Bizonytalan fejlődés vagy tudatos innováció?
Viszonylag kevés olyan kkv van itthon, aki egy helyben akar állni és hagyja, hogy a piac diktáljon neki. Ezért szinte minden vezető, sőt jó esetben az alkalmazottak is, elkötelezettek a folyamatos fejlődés irányába, amivel nyeregben tudnak maradni.
Azonban az innovációs projektek sokszor okoznak fejtörést egy cég életében. Van amikor azért, mert a benne dolgozók csak a saját tudásukra hagyatkozva próbálják megváltani a világot, vagy pont az ellenkezőjét teszik és minden információt strukturálatlanul próbálnak felhasználni. Ennek gyakran az a következménye, hogy a fejlesztés tervezhetetlenné, követhetetlenné válik. A módszertanok világában viszonylag újnak számító Business Design ebben egy új megközelítést ad, ami segít a fókuszáltságban, a strukturáltságban és a tervezhetőségben.
A Business Design egy olyan emberközpontú megközelítés, aminek a célja, hogy az ügyfélélmény és az üzleti értékteremtés mentén támogassa a kis- és középvállalkozásokat a versenyelőny megszerzésében és az innovációban. Mindezt úgy, hogy egyesíti a customer experience design-t, azaz az ügyfélélmény tervezést és az üzleti stratégiát.
Az alapja a Design Thinking metodológia, azonban fókuszában az ügyfélélmény mellett kiemelten nagy szerepet kap az üzleti értékteremtés, más szóval az ügyféligény mellett ugyanakkora a hangsúly az üzleti igényeken, elvárásokon. Gyakori probléma design projekteknél, hogy a vásárlói élményt vizsgálva egy rendkívül újszerű és zseniális ötlet születik, azonban a megvalósítás hamar elbukik, mert az adott szervezet dolgozói nem kompetensek, használt rendszerei vagy folyamatai nem alkalmasak az implementációra vagy egyszerűen csak gazdaságilag rövid-közép távon nem profitábilis. Fontos belátni, hogy egy vezetőnek az eredményességet rövid és hosszú távon is fenn kell tartania. Ezért szoktuk azt mondani, hogy nem mindig az elsőre leginnovatívabbnak tűnő ötlet a legjobb, mert a cég életében az adott implementáció, fejlesztés olyan kockázatot jelenthet, amit se a vezetők se a tulajdonosok nem szoktak, illetve nem is tudnak bevállalni. Természetesen itt egy jól, már régóta működő vállalkozásról beszélek, nem egy start-upról, aminek jelentősen több tere van és valahol célja is a magas szintű kockázatvállalás.
Emiatt fontos, hogy az új szolgáltatás, termék fejlesztésének korai szakaszában egyre jobban jelenjenek meg azok az üzleti elemek, elvárások, korlátok, amik alapvetően meghatározzák a későbbi ‘go’ illetve ‘no-go’ döntést. Ebben segít a Business Design-ban használt holisztikus szemlélet: a 4 doboz modell, ami a vállalkozás fejlesztéseit egy “360 fokos” mély, belső és külső megértéssel támogatja. Itt a dobozok megismerési területeket jelentenek.
Szervezeti felépítés és erőforrások
Egy innovációs projekt során figyelembe kell venni, hogy az adott cég milyen belső korlátokkal rendelkezik. Azaz milyen erőforrások, szakértők, rendszerek, folyamatok, technológiák állnak rendelkezésre annak érdekében, hogy értéket tudjanak teremteni. Sajnos ezeket sokszor már csak egy későbbi fázisban, sok millió forint elköltése után vizsgálják, aminek gyakran az az eredménye, hogy nem lehet az adott fejlesztést elvégezni, mert a szervezet nem képes rá a jelen állapotában. Természetesen a korlátok egyben lehetőséget is teremtenek az új ötleteknek, ha ismerik őket.
