Egy vállalkozás sosem ment még tönkre azért, mert túl nagy célokat tűzött ki, viszont napi szinten látjuk bedőlni azokat a cégeket, akik túl kicsiben gondolkoznak – mutatott rá a gondolkodásmód fontosságára Dienes Martin. A DMA ponthu Kft ügyvezető-tulajdonosát a vállalkozói jövőkép és a célok között lévő szoros összefüggésről, a jó célok kritériumairól, a vezetői felfogás meghatározó szerepéről is kérdeztük, ő pedig adott egy átfogó képet arról, hogy vállalkozóként mit kell tennünk a céljaink elérése érdekében.
Egy vállalkozás nem működhet sikeresen cél nélkül, ugyanakkor a valóban jó célok meghatározása tudatosságot, valamint egy, a vállalkozás jövőképét is magában foglaló, átfogó szemléletmódot is igényel. „Egy vállalkozás jövőképének meghatározása létfontosságú, amit még a vállalkozás létrejötte előtt is meghatározhatunk” – hívta fel a figyelmünket Dienes Martin, a DMA Ponthu Kft. ügyvezető-tulajdonosa. Szerinte a magyar cégek esetében is megfigyelhető, hogy maga a vállalkozás valamilyen jövőkép alapján jött létre. Az alapítók elindítanak egy munkavédelmi céget, mert szívügyük a munkavállalók magas szintű védelme, mások megnyitnak egy éttermet, mivel örök élményt akarnak szerezni a vendégeiknek. „Ugyanakkor a jövőkép és a cél nem ugyanazt jelenti, mert a jövőkép vagy küldetés egy szinte elérhetetlen magasságú, álomszerű dolog, míg a célok azok a mérföldkövek, melyekkel folyamatosan közelebb kerülünk a jövőképhez” – árnyalta a képet a cégvezető.
Mitől lesz jó egy cél?
Szerinte a „jó cél” fokmérője az, hogy azzal kapcsolatban mennyire sikerül egyetértésre jutnunk az érintett emberekkel. Szavai szerint nincsenek jó vagy reális, illetve túl magas vagy rossz célok. „Teljes mértékben nézőpont kérdése, hogy valami rossz vagy jó, reális vagy nem reális. Ha a célunk, hogy 1 milliárd forintot keressünk – és ennyi –, akkor bármennyire is fantasztikusnak tűnik, maximum az édesanyánk fog benne segíteni” – fogalmazott Dienes Martin. Olyan jövőképet kell alkotnunk – folytatta a cégvezető –, amely megmozgatja az embereket, és annak függvényében olyan célokat tűzzünk ki, amelyek utat mutatnak.
A célkitűzés hatékonyságának legfontosabb pillérét a már említett jövőkép jelenti, ami minden vállalkozásban létezik, csak rá kell jönnünk, hogy mi az alap motiváció, amely a munkatársainkat és vezetőként minket is megmozgat. „Ezt követően kezdünk bele a jövőkép felé vezető utunk meghatározásába, és a célok kitűzésébe” – mondta Dienes Martin. Szerinte a „jó célt” egy olyan valamiként tudjuk definiálni, „ami a lehetőségek szerint a legtöbb hasznot hozza”. Felhívta a figyelmünket öt olyan ismertetőjelre is, amelyek megléte a céljaink inkább a jó irányba való tendálását mutatják.
- A cél egyezik azzal, amiben a legjobbak vagyunk a saját területünkön, szakmánkban.
- A cél motiválja a vállalkozásunk minden tagját.
- A cél megfelelően hajtja a cég gazdasági motorját.
- A cél egyezik a vállalkozás alapelveivel és jövőképével.
- A cél legalább 5 évre előre mutat.
„Egy vállalkozás sosem ment még tönkre azért, mert túl nagy célokat tűzött ki, viszont napi szinten látjuk bedőlni azokat a cégeket, akik túl kicsiben gondolkoznak” – tette hozzá a DMA ügyvezető-tulajdonosa.
Ne csak a vezető fejében létezzen
A célokkal kapcsolatos legfontosabb tényező – emelte ki Dienes Martin –, hogy azok ne csupán a vezető „fejében” legyenek meg, hanem azokkal a cég valamennyi munkatársa legyen tisztában. A vezetőnek az a feladata – folytatta a vállalkozó –, hogy kristálytiszta jövőképet és ahhoz tökéletesen kidolgozott célt adjon a csapata számára. Szerinte a jövőkép és a cél kialakítását fontos írásba foglalni. A kialakítás szempontjai:
- Kell a küldetés vagy jövőkép, amely egy elérhetetlen magasságú, szinte megfoghatatlan valami, ami motivációt tud adni.
- Kell egy cél, amely egy elérhető, azonban igencsak merész – 5-10 év távlatára kijelölt – út, melyen a cégünk haladni fog.
- Kell egy vagy több elv, melyeket be kell tartani annak érdekében, hogy erről az útról ne térjünk le.
- Kell a megvalósítás – ami nélkül semmi nem fog történni.
(A jövőkép kialakításának fontosságát az is alátámasztja, hogy a díjmentesen igényelhető DMA Vállalati Térképen is az első integrálható rendszerként ismertetjük.)
„A kiváló cégek azért kiválóak, mert céljaik eléréséhez nem egyetlen vezető tud és tesz meg mindent, hanem egy hatalmas csoport, vagy rengeteg csapattag dolgozik egy – a vezető által tökéletesen meghatározott – célon” – utalt vissza a kollaboráció fontosságára a DMA