A nyári időszakban sokan foglalnak magánszálláshelyeket, apartmanokat online foglalási rendszereken keresztül. Bár a NAV figyelme ebben az időszakban elsősorban vendéglátóhelyekre irányul, a turisztikai és szálláshely szolgáltatók is számíthatnak az adóhatóság érdeklődésére. Az adóhatóság folyamatosan monitorozza a turisztikai és vendéglátóipari szolgáltatók Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK) továbbított forgalmi adatait és ha eltérést tapasztal a bevallási adatokhoz képest, felvillan a piros lámpa. Fontos tehát tisztában lenni az adózási szabályokkal, annak pedig, aki csak most kezdi el a tevékenységét, nem árt mérlegelnie, hogy milyen keretek között, milyen feltételekkel folytathatja azt: magánszemélyként, vagy vállalkozásként érdemesebb-e belefognia. Alábbi cikkemben a szálláshelyek, airbnb-k fontosabb adózási aspektusairól adok áttekintést.
Személyi jövedelemadó
Az első és legfontosabb döntési pont, hogy magánszemélyként, vagy egyéni vállalkozóként (esetleg cégként) végezzük a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet? A döntés mindenekelőtt a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség szempontjából jelentős.
Az egyes adózási módok közötti választást a tevékenység jellege (folyamatossága), az adminisztráció egyszerűsége, illetve az elszámolható költségek köre orientálja.
Amennyiben valaki magánszemélyként (azaz nem egyéni vállalkozóként) kívánja folytatni a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet, úgy kétféle módon állapíthatja meg a személyi jövedelemadó kötelezettségét:
- az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint tételes költségelszámolással vagy 10%-os költséghányad alkalmazásával – ebben az esetben szja mellett szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséggel is számolni kell; vagy
- bizonyos feltételek fennállása esetén egy egyszerűbb, tételes átalányadózási alternatívával is élhet.
A magánszemély abban az esetben választhatja a tételes átalányadózást az adóévre, ha a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő legfeljebb három lakást vagy üdülőt hasznosít szálláshely-szolgáltatási célra ugyanazon magánszemélynek legfeljebb 90 napra. A kedvező adózási módot egyéni vállalkozó nem alkalmazhatja, továbbá bérelt ingatlan és ugyanazon személy részére történő hosszabb távú szolgáltatás esetén sem működőképes. A tételes adót ezen feltételek fennállása esetén szobánként kell megfizetni (38 400 Ft/év) negyedéves előlegek formájában. Ezen adózási mód előnyei és egyszerűsége szembetűnő, ugyanakkor a hátulütője az lehet, hogy az adót azokban a hónapokban is meg kell fizetni, amikor ténylegesen nincs vendéglátási tevékenység. Az átalányadózási módszer tehát egész éves turisztikai szolgáltatás esetén kifizetődő lehet, de szezonális szolgáltatás esetén megfontolandó. A teljes adóösszeget kell megfizetni abban az esetben is, ha a magánszemély év közben megszüntette a fizetővendéglátó tevékenységét. Elviekben nincs akadálya annak, hogy a magánszemély az év egy részében szálláshely-szolgáltatásra, másik részében pedig bérbeadásra hasznosítsa ugyanazt az ingatlant. Amennyiben a magánszemély az év egy részében már nem felel meg a tételes átalányadózás valamennyi feltételének, úgy a fennmaradó időre az önálló tevékenységből szerzett jövedelemre vonatkozó szabályok alapján szükséges megállapítania a jövedelmét terhelő adót.
Amennyiben a magánszemély az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint állapítja meg a jövedelmét, úgy tételes költségelszámolás esetén a bevételekről és a kiadásokról is nyilvántartást kell vezetni, míg 10%-os költséghányad esetén bevételi nyilvántartás vezetése szükséges. Tételes költségelszámolás esetén bizonylattal alátámasztott kiadások, egyes igazolás nélkül is elismert költségek, illetve értékcsökkenési leírás, felújítási költség számolható el a bevétellel szemben. Tételes költségelszámolás esetén lehetőség nyílik a tevékenység megkezdése előtti 3 évben felmerült költségek elszámolására is.
A külföldön található ingatlanok után külföldi adókötelezettség merül fel.
Aki egyéni vállalkozóként végzi a tevékenységét, annak az általa választott adózási mód (vállalkozói jövedelemadózás, vagy átalányadózó egyéni vállalkozó) függvényében szükséges megállapítania a jövedelmét. Átalányadózás a mindenkori minibálbér 10-szeresét elérő bevételi korlátig alkalmazható, ez esetben a bevétel 60%-a lesz a jövedelem figyelemmel az adómentes jövedelemrészre is. Vállalkozói jövedelemadózás esetében a vállalkozói bevétel és költségek különbözete után 9% vállalkozói jövedelemadót kell fizetni, míg a magánszemély szintjén a vállalkozói kivét után szükséges megfizetni az adókat. A vállalkozói osztalékalap után szja és szochó fizetési kötelezettség merül fel.
Amennyiben cégként (kft, bt), történik a szálláshelyszolgáltatás nyújtása, úgy az általános szabályok szerint merül fel társasági adó vagy KIVA kötelezettség.
ÁFA és turizmusfejlesztési hozzájárulás
A szálláshely-szolgáltatás, mint üzletszerű tevékenység az ingatlanbérbeadástól eltérően főszabály szerint ÁFA-köteles tevékenység (5%), így minden esetben adószámot kell kérni annak, aki ilyen jellegű tevékenységet folytat. A szolgáltatástól természetesen számlát is ki kell állítani. Azok, akiknek éves szinten szerzett bevétele nem haladja meg a 12 millió forintos értékhatárt, választhatják az alanyi adómentességet, ebben az esetben nem merül fel ÁFA-kötelezettség. Akik külföldi online platformokkal állnak kapcsolatban (Airbnb, booking) közösségi adószámmal is rendelkezniük kell és ÁFA-bevallást, összesítő jelentést is be kell adniuk a határon átnyúló szolgáltatási tranzakciókról.
A szálláshely-szolgáltatási szektorban működőknek 4%-os turizmusfejlesztési hozzájárulással is számolniuk kell. A hozzájárulást a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás mellett az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom után is meg kell állapítani, be kell vallani és be kell fizetni.
Helyi adók
A szálláshely-szolgáltatóknak a helyi önkormányzatok felé is fennállhat fizetési kötelezettségük. Az idegenforgalmi adó beszedésére a szálláshely-szolgáltató kötelezett, annak mértéke a megkezdett vendégéjszakák után személyenként tételesen vagy százalékos módszerrel is meghatározható.
Iparűzési adót csak egyéni vállalkozóknak és cégeknek kell fizetniük, magánszemélyeknek nem.
Az adózási vonatkozások mellett még egyéb adminisztrációs teendőkkel is kell számolnia az üzemeltetőnek, pl. elviekben fennáll a pénztárgépkötelezettség, amely azonban kiváltható havi számlaadat-szolgáltatással, be kell jelentkezni a jegyzőnél, a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnál is regisztrálni kell, illetve vendégkönyvet is kell vezetni.
Szerző:
dr. Horváth Zoltán – Telekom Hello Biznisz szakértő, Tax Manager, VGD Hungary
