Kulcsár Róbert a Shoprenter.hu egyik alapító-tulajdonosa, az Ecommerce Expo egyik megálmodója másfél évtized alatt sok ezer webáruház megszületésében segédkezett, több száz előadást tartott és rengeteg embernek segített eligazodni az internetes kereskedelem világában. Most élesben saját, vadonatúj vállalkozásában a Tunki-Tunki-ban kezdte el tesztelni és használni a felhalmozott tapasztalatokat. Ezekbe a folyamatokba avat be most minket.
A Tunki-tunkit, – ami mindenmentes, vegán, csak természetes összetevőket tartalmazó mártogatósokat, szendvicskrémeket, főzőszószokat gyárt és értékesít – 6 éve Wertheimer Kinga, egykori televíziós szerkesztő alapította. Kulcsár Róbert és felesége Fehér Melinda másfél évvel ezelőtt vette át a céget, miután jó lehetőséget láttak benne. „Úgy kerültünk kapcsolatba a Tunki-Tunkival, hogy a feleségemnek egy autoimmun betegség kapcsán az orvos azt javasolta, hogy érdemes lenne vegán módon táplálkoznia.” – kezdi a történetüket Róbert. „Hogy támogassam, úgy döntöttem én is elindulok a vegánság irányába.” Ekkor bukkantak rá a Tunki-Tunkira, ami szerencséjükre egy kis idő múlva eladóvá vált, mivel az alapító iker babáknak adott életet. Robi felesége Fehér Melinda jó lehetőséget látott a cégben, hogy olyan cél érdekében hasznosítsa a multinál szerzett marketinges, szövegíró és rendezvényszervező tapasztalatait, amiben igazán hisz, ami fontos számára, ami mellett teljes mellszélességgel ki tud állni és el tud köteleződni. Róbert pedig úgy volt vele, hogy mi vesztenivalójuk lehet? Ő leginkább üzleti oldalról tekintett erre a lehetőségre, míg a felesége érzelmi oldalról: „Ahhoz, hogy egy vállalkozás igazán sikeresen működjön, több típusú ember kell. Fontos például, hogy egy vállalkozásnak legyen egy agya, de egy szíve is!” – osztotta meg a tapasztalatait az üzletember.
„Nagyon nagy szerencsénk volt, mert jó időben, jó pillanatban jött velünk szembe ez a lehetőség. „
Úgy gondolkodtak, hogy Magyarországon nincs olyan ember, akinek ne lenne legalább egy ismerőse, aki valamilyen okból ne igényelne speciális táplálkozást. Meglátásuk szerint nagyon sok az allergiás ember, akik valamilyen ételintoleranciával küzd, és ehhez képest a kínálati oldal jelen pillanatban még gyerekcipőben jár. „Úgy voltunk vele, ha semmit nem csinálunk extrán, csak egyszerűen jól csináljuk a dolgunkat, minőségi termékeket gyártunk, akkor azáltal, hogy ez a piac jelen pillanatban dinamikusan bővül, bőven van növekedési potenciál a vállalkozásban.” – magyarázza a tulajdonos. „Ráadásul a mind a ketten elég régóta lelkes állatbarátok és állatvédők vagyunk, szerettünk volna olyan vállalkozást csinálni, amivel tudunk valami jót is tenni.”– teszi hozzá. Mivel a Shoprenterben lett egy jól jövedelmező befektetésük, kedvezővé vált számukra a terep ahhoz, hogy azzal foglalkozzanak, amit igazán szeretnének.
„Eléggé hendikeppel kezdtünk neki.”
A Tunki-Tunki termékeit a korábbi tulajdonos webáruházban, viszonteladó partnereknél illetve piacokon értékesítette. A három közül a legerősebb „láb” a piac volt, itt tudott ugyanis leginkább brandet építeni, mivel nagy tömegben fordult meg itt az erre fogékony közönség. Szerették a vásárlók, hogy meg lehetett kóstolni a termékeket és a csomagolása is nagyon ízléses volt. Azt Robiék tudták már az elején, hogy nem szeretnének ők is egyéni vállalkozóként nekifutni, pedig akkor még nem is tudtak a Kata eltörléséről. A fő indok az volt, hogy az előző tulajdonos, Kinga az átvétel előtti évben úgy zárta a decemberét, hogy a hónap felénél elérte a 12 millió forintot, így onnantól kezdve már nem tudott számlázni, a webáruházban sem értékesíthetett, ez pedig jelentős károkat okozott a cégnek. Mivel Kinga ekkor értesítette a viszonteladókat, hogy valószínűleg lehúzzák a rolót, ők jól bevásároltak előre, ennek viszont az lett a következménye, hogy amikor Robiék átvették a céget, nem tudtak már nekik értékesíteni. „A tavalyi volt az első lezárt pénzügyi évünk, csak 3,7 millióval, mert elvesztettünk egy csomó viszonteladó partnert, és nem jártunk piacra sem a termékekkel. Eléggé hendikeppel kezdtünk neki. Ráadásul az áraink is nőttek, hiszen mi áfások voltunk.” – avat be a kezdeti nehézségekbe a tulajdonos, aki azt tanácsolja, hogy amikor olyan céget veszünk át, amit egyéni vállalkozó csinált, nem szabad sajnálni a pénzt, és ügyvédhez kell menni. Szerinte, ha nem jó szerződést kötünk, és nincs benne például versenytilalmi korlátozás és hasonlók, akkor bármi előfordulhat. „Bármennyire is a jó szándék vezérel minket és az eladót, mindig úgy kell készülni a végkifejletre, hogy tartsuk százon a puskaport!” – tette hozzá a szakember.
„Nagyon sokat agyaltam, hogy kell-e a hozzánk hasonló kis cégnek misszió, és 3-5 éves terv, de úgy döntöttem, hogy igen, kell!”
Robi elmondta, hogy sokkal nagyobb forgalmú cégeknél sincsenek olyan professzionális folyamatok, mint amik a Shoprenter-nél vannak, és ezt a mintát valósítják meg most a Tunki-Tunkinál is. Emiatt biztos benne, ha hirtelen jönne egy skálázódás, akkor is megállná a helyét a rendszer, mert nem jönnének zavarba, hogy fel kell venni pl. 30 új embert, vagy bővíteni kell a gyártást, mert tudnák, hogy az egyes „puzzle darabokat” hova kell beilleszteni.
„Nagyon sokat agyaltam, hogy kell-e a hozzánk hasonló kis cégnek misszió, vagy 3-5 éves terv, de úgy döntöttem, hogy igen, kell!” Úgy véli Robi, hogy nagyon fontosak egy vállalkozás életében a jól körülhatárolt célok, és az apró kicsi döntések is. A céges misszió az, ami felé mindig menni szeretnének. Úgy látja, hogy amikor több lehetőség, több opportunity kínálkozik, akkor így ezáltal pontosabban látják, hogy mivel érdemes foglalkozni és mivel nem, mi az, ami szolgálja a távlati célokat és mi nem. A másik ok, hogy így a munkatársak is látják a saját szerepüket a nagyobb gépezetben és így jobban motiváltak, több a sikerélményük. „Ez a céltudatosság a Tunki-nál is segített abban, hogy azt mondtam, többet nem járunk piacra, mert nem az a célunk, hogy rövidtávon viszonylag nagy profitot szerezzünk, hanem az, hogy minél több helyre, minél több emberhez jussunk el a jövőben. „- meséli a tulajdonos.
Rájöttek arra is, hogy nemcsak a vegánok a célcsoportjuk. Ez egy nagyon fontos felismerés volt számukra, mert felismerték, hiába lesz dupla annyi vegán vásárlójuk, a lakosságon belüli arányuk akkor is marginális lesz. „Nekünk az egyik legfontosabb célcsoportunk a vegánok mellett a flexiteriánusok, akik a lakosság 20-40 %-át teszik ki. Ők ott állnak a vegánság kapujában, csak még nincs elegendő jó minőségű élelmiszer, ami számukra kompromisszummentes alternatívát kínálna a hús helyett.” – elemzi a helyzetet. „És mi ezeket az embereket akarjuk megcélozni. Őket nem vegán piacokon fogom megtalálni. Tehát mindaz az erőforrás, amit abba beleraknék, azt elvenném valahonnan máshonnan.”– teszi hozzá.
„Éjjel-nappal főztünk, a barátaink jöttek segíteni matricázni, konkrétan ott töltötték bent velünk 3 hétvégéjüket.”
Nagy mérföldkő volt, hogy a Tunki-Tunkival elindultak a Spar Hungarikum versenyén is, nem azért hogy megnyerjék, hanem hogy tapasztalatot gyűjtsenek. Persze megnyerték. Így bekerültek több mint 100 Spar áruházba. „Több tonna szósz, mártás, krém volt, amit elkészítettünk. Éjjel-nappal főztünk, a barátaink jöttek segíteni matricázni, konkrétan ott töltötték bent velünk 3 hétvégéjüket.”- meséli a részleteket Robi.
Most eljutottak oda, hogy ez az évük várhatóan 40 millió körül lesz, ami egy jelentős növekedés, és szeretnének még egy-két évig duplázni is. Viszont most egészen más üzleti rizikó merült fel náluk. Ezek közül az egyik legfontosabb az az, hogy a Spar, mint nagy multi nagyon nagy részét teszi ki a bevételüknek – ami túl nagy kockázat, ha esetleg kiesik – úgyhogy most mindenképpen diverzifikálniuk kell. „Ez azt jelenti, hogy noha majdnem belerokkantunk abba, hogy a Spar-nak teljesítsük a rendeléseit, más megrendelők felé is nyitnunk kell.” – magyarázza Robi. Ehhez viszont automatizálniuk kell, hogy többet tudjanak termelni, fel kell mérniük azt, hogy mik azok a szűk keresztmetszetek a gyártás során, ahol pl. kiszolgáltatottak, mert mondjuk egyetlen eszközünk van. A másik pedig azok a dolgok, amelyekkel a költségeiket tudják csökkenteni, mint pl. egy jó matricázó gép, amivel gyorsabban elkészülnek.
„Operatív vezetői szinten nagyon jó vagyok, de azt nem tudtam, hogyan kell fakanállal megkeverni egy 40 literes kondért.”
A folyamatos tanulást is fontosnak tartják a fentiek mellett: ’”Ami izgalmas, hogy egy csomó mindenben van tapasztalatunk. A feleségem tök jó szövegíró, tök jól szervez rendezvényeket, tök jó marketinges. Azt gondolom, hogy én pedig egy csomó mindenben operatív vezetői szinten, soft skillekben nagyon jó vagyok, de például azt nem tudtam, hogy hogyan kell fakanállal megkeverni egy 40 literes kondért, ezért beiratkoztam szakácsképzésre Debrecenbe, abba az iskolába, ahol e-kereskedelmet tanítok.„ Három év múlva elmondása szerint már nem ők akarnak főzni a Tunki-Tunki-ban, sőt azt szeretné, hogy legyen legalább még egy üzemük Magyarországon. Az is a tervük a nagyon közeli jövőben, hogy minél több helyen, minél dinamikusabban jussanak el az egészséges, vegán ételekre fogékony vásárlókhoz. És ehhez úgy vélik, nem a hagyományos piac szolgálja őket, sokkal inkább a digitalizáció és az automatizáció.
Tippek Kulcsár Róberttől hasonló területen tevékenykedő vállalkozóknak:
- Mindenképpen legyen ahhoz affinitásod, amibe belevágsz! Rengeteg olyan cég van, amit apuka, anyuka kezdett, és a gyerekek veszik át a stafétabotot, akiket nem érdekel a tevékenység. Így nehéz sikereket elérni.
- Ha céget vásárolsz, mindenképpen érdemes jogásszal konzultálnod, mert nagyon sok későbbi jogi vitát lehet megúszni.
- Automatizálj és még automatizálj!
- Igyekezz a saját vállalkozásodat mindig tudatosan fejleszteni. Tanulni egy életen át!
- Legyenek meg a folyamataid, hogy kinek mi a felelőssége, kinek mit kell pontosan csinálnia.
- Úgy tervezd meg a legelején a folyamatokat, mintha egy több milliárdos céget működtetnél!
- Higgy magadban! Merd elhinni azt, hogy nagy dolgokra vagy hivatott!
Szerző:
Mekis Csilla – Hello Biznisz szerkesztőség
