Ahhoz, hogy könnyen megértsük az előleg, proforma vagy díjbekérő fogalmakat, érdemes egy-egy példát megjegyeznünk hozzá, így tudni fogjuk mi a különbség közöttük és mikor melyiket kell kiállítani.
1. Így jegyezd meg: előleg számla például nyaraláskor!
Előleg számlát akkor kell kiállítani, hogyha a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás még nem teljesült, de a pénzügyi kifizetése előleg összeg formájában már megtörtént.
Erre példa, ha egy szállodai szobát online lefoglalunk, akkor a visszaigazoló e-mailben tájékoztatnak arról bennünket, hogy a foglaláshoz mekkora összegű előleget kell fizetnünk. Amennyiben a megadott banki információk alapján befizetjük a foglalási összeget, akkor arról a szálloda a pénz beérkezését követően előleg számlát állít ki. A tényleges szolgáltatásnyújtás (wellnessezés és lubickolás) csak később, a foglalási időpontnak megfelelően fog teljesülni.
Az előleg összege lehet a teljes összeg valamekkora mértéke vagy akár a teljes összegről is szólhat. Előleg esetében a számlakiállító csak abban az esetben állítja ki a számlát, ha a kifizetéshez szükséges összeg banki átutalás esetén a számlájára beérkezett vagy készpénzben megtörtént a teljesítés. Ennek megfelelően a számla kiállítás dátuma és a teljesítés dátuma megegyezik a számlán.
2. Így jegyezd meg: foglaló például lakásvásárláskor!
Ingatlanszerződések esetében általában a lakásvételár része a foglaló. Azonban az előleggel ellentétben a foglaló olyan szankciós erővel bíró biztosíték, amelyet a lakásértékesítési szerződés meghiúsulása esetében a meghiúsulásért felelős fél nyújt a másik félnek a szerződésben lefektetett foglaló összeg mértékéig. Ezzel szemben az előleg minden esetben visszajár a vásárlónak, ha a gazdasági esemény nem valósul meg, független attól, hogy melyik fél lépett vissza az ingatlanértékesítéstől.
3. Így jegyezd meg: részszámla például építkezéskor!
Részszámlát részteljesítéskor kell kiállítani, abban az esetben, ha a szerződés erre lehetőséget ad. Legjellemzőbb esetek az építőiparban vannak erre, amikor egy-egy részszámla kibocsátását felek bizonyos készültségi fokhoz kötik. Például szerződésben megállapodnak arról, hogy egy új ház építése esetében az egyik részkészültségi fok a szerkezetkész állapot. Amennyiben vállalkozó ezt az állapotot teljesítette, úgy jogosult megrendelő részére az erről szóló részszámlát kiállítania. Fontos, hogy a számlán jelezzük, hogy ez egy részszámla, hányadik részszámla és hivatkozzunk a szerződésre, amely alapján kiállításra kerül a részszámla.
4. Így jegyezd meg: részletfizetés például villanyszámlánál!
Össze ne tévesszük a részszámlát a részletfizetéssel! Részletfizetés egy teljesen önálló számla, végszámla kifizetése esetében kérvényezhető számlakibocsátótól. Például arra nyomós okkal rendelkezők esetleg rászorulók folyamodhatnak közüzemi szolgáltatókhoz, hogy a már feléjük kiszámlázott számla összegét több részletben teljesíthessék, ezért őket hátrányos szankció ne érhesse.
5. Így jegyezd meg: végszámla például a nyaralás végén!
Amennyiben korábban egy termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtáshoz előleg számlát számláztál ügyfél részére, akkor az ügylet teljesítése végén végszámlát kell kiállítani, amelynek tartalmaznia kell levonás formájában a már korábban befizetett előleget.
Például, ha már a nyaralásunk minden percét kiélveztük, akkor a távozás napján a recepción, kijelentkezéskor kiállítják részünkre a végszámlát az elfogyasztott szolgáltatások után: szállás, masszázs, étkezés és a sok finomság még. Ebben az esetben a nyaralásról szóló végszámlán egy sorban szerepeltetni kell az előleget – amit korábban foglalásként fizettél ki – mínusz előjellel. A végszámla teljesítésekor már csak a fennmaradó összeget kell kifizetni.
6. Így jegyezd meg: proforma és díjbekérő például újság vagy könyv előfizetésnél!
Mindannyian találkoztunk már olyan újsággal vagy könyvsorozattal, amelyre folyamatosan kapjuk az előre kitöltött díjbekérőt, amely alapján befizethetjük a következő éves, féléves előfizetést. Vagy kidobhatjuk a díjbekérőt, akkor sem történik semmi. A proforma számla vagy díjbekérő azonos fogalmak, teljesen ugyanazt jelenti a kettő. Amennyiben ilyen dokumentumot állítunk ki, fontos tisztában lennünk azzal, hogy ez nem minősül számlának, csak és kizárólag a köznyelv nevezi annak. Nem vonatkoznak rá a számlázási szabályok, általában azért hasonlítanak egy számlára, mert a számlázóprogramokból is ki lehet állítani és később lehet belőle számlát készíteni. Kiállításának nincsen adójogi következménye, nem kerül bele a könyvelésbe és létrejöttével nem keletkezik áfa fizetési kötelezettség sem. Vevőt a díjbekérő alapján semmilyen fizetési kötelezettség nem terheli, szállító a proforma nem teljesítéséig semmilyen termékértékesítést vagy szolgáltatás nyújtást nem köteles megkezdeni.
Akkor mégis mi az előnye, mi a célja? Díjbekérőt jellemzően akkor állítunk ki, ha a megrendelés még olyan fázisban van, amikor vásárló csak érdeklődik, még bármikor elállhat szándékától. Vagy a fenti újságelőfizetési példa esetében tipikusan ösztönző marketing fogás is egyben, amellyel a fizetési ösztönünket próbálja a termékértékesítő cég megcélozni.
Nézzük át még egyszer…
Egy gyors rendszerezéssel könnyen megtanulhatjuk, hogy milyen esetben milyen számlát állítsunk ki, így segítve magunkat a számlatípusok rengetegjében eligazodni:
- előleg számla például nyaralás befizetésekor;
- foglaló például lakásvásárlásnál;
- részszámla például ház építésénél;
- részletfizetés indokolt esetben például közüzemi szolgáltatóknál;
- végszámla például a szállodából kijelentkezéskor;
- proforma, díjbekérő például újságelőfizetéskor;
Különböző számlatípusok számlázása
Amennyiben a T-Systems Magyarország Zrt. által forgalmazott Billzone.eu Online Számlázó rendszert választod, akkor a felsorolt számlák mindegyikét egyszerűen és kényelmesen állíthatod ki.
Szerzőről:
Katona Andrea
A Billzone.eu termékfelelőse
Mondd el véleményedet a cikkről