Válaszd ki, hogy milyen területen szeretnél fejlődni!

Save the date 2024.

Egy vállalkozás számviteli és adózási folyamataiban számos határidő felmerül, amelyekkel a pénzügyi szakemberen kívül nem árt a cégvezetőnek sem tisztában lennie. A határidők be nem tartása hátrányos jogkövetkezményeket, előnyös lehetőségek elszalasztását eredményezheti, ugyanakkor azok betartása kézzel fogható előnyöket is jelenthet a vállalkozások számára. Az alábbiakban a mikro- és kisvállalkozásokat érintő fontosabb jövő évi adózási határidőket és adózási változásokat foglaltam össze.

2023. december 3.15 perc olvasási idő
Horvath Zoltan Méretezett

Mielőtt még rátérnénk a jövő évi adózási határidők ismertetésére, pár jelentősebb várható, illetve már jelenleg is hatályban lévő változásra is szeretném felhívni a figyelmet, amelyek akár hosszabb távon is befolyásolhatják a vállalkozások életét:

  • sok adózó kedélyét borzolta idén a két új „zöldadó”, a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR díj), illetve – az előbbinél jóval szűkebb adózói kört érintő – visszaváltási díj (DRS díj) bevezetése. Az EPR díj a környezetvédelmi termékdíj mellé lépett be egyfajta párhuzamos kötelezettségként oly módon, hogy az EPR díj levonható a környezetvédelmi termékdíj kötelezettségből. Az EPR díjról és a DRS díjról az érintett vállalkozóknak negyedéves gyakorisággal kell adatot szolgáltatni és ugyanilyen gyakorisággal kell megfizetni az említett díjakat. 2023. december 20-ig az eddigiektől eltérően a negyedik negyedéves termékdíj előleget nem az előző három negyedév átlagának a 80%-a alapján kell meghatározni, hanem a 2023 harmadik negyedévben fizetett termékdíj 80%-a után kell megfizetni.
  • Jövőre a klasszikus nyomtatványalapú bevallás mellett megjelenik az NAV által készített e-Áfa-bevallási tervezet, illetve a gépi interfész által benyújtott adatokon alapuló bevallástervezet.
  • Az őszi adócsomagjavaslat rendelkezései szerint a vállalkozói szja szerint adózó egyéni vállalkozók esetében a jelenleginél jelentősen egyszerűbb költségelszámolási módszer kerülhet majd bevezetésre 2025-től. Felmerült a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények, a fejlesztési tartalék és a kisvállalkozások adókedvezményének, illetve a vállalkozói kivét fogalmának az eltörlése is. A veszteségelhatárolás intézménye várhatóan a jövőben is fenn fog majd maradni.
  • Az őszi adócsomagjavaslat 2025-től jelentős változásokat tartalmazott az egyéni vállalkozók társadalombiztosítási járulékfizetésének szabályaira nézve is. A tervek szerint diktált járulékalap bevezetésére kerülhet sor, amely egyaránt vonatkozik a vállalkozói jövedelemadózást, illetve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozókra is. A diktált járulékalap a főfoglalkozású egyéni vállalkozókra is vonatkozna, akiknek legalább a minimálbér után, míg a mellékállású egyéni vállalkozóknak a minimálbér 30 %-a után kellene járulékot fizetniük. A főfoglalkozású egyéni vállalkozó magasabb tb ellátás érdekében magasabb járulékalapot is választhatna.

Szociális hozzájárulási adó tekintetében továbbra is fennmaradna minimum adófizetési kötelezettség, viszont megszűnne a garantált bérminimum és a minimálbér közötti különbségtétel, illetve a jelenlegi 112,5 %-os szorzószám is eltörlésre kerülne.

Az egyéni vállalkozók oldalán az adminisztrációs terhek csökkenését eredményezné 2025-től az is, ha a szociális hozzájárulási adó éves elszámolású adóvá válna. Ez nem érintené az előlegfizetési kötelezettséget, amit továbbra is negyedévente kellene teljesíteni.

A társadalombiztosítási járulék tekintetében az adóhatóság negyedévente bevallási tervezetet készítene az egyéni vállalkozóknak, amelyet a vállalkozó a negyedévet követő 12. napig kiegészíthet.

  • A munkáltató által fizetett, az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján meghatározott közteher szociális hozzájárulási adónak minősülne a jövőben.
  • Az őszi adócsomagjavaslat értelmében az átalányadózó egyéni vállalkozókat érintő adminisztratív egyszerűsítés lehet majd az is, hogy a jövőben elegendő lesz a bevételeikről nyilvántartást vezetni, azaz nem lesz szükség naplófőkönyv és pénztárkönyv vezetésére.
  • A béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások kapcsán felmerülő közterheket a kifizetőnek a jövőben nem a juttatás hónapjának kötelezettségeként, hanem negyedéves gyakorisággal kell bevallania.
  • A bizalmi vagyonkezelések kapcsán az ősszel bevezetett bemeneti adóztatás helyett kimeneti – osztalékként történő – adóztatás kerül bevezetésre azokban az esetekben, amikor a kezelt vagyon, illetve magánalapítványi vagyon induló tőkéje értékének terhére történik bevétel juttatása a magánszemély kedvezményezettek részére, amennyiben felértékelés történt és a vagyonjuttatás öt éven belül történik. Öt éven túli vagyonkiadás esetén a vagyonkiadás adómentessé válik.
  • Nem eredményez majd adókötelezettséget az induló vállalkozásban munkavállalóként vagy vezető tisztségviselőként ingyenesen vagy kedvezményesen szerzett tagsági jogot megtestesítő részesedés, illetve az e részesedésre vonatkozó jog megszerzése a megszerzés időpontjában. Adókötelezettség csak a részesedés elidegenítésekor keletkezik azonban a részesedést három évig meg kell tartani.
  • Az ingatlanbérbeadás kapcsán változnak az értékcsökkenési leírás és a felújítási költségek elszámolhatóságának szabályai.
  • 2025-től bevezetésre kerül az e-nyugta és az e-pénztárgép. Bővül a nyugta kötelező adattartalma, illetve a tervek szerint 2025-től valamennyi nyugtáról (illetve a nyugtát módosító, nyugtával egy tekintet alá eső okiratról) adatot kell szolgáltatni a NAV felé.
  • 2025-től átalakul az alanyi mentesség keretrendszere, illetve az alanyi adómentes adóalany is állíthat ki egyszerűsített adattartalmú számlát.
  • A KIVÁ-sokat érinti a doktori vagy ennél magasabb tudományos címmel rendelkező kutatóra vonatkozó kedvezményszabályok változása, illetve a KIVA alanyiság megszűnésére és újraválasztására vonatkozó egyes részletszabályok módosulása.

Nézzük a legfontosabb 2024. évi határidőket!

A mikro- és kisvállalkozásokat érintő legfontosabb határidőket az alábbiakban szedtük össze. (A táblázat nem tartalmazza az innovációs járulék bevallására/befizetésére vonatkozó határidőket!)

szerző:dr. Horváth Zoltán