Amennyiben a hazai piaci versenyben egy vállalkozás képes volt helytállni, fejlődni, miért ne tenné meg ugyanezt külföldön? Mi gördíthet ezen törekvés útjába akadályt? A földrajzi tényező ugyanis ma már biztosan nem lehet gátló oka annak, hogy egy progresszióra fókuszáló cég megkezdhesse külhoni szárnybontogatását.
Amiért érdemes célba venni az új piacokat – 21. századi e-business térhódítók
Mi a helyzet Európában, közelebbről pedig a magyar vállalatok külföldi terjeszkedésének ügyével? Főként a kis- és középvállalkozók exportképességeiből, ennek mutatóiból indulunk ki, és keresünk válaszokat azokra a kérdésekre, hogy:
- melyek azok a szempontok, melyek alapján a hazai vállalkozóknak is érdemes tervbe venniük a külföldi piacokra terjeszkedés opcióját?
- milyen lépések kellenek a felkészülés érdekében?
Többek között ezekről a kérdésekről faggattuk Füssi Gábort az Everigo International Group alapítóját. Meglátásuk szerint ugyanis: bár egyre több magyarországi cég ismeri fel és el az exportban rejlő kiaknázandó lehetőségek tárházát, mégis e képesség hagy maga után kívánni- és fejlődnivalót. Az Everigo csapat küldetésként tekint a hazai webáruházak határon túlra segítésére. Ennek a lehetőségnek pedig – szilárd meggyőződésük szerint – legkevésbé sem feltétele a nagyvállalkozói lét. Viszont kiemelten fontos, hogy a kisebb méretű vállalkozások ugyanúgy felismerjék a nemzetközi sanszot, mint a nagyobb szereplők.
A hazai cégek külföldi terjeszkedésének legjellegzetesebb gátló tényezői
Füssi Gábor szerint a nem-lépések, visszakozások hátterében gyakran mérsékelt vagy téves információk, avítt hiedelmek lapulnak. Ugyanakkor nem hagyható ki az akadály-pakliból az sem, hogy Magyarországon jelenleg szinte nincsenek olyan cégek, melyek teljeskörűen arra törekednek, hogy a külföldi piacokra is bevezessék a vállalkozókat. Az alapító elmondása szerint mindez azonban nem egy átléphetetlen, ledönthetetlen kordon. Ugyanis például Szlovákiában és Csehországban már több ilyen jellegű vállalkozás is a terjeszkedni kívánó cégek rendelkezésére áll.
További féken tartó okként az is megemlíthető, hogy bár a vállalkozások tudnak erről a lehetőségről, és szívesen meg is próbálnák magukat ebben, ugyanakkor nem találnak olyan – a hazai kereskedők exportfolyamataiban jártas – üzleti partnert, aki már a rajtnál megfelelő hozzáértéssel kalauzolná őket. Sajnos még mindig elmondható, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy online berkekben valóban leomlanak a fizikai-földrajzi határok, melynek köszönhetően ugyanúgy sikereket érhetnek el a külföldi országokban, mint itthon.
A gátlótényezők sorát tovább duzzasztja, hogy az esetlegesen idegen országokbeli terjeszkedést fontolgató vállalkozások attól tartanak: szükség lesz egy állandó kollégára az ottani adminisztrációs és ügyfélszolgálati feladatok ellátása érdekében.
A legcélravezetőbb védekezés a vállalati terjeszkedés
A legnagyobb ösztönzés jelen állás szerint egy felhívásjellegű „előrejelzés” lehet, mely a külföldi konkurens cégek hazai terepre való látványos térhódításában mutatkozhat meg leginkább. Mindez ma túlzás nélkül elkerülhetetlennek mondható, mellyel akár már egy szűk – fél évtizedes – időintervallumon belül farkasszemet kell nézniük a kis- és középvállalkozóknak.
A legjobb védekezés ez esetben a külföldi terjeszkedés megkezdése. Amennyiben a piacbírás, a versenytartás és a fennmaradás a cél a piacszűkülés és piaci pozícióvesztés miatti róló-lehúzás és az üzleti lefulladás ellenében, úgy az exportban gondolkodás már korántsem sorolható a talán, a feltehetően és az esetleg morfondír-trió körébe. Ez ugyanis már egy üzleti szempontból létfontosságúvá acélosodott kérdés.
