételig (a jelenlegi minimálbérrel számolva 20 088 000 Ft-ig) kereskedelmi tevékenység esetén pedig 100.440.000,- Ft-ig lehet majd választani ezt az adózási formát.
Az átalányadó mindenekelőtt legkisebbeknek jelent majd alternatívát 2022-től. Az átalányadózásra való átállás nem jár sok munkával és a működési adminisztráció sem számottevő (bár a KATA-nál több a feladat). Céges megrendelő szempontjából lényeges, hogy valamennyi adó az egyéni vállalkozó oldalán merül fel az elért bevételtől függetlenül, a kifizetői oldalon – a KATA-val ellentétben – nem jelentkezik adófizetési kötelezettség.
Az átalányadó mindenekelőtt a magasabb költséghányadot alkalmazó, SZJA kedvezményre jogosult főállású vállalkozók mellett – a mentesített jövedelemrész miatt – jó választás lehet mellékállású vállalkozóknak is.
A munkaviszonnyá történő átminősítés kockázata átalányadózó egyéni vállalkozónál is felmerül, hogy azonban a kockázat kevésbé jelentős, mint a KATA-soknál.
Kiknek jó az átalányadó?
- azoknak az egyéni vállalkozóknak, akiknek magasabbak a költségeik és nem akarnak számlákkal bajlódni,
- azoknak, akik SZJA-kedvezményre jogosultak,
- mellékállásban, egyetem és nyugdíj mellett is előnyös megoldás lehet.
Miért lehet jó választás az átalányadózás?
- az adómentes jövedelemrész miatt, ami bizonyos esetekben járulékmentes is,
- viszonylag egyszerű adminisztráció,
- megfelelő szerződéses háttér esetén alacsonyabb a munkaviszonnyá történő átminősítés kockázata, mint a KATA-nál,
- 2022-től magasabb bevételi limitekig választható, mint idén.
Szerző:
Dr. Horváth Zoltán – Hello Biznisz adótanácsadási szakértője
Vezető tanácsadó, Adóüzletág RSM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt.
Mondd el véleményedet a cikkről, hogy minél jobb tartalmat tudjunk írni számodra!
Írd le, mi meghallgatjuk!
Köszönjük!
