30 éve mobilozunk

Olvasási idő 6 perc
Shutterstock 1720900885

Napra pontosan 30 évvel ezelőtt, 1990. október 15-én kezdődött Magyarországon a mobilkorszak. Ez az egy generációnyi idő tökéletesen elegendő volt arra, hogy a technológia gyökeresen megváltoztassa életünket.

1990. október 15-én Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter felhívta Dan Quayle-t, az Egyesült Államok alelnökét. A beszélgetés nem a felek vagy éppen a tartalma miatt maradt emlékezetes – hanem azért, mert az volt az első, Magyarországról indított mobilhívás. Az amerikai fél pedig azért volt érdekelt, mert a hívás a Westel Rádiótelefon Kft. hálózatán történt, a cég pedig a Matáv 51, illetve az amerikai US West 49 százalékos tulajdonában állt. Ezzel a hívással, pontosan 30 évvel ezelőtt kezdődött a kereskedelmi mobilszolgáltatások korszaka Magyarországon (és egyébként Közép-Európában is).

Az indulás meglehetősen lassú, bár látványos volt. Az év végére alig 3 ezer, de még 1991 végére is csak 8 ezer előfizetőt mondhatott magáénak a társaság. A kisebb aktatáska méretű „bunkofonok” (és tulajdonosaik) villámgyorsan megjelentek a folklórban, viccek, kabarétréfák és epés publicisztikák (többnyire negatív) főszereplői lettek. Az biztos, hogy az első mobilszolgáltatás nem az átlagembert célozta. A Westel Rádiótelefon (később Westel 450) három, budapesti bázisállomással kezdte meg a szolgáltatást, és három évig kellett várni, mire a hálózat az egész országot lefedte. A díjak brutálisak voltak: a szerződéskor 75 ezer forintot kellett fizetni, a havidíj több mint 6 ezer forint volt, és ehhez jött még a készülék több százezres ára. (Összehasonlításképpen: 1990-ben a nettó átlagkereset 10 ezer forint körül volt.) Ráadásul az NMT 450 rendszerű, analóg hálózaton csak telefonálni lehetett, a többkilós, kisebb aktatáska méretű készülékek nagyon hamar lemerültek, a hangminőség meg sem közelítette a későbbit, és egy jó darabig a hívott félnek is fizetnie kellett…

Diagram3

Három és fél évvel az első hívás után, 1994. áprilisában indul el az igazi mobilforradalom. A fél évvel korábban elnyert koncessziók alapján ekkor kezdi meg a GSM rendszerű (vagyis már digitális, 2G) mobilszolgáltatást a Westel 900 és a Pannon GSM. A készülékek már kisebbek, tovább bírják, és megjelennek az értéknövelt szolgáltatások, például az SMS (a szolgáltatást a Westel vezette be elsőként Magyarországon, 1995-ben), de egy időre óriási biznisz lesz a csengőhang- és logóletöltés is.

Ahogy az analóg, úgy a 2G mobiltelefon is először a vállalkozók és vállalkozások körében hódít. A díjak még mindig nem alacsonyak, de egyre többen ismerik fel, mekkora előnyt jelenthet az üzleti életben, ha valaki mindig elérhető és bármikor tud telefonálni. Az információ ugyan leginkább még hang alapú, de az információáramlás sebessége már akkoriban is sikertényező lehet. Ha valaki hamarabb értesül egy lehetőségről, ha hamarabb tud lecsapni egy kínálkozó alkalomra, ha a megrendelő nem unja meg, hogy háromszor egymás után nem éri utol az irodában a vállalkozót, jócskán megnő az üzleti siker esélye.

Shutterstock 706202686

Sokat lendít a mobilok demokratizálódásán, hogy az 1990-es évek második felében megjelennek a kártyás (pre-paid) előfizetések, így azok is megkockáztathatják a mobil megvételét, akik addig féltek az esetleg egekbe szökő számláktól. A népszerűségük csúcsán a pre-paid kártyák az összes előfizetés mintegy 70 százalékát tették ki; 2019 végére ez az arány 33 százalékra csökkent. 1999 végén beindítja a szolgáltatást a harmadik mobiltársaság, a Vodafone is, tovább erősítve a piaci versenyt és csökkentve az árakat.

A 2000-es évek már az adatforgalomról szólnak. Az évtized elején megjelenik a szolgáltatók kínálatában a GPRS adatszolgáltatás – ez tette lehetővé a WAP-os mobilnetezést, a már akkor sem túl izmos 9,6-14,4 kilobit/másodperces sebességgel. Arra azonban ez is jó volt, hogy pár soros híreket, sporteredményeket, időjárás-előrejelzést elolvasson az ember. (Ekkoriban számított a menőség csúcsának a Nokia 7110 készülék, amit a Mátrix tett halhatatlanná.) A Westel 2003 tavaszán a világon elsőként indít MMS-szolgáltatást, amivel 2G készüléken is lehet képeket, hangot és videót küldeni.

