Címkék#ITbiztonság

Mint azt korábbi cikkeinkben már említettük, mérettől függetlenül minden vállalkozás, vállalat és intézmény, sőt magánszemély is lehet kibertámadás célpontja. Most bővebben kifejtjük, miért fontos a védekezésben, és hogyan működik a többfaktoros azonosítás. Amennyiben nem rendelkezünk végponti védelemmel, akkor informatikai rendszerünk – álljon akár csak egy-két számítógépből és okostelefonból – olyan lyukas, mint az ementáli sajt.

Mint arról a két- vagy többfaktoros azonosítással foglalkozó írásban már esett szó, a jelszavunk olyan, mint a kilincs az ajtón: ha a kulcsot nem fordították el a zárban, az ajtó a kilincs lenyomásával nyílik. Ha tehát nem akarunk bárkit beengedni, válasszunk erős jelszót. Egyes kibertámadások kifejezetten a jelszavak feltörését célozzák. Ehhez nagyon jól használható szótárak

Angolul phishing a neve azoknak a kifinomult eszközökkel végrehajtott adathalászati akcióknak, amelyekben a támadók hamis üzenetekkel igyekeznek rávenni hiszékeny célpontjukat arra, hogy érzékeny információkat fedjen fel előttük. Adatszivárgást magunk is előidézhetünk azzal, hogy nem megfelelően kezeljük az adatokat, ám még a jól felépített, jól védett informatikai rendszerekben is akad gyenge láncszem – mégpedig az ember.

Nem kell „világpolitikai” helyzet ahhoz, hogy a vállalkozások informatikai rendszere veszélybe kerüljön, netán kompromittálódjon. Épp elég, ha nem készülnek fel a kibervilág kihívásaira. Garantált biztonság az online világban nem létezik. Tudomásul kell vennünk, hogy a kibertérben kiberháború folyik, amelyben bármely állami szerv, önkormányzat, közműszolgáltató, vállalat és vállalkozás – a legkisebb is – lehet célpont, de