Az adózásban nem csak az a rossz, hogy a megkeresett pénzünk egy része nem a miénk lesz – az elszámolás és a papírmunka legalább ennyire nehéz. Ezért érdemes foglalkozni a kisvállalkozásoknak kitalált, különleges adózási formákkal.
Tízből nyolc cégnek péládul biztosan megéri, ha a katát vagy a kivát választja: ezek az adózási formák legális lehetőséget jelentenek arra, hogy kevesebbet fizessünk az államnak. A feltételekre azonban érdemes figyelni, sokat lehet nyerni a jó választással, de bukni is a rossz döntéssel. Nézzük meg, mit kell tudni a kisvállalati adókról!
Kiva – Kisvállalati adó
Kinek jó?
Egyetlen, minimálbéren bejelentett alkalmazott esetén is kisebb terhet jelenthet a Kiva, mintha az adókat a normál rendben kellene fizetni. Ha egy cég nyereséges, akkor mindenképpen érdemes megvizsgálni a lehetőséget..
Mindenképpen érdemes elgondolkodni a Kiván, ha:
- évi 500 milliónál kisebb a bevétel
- egynél többen vannak a cégben
- nyereséges a működés
- van elhatárolt veszteség vagy beruházás a cégben (mindkettő csökkenti az adóalapot)
Mennyi lesz az adó?
Az adó a kifizetett jövedelem és a felvett nyereség 14 százaléka – az idén. (Jövőre 13 százalékra csökken) Összehasonlításul: a bérekre rakodó munkáltatói költség az idén 23,5 százalék, míg a nyereségre 9 százalékot kell fizetni attól függetlenül, hogy ezt a tulajdonosok bent hagyják-e a cégben. A Kiva esetében az osztalékként fel nem vett nyereség nem adóköteles, amíg a cégben marad.
Sőt: amennyiben van beruházás, akkor – főszabályként – annak mértékéig a felvett osztalék is adómentes. De a személyi jövedelemadót és a magánszemélyek járulékait azért rendesen kell fizetni a bérek és az osztalékok után is – vagyis a bruttó bérből még 33.5 százalék lejön, hogy meglegyen a nettó.
Ki választhatja?
Az 50 főnél kevesebb embert foglalkoztató és évi 500 millió forint alatti árbevételű cégek választhatják a kivát. Egyedül az egyéni vállalkozók és a tőzsdei cégek vannak kizárva a lehetőségből, de rajtuk kívül szinte minden társaság (egyéni cég, bt, kft, zrt, szövetkezet, ügyvédi és közjegyzői iroda) lehet kivás, ha megfelel még két feltételnek: nem volt felfüggesztve az adószáma az elmúlt két évben, és a mérlegét december 31-én zárja.
Mi a buktató?
Érdemes figyelni az úgynevezett házipénztárban tartott összeg alakulására. A cégben készpénzben (remélhetőleg) meglévő vagyon növekménye ugyanis emelheti az adó alapját. A főszabály szerint az éves árbevétel 5 százalékát lehet készpénzben tartani, ha azonban ez kisebb volna egymillió forintnál, akkor éppenséggel egymilliót.
Hogyan lehet választani?
Bármikor át lehet térni (a feltételek megléte esetén) a kivára, a döntést az adóhatósághoz kell bejelenteni, és a következő hónap első napjától már ez alapján mehet az elszámolás.
Kata – Kisadózók Tételes Adója
Kinek jó?
Azoknak a kis- és mikrovállalkozásoknak, amelyeknek az árbevétele nem éri el az évi 12 millió forintot, vagy van legalább egy alkalmazottjuk. Abban az esetben is megérheti, ha ember nincs a cégben, de az árbevétel meghaladja a 3 millió forintot. Különösen kedvező a lehetőség a 8 milliónál kisebb forgalmú cégeknél az egyszerűbb adminisztráció miatt.
Mindenképpen érdemes megvizsgálni a lehetőséget, ha
- 12 milliónál kisebb, de stabil az árbevétel
- van legalább egy főállású foglalkoztatott
- nincsenek nagy költségek a cégben
- ha szeretnéd akár magad kezébe venni a könyvelést és az adóbevallást
Mennyi lesz az adó?
Az adó a cégben közreműködő főállásúak után fix 50, a mellékállásúak után pedig fix 25 ezer forint havonta – vagyis fejenként 600, illetve 300 ezer forint évente. A Kata a jövedelmek személyi és vállalkozói terhet is kiváltja, vagyis nem csak a nyereségadót, és a bérekre jutó munkáltatói terheket, de a munkavállalói járulékokat és az szja-t se kell fizetni. Tehát, az adó összegével minden kötelező teher le van tudva.
Ki választhatja?
A nettó 12 millió forintnál kisebb árbevételt elérő egyéni vállalkozások, egyéni cégek, a kizárólag magánszemély tagokkal rendelkező betéti társaságok és közkereseti társaságok. A 12 milliós bevételi határ túllépése 40 százalék adófizetést von maga után (de kizárást nem), viszont fontos feltétel, hogy a vállalkozásnak nem lehet adótartozása. Kizáró ok, ha a cég ingatlan bérbe adásával is foglalkozik – az is ha nem foglalkozik ezzel, csak feltűntette a cégbejegyzésben, mint lehetséges tevékenységi kört.
Mi a buktató?
Érdemes figyelni a 8 milliós határra is: ez alatt kérhető az áfában az alanyi mentesség (vagyis, áfa mentesen lehet számlázni mindent). Ez azért jó, mert így egyetlen kockás papíron is elég vezetni a bevételeket és egy bevallással megúszható az egész adminisztráció. Aki viszont meghaladja a 8 milliót az mehet vissza a könyvelőjéhez.
Hogyan lehet választani?
Bármikor át lehet térni, a bejelentést követő hónap első napjától már Katás a vállalkozás – az az áfában viszont az alanyi adómentesség csak év végén kérhető.
EVA – Egyszerűsített Vállalkozói Adó
Kinek jó?
Azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek nem éri meg a Kata és a Kiva, mert vagy nincs alkalmazottjuk, vagy a bevételük alacsony és bizonytalan – ezért aztán könyvelőt se nagyon akarnak fizetni.
Mindenképpen érdemes megvizsgálni a lehetőséget, ha
- a kata nem éri meg, viszont a könyvelőt se akarjuk fizetni
- nincs alkalmazott a cégben
Mennyi lesz az adó?
Az adó a bruttó – áfás – árbevétel 37 százaléka. Ez a társasági adóhoz képest nem jelent nagy spórolást – 2-3 százalékkal kisebb így az adó annál, mintha egyetlen fillér költséget se számolnánk el a normál adózásban. Valójában az adónem előnye az, hogy egy bevételi nyilvántartás és egy bevallás elég hozzá, vagyis némi matematikai érzék mellett a könyvelő költsége itt is megtakarítható.
Ki választhatja?
30 millió forintos éves árbevétel alatt szinte bármely cég, amelynek nem volt adótartozása és nem függesztették fel az adószámát az elmúlt években. Fontos, hogy kell a választásához két éves múlt és nem foglalkozhat a vállalkozás jövedéki termékek forgalmazásával.
Mi a buktató?
Az egyszerűség nagyobb adóteherrel jár: a kata ugyanezeket a könyvelési feltételeket kínálja, sokkal kisebb teher mellett.
Hogyan lehet választani?
December 20-ig kell jelezni a döntést az adóhatóságnál és a rákövetkező évtől lehet az egyszerűbb rendszerben adózni.Mondd el véleményedet a cikkről