2005 augusztusában (megint csak a Westel jóvoltából) debütál Magyarországon a 3G mobiltechnológia, amely már értelmezhető (eleinte maximum 2 Mb/sec, később ennek többszöröse) letöltési sebességet kínál. A 3G már csak azért is emlékezetes, mert egybeesik az okostelefonok forradalmának kitörésével. 2007-ben jelent meg az első iPhone (lásd keretes írásunkat), 2010-től már az Android alapú telefonok is elérhetőek.

Az utóbbi tíz év folyamán egyre nagyobb képernyővel és egyre több funkcióval ellátott mobiltelefon már elsősorban nem a hang alapú kommunikációra szolgál. Természetesen még sokat telefonálunk, de ehhez egyre inkább az internetet használó szolgáltatásokat (mint a Viber) vesszük igénybe; az sms-t nagyrészt leváltotta az ezerféle chatalkalmazás; és persze jött és hódított a videotelefonálás is. 2012-től már a kimondottan adatküldésre optimalizált 4G hálózatot is használhatjuk Magyarországon, azóta pedig az elérhető szolgáltatások köre és a készülékek funkciói – és ezzel együtt a mobil adatforgalom — kéz a kézben, szédületes iramban fejlődnek.

Diagram1
Diagram2

A mobiltelefon úgy beépült a mindennapjainkba, hogy már el sem tudjuk nélküle képzelni a magánéletünket és persze munkánkat. Már nem is emlékszünk arra – pedig alig tíz éve volt! –, hogy a rádióban meg kellett várni a következő hírblokkot az időjárás-jelentéshez és az Útinformhoz, mert nem volt mindig kéznél az Időkép vagy a Waze. Ha sürgős levelet küldünk valakinek, már nem kifogás, hogy „nem az irodában vagyok” – az iroda mindig ott lapul a zsebünkben, és csak rajtunk múlik, hogy mennyi információhoz akarunk bármikor hozzáférni, hány alkalmazást szeretnénk menet közben is használni és milyen értesítéseket akarunk automatikusan megkapni.

A 2G a hang alapú telefonálást forradalmasította; a 3G széles körben elérhetővé tette a mobiltelefont; a 4G-nek köszönhető a mobil adatrobbanás; a most küszöbön álló 5G pedig a gépek közötti (M2M) kommunikációban hoz majd új korszakot. Bár adatok automatikus gyűjtésére már a 2G-t is használták, és 2019 végén Magyarországon 1,2 millió M2M SIM-kártya volt aktiválva, az igazi robbanás most fog eljönni. Az 5G-t úgy tervezték, hogy egyszerre képes szenzorok millióiból kis mennyiségű adatot továbbítani vagy távoli videokamerák nagyfelbontású képét késleltetés nélkül eljuttatni a felhasználási helyre. A lehetőségek olyan széles körűek, hogy egyelőre leginkább feltérképezésük folyik. Az azonban biztosnak látszik, hogy aki megtalálja az 5G helyét saját üzleti modelljében, szempillantás alatt óriási előnyre tehet szert versenytársaival szemben.

A változás hírnöke

Az Apple 2007-ben mutatta be és tette elérhetővé az első iPhone-t, amit az iparág nagyágyúi meglehetősen fitymálva fogadtak. Rendben, az Apple nagyot gurított az iPod-dal, de mit keres a távközlésben, ráadásul egy olyan telefonnal, amin nincsenek gombok, és 600 dollárért még 3G-t sem tud? Az előfizetők azonban nem hallgattak az ipar nagyágyúira, az iPhone pedig ikonikus telefon és egy egész iparágat felforgató újdonság lett. Már az első évben (hat hónap alatt) eladtak belőle közel 1,4 millió darabot, ami a következő évben már 11,6 millióra futott fel; akkor már 3G képes készüléket is vehettek a lelkes rajongók. Ezzel párhuzamosan a korábbi uralkodók elvesztették trónjukat. 2007 végén a Nokiáé volt a mobilpiac fele; másfél év után piaci részesedése 40 százalékra csökkent, 2012-re pedig 10 százalék alá esett vissza. Ma is érdemes minden vállalkozónak az eszébe vésni, hogy az igazán nagy dobást nem az jelenti, ha valamit jobban csinálsz, mint mások, hanem ha olyasmit csinálsz, ami másoknak eszükbe sem jut…

Mondd el véleményedet a cikkről

Mondd el véleményedet a cikkről, hogy minél jobb tartalmat tudjunk írni számodra!

Írd le, mi meghallgatjuk!

Címkék

Oszd meg a cikket!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!

Ha szeretnél ehhez hasonló tartalmakról értesítést kapni, akkor
regisztrálj a hírlevelünkre!