Róbert története: Hogyan indította el Facebook hirdetését?
Meghatározták a célokat a SMART módszerrel:
S– specific (konkrét); M– measurable (mérhető); A– achievable (elérhető); R– relevant (releváns); T– time-boxed (időben korlátozott).
Céluk: megágyazzák az új táncstúdió ismertségét a célcsoport körében, év végéig 30%-kal növeljék az oldal lájkolóinak számát, valamint minimum 80%-ig megtöltsék résztvevőkkel a nyári táborokat és a tánctanfolyamokat.
Mivel a nyári gyermek- és intenzív felnőttáborokat is töltik, így célcsoportjuk két részre oszlik: szülők, akik nyári tábort keresnek gyermeküknek, és tánc iránt érdeklődő felnőttek, akik profi módon akarják elsajátítani a társastáncot. A brandépítésnél szélesebb célcsoportot lőttek be: azokat a gyerekeket és felnőtteket, akiket érdekel a tánc világa, versenyekre járnak, szívesen olvasnak cikkeket, posztokat a témában.
Megvizsgálták a szokásaikat: milyen oldalakat követnek, mit olvasnak, mit hallgatnak vagy néznek, mikor vannak online, milyen platformokat használnak. Elemezték a korábbi résztvevőket, a Facebook oldal statisztikáit, a weboldal statisztikáit. A brandépítő kampányaik egyik célja, hogy elérjék azokat a versenytáncosokat, akik új termet keresnek maguknak, a másik cél pedig azokat elérni, akik egyéni vagy társastáncot szeretnének tanulni.
A képeknél fontos szempont volt, hogy a táncstúdió saját képeit használják fel, és hogy folyamatosan tartsák a meglévő arculatot, amivel a brand koherens megjelenését biztosítják. Mivel a táncstúdió egyik alapítója Markó Róbert neve ismert a táncot szeretők körében, így az ő fotója is szerepelt minden kreatívon (azok a hirdetések, amelyeken emberek, arcok szerepelnek, általában jobban teljesítenek akkor is, ha nem ismert embert ábrázolnak).
A Marko Studio Facebook hirdetési kampányait brandépítő kampányokkal kezdték. Oldalkedvelő, márkaismertség-növelő és bejegyzésaktiviás kampánytípusokat alkalmaztak. Emellett indítottak egy lead generáló kampányt is, amely az esküvőtánc iránt érdeklődőket célozta, akik az űrlap kitöltésével kérhettek kedvezményes ajánlatot. Nyár elején pedig elindítottak egy külön kampányt, amiben nyári gyerektábort és egy intenzív tábort hirdettek.
A költségek tervezésekor számításba vették a hirdetések megtérülési pontját, azt, hogy mennyi a nyereség egy új résztvevőn, így mennyi pénzt fordíthatnak egy jelentkező és egy érdeklődő megszerzésére. Brandépítésnél mindig hosszútávra, több hónapos időszakra terveznek, a nyári táborok esetében pedig természetesen a jelentkezési határidő a kampányok végpontja.
Folyamatosan figyelik az eredményeket, tesztelik a szövegezést, a kreatívokat, a célzást. Ha egy kampány jól teljesít, akkor a pozitív részeket átültetik a többi kampányba, ha pedig valami nem elég hatékony, akkor módosítják vagy leállítják. Ha egy tábor töltöttsége jól áll, a keretet átcsoportosítják azokra az időpontokra, ahol még kevesebb a jelentkező.
Az oldalon található D tervek tájékoztatásul szolgálnak, a bennük szereplő lépéseket és sablonokat az adott vállalkozás sajátosságaira szükséges szabni.