Ma már kiscégként is lehet nemzetközi szintet dobbantani
Annak alátámasztására, hogy valóban nem a cégméret a lényeg, vázolunk egy történetet. A Smartwatcherz cég mögött álló Horváth Bálint és Kata, a legutóbbi világjárvány megpróbáltatásai közepette munkáját vesztett házaspár rögtön az online kereskedelemben látta meg a kivezető utat. Átképezték magukat, majd megnyitották az Apple-óraszíjakkal és óra-kiegészítőkkel foglalkozó webáruházukat. Főbb céljaik között már a kezdeteknél ott lebegett a földrajzi határokra fittyet hányó külföldi e-kereskedelmi terjeszkedés. És az ezzel egybefonódó ügyfél- és bevételnövelés reménykeltő és kitartásösztönző mibenléte egyaránt.
A bátor lépések, az elszántság és a céltudatosság mellett azonban szükségük volt még valamire. A meglelt együttműködő partnercég segítségével kidolgoztak egy életképes stratégiát a webáruház számára, melynek keretében a cseh és román piacot célozták meg. A folyamat részeként duplikálták a hazai webáruházukat, lefordították a tartalmakat, mégpedig olyanképpen, hogy a leendő külföldi vásárlók ne érezzék idegennek a szöveget, hanem egynek a környezetükben fellelhető áruházak közül. Továbbá a fizetések és számlák terén a helyi vásárlói módszerekre összpontosítottak.
Az online terep előkészítését már követhették a marketingkampányok, melyekben bevetették az online szféra fenegyerekeit a Facebooktól a hírleveleken át a Google Ads kampányokig. Negyedév elteltével – látván a román piacon növekvő forgalmat és az elért igencsak beszédes eredményeket – a cseh e-kereskedelmi szférában is el kezdték az előző passzusokból álló berendezkedésüket, digitális térhódításukat. E két országban történt megrendeléseknek köszönhetően egy év leforgása alatt sikerült megduplázni a vállalkozásuk bevételét.
A külföldi terjeszkedés során tehát egyetlen kis- vagy középvállalkozónak sem kell egyedül lennie. Erre valók az elszánt és hozzáértő exportfolyamatokban megpróbált teljeskörű szolgáltatást nyújtó partnerek. Akiket méltán nevezhetünk a (külhoni) e-kereskedelem navigátorainak. Ha azonban egy bármilyen méretű és típusú hazai vállalkozó a határokat átívelő digitális szférában szeretne gyökeret verni… Ha külföldi terjeszkedése révén tervezi szilárd alapokra helyezni a vállalkozását, akkor elkerülhetetlen, hogy figyelembe, egyúttal igénybe vegye az olyan online megoldásokat, melyekkel leküzdhetők a fizikai akadályok.
Amiért érdemes a külföldi orientációt (közel)jövőbeli célnak tekinteni
Az élenjáró mozgatórugók között ez esetben a bevételnövelő törekvések szerepelnek. Ugyanakkor nagy befolyást gyakorolhat a vállalkozói döntésre az is, hogy:
- zsugorodik a piaci részesedés,
- visszaesést tapasztalnak a hazai megrendelések terén,
- a marketinggel járó költségek viszont megnövekednek,
- illetve abban az esetben, ha növelni szeretnék a bevételt
A kutatások eredményeiből kiderült, hogy például a lengyel piacon az éves szinten termelt e-kereskedelmi profit 7000 milliárd forintnak felel meg. Ám a cseh piac a maga 3900, a román a 2900 és a szlovák a 604 milliárd forint digitális kereskedelmi bevételével ugyancsak meggyőző lehet a termékeikkel külföldet is meghódítani szándékozó hazai cégek szemében.
A piackutatásoknak köszönhetően arra is fény derült, hogy milyen vásárlói szokások és igények dominálnak leginkább az előbb említett piacokon. Amire ezek a potenciális vevők igényt tartanak:
- jó minőségű termékek hozzáférhető áron való beszerezhetősége (cseh),
- telefonon is egyszerűen leadható rendelések (román),
- pénztárcabarát, megbízható, gyors és biztonságos megoldások (lengyel),
- környezettudatos szempontok, és minőségi termékek iránti magas szükséglet (szlovák),
- 0-24 órában való hozzáférés nyújtása,
- komfortos és kockázatmentes fizetési és szállítási elvárások,
- fennakadások, bonyodalmak nélküli termék-visszaküldési lehetőség garantálása
Mindenképp megéri
Azáltal, hogy a cégek határokat lépnek át, egyúttal a korábbi – legtöbb esetben visszahúzó erővel bíró és mind a mai napig elterjedt – nézeteken is túlléphetnek.
A terjeszkedés a többlettermelésen túl magában hordozza a tényleges piaci jelenlét fennmaradásának lehetőségét is. Továbbá a célközönségük elérését is kiterjeszthetik, új piaci területeket hódíthatnak meg. Amennyiben ugyanis egy vállalat belföldön prosperálást tudott felmutatni, nagy az esélye annak, hogy mindez nemzetközi szinten is működőképes lesz.
Szerző:
Győrffy-Biró Melinda – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