Üzleti értékteremtés
Megmutatja, hogy az adott cég hogyan termel gazdaságilag is megfogható értéket maga, illetve a tulajdonosai számára. Azért, hogy egy cég hosszútávon működni tudjon, profitot kell generálni, azonban ennek a módja cégenként eltér. Itt lehet tetten érni az árbevétel modellt, a költségstruktúrát, cél margin-t… Ha például összehasonlítjuk a Wizz Air és az Emirates üzleti értékteremtés modelljét, látható, egy iparágon belül mennyire eltérnek egymástól, sőt, ezzel érik el a differenciálódást. Ez fontos egy új ötletnél is, mert míg például a Wizz Air-nek sokkal fontosabb az alacsony költségek tartása, mint az ügyfélélmény emelése, addig az Emirates pont abban más, hogy komfortossá és élvezetessé teszi a repülést, több pénzért. Ők nem akarnak spórolni az utasélményen, persze ennek el is kérik az árát. A nagyvilágban mindenkinek egyedi az üzleti értékteremtő működése, azonban ez nagyban befolyásolja, hogy milyen innovációt is képes az adott cég elfogadni és véghezvinni.
Ügyfélélmény
Igaz, a legtöbb cég zászlóján már évek, sőt évtizedek óta ott lebeg az “ismerem a vevőimet” mondat, mégis 90%-uk egy íróasztal mögött próbálja kitalálni, mit is akar a vásárló, milyen gondjai vagy igényei vannak. Ez a mai világban már kevés. Ma már kevés az alacsony ár, a vásárlók élményeik mentén válnak hűségessé, és e mentén fogják ajánlani az adott terméket vagy szolgáltatást. Egy új termék vagy szolgáltatás fejlesztésnél kulcskérdés, hogy egyáltalán milyen ügyféligényre reagál, valamint brand szinten milyen élményt teremt. Emellett fontos megtalálni azokat a “hero-momenteket”, amiknek a hatására valóban ki tud alakulni a márkahűség és önmaguktól ajánlják másoknak.Több kutatás is kimutatta, vagy csak gondoljunk a viselkedés közgazdaságtan alapvetéseire (nagyon ajánlom Richard H. Thaler, Cass R. Sunstein: Nudge című könyvét, ami kivesézi a témát), hogy az emberek alapvetően nem logikusan végiggondolva vásárolnak, optimalizálva a lehetőségeket, paramétereket, árat… stb., hanem ellenkezőleg: teljesen szubjektív tényezőket vesznek alapul, ami sokszor függ az aktuális kedélyállapottól, a brand társítástól, színtől, termékelhelyezéstől… Ha ezeket a tényezőket figyelembe vesszük és valóban reagálunk rá, jelentősen megnövelhetjük a termékünk vagy szolgáltatásunk sikerét.
Piackutatás
Gyakran látni cégeket, akik újra és újra fel akarják találni a kereket és iszonyatosan sok pénzt és belső erőforrást pazarolnak rá. Minden átalakításkor vagy fejlesztéskor fontos megvizsgálni, hogy milyen technológia érhető el a piacon, mit és hogyan használnak a versenytársak és milyen innovációs technológiák, szoftverek, módszertanok érhetőek el. Gyakran előfordul, hogy egy már meglévő megoldás megoldja azt a problémát, amire reagálni szeretnénk.
Ez a megközelítés nagyban tudja csökkenteni a kezdeti tervezések hiányát, hiszen bár nem helyettesíti azt, de megfelelő információval látja el a döntéshozókat már az első lépésekkor. És ki idő múlva is a feltételezéseket fel tudja váltani a tényszerű, validáló tudás, ami a döntések előfeltételei.
Számomra a legfontosabb előny a fentebb említettek mellett az, hogy képesek leszünk azokból a keretekből kilépni, amiben az adott cég, divízió, csoport, egyén működik, kilépünk általa a komfortzónából és létre tud jönni valami valóban izgalmas, új és üzletileg értékes.
Kézai András
Szerzőről: Kézai András üzleti tanácsadóként kezdte pályafutását és ekkor ismerte meg mélyen a KKV-k működését, majd ezt követően 2 évig projekt menedzserként egy beruházás vezetőjeként dolgozott. Ezután talált rá az igazi szenvedélyére a Design Thinking-re, amiben meg tud valósulni a human first gondolkodásmód és az üzleti értékteremtés egyaránt. Több projekten dolgozott már a telco és IT szektorban, az olaj- az építőiparban. Számára a legfontosabb megteremteni az egyensúlyt az ügyfél vagy dolgozói élmény és az elérhető üzleti eredmény között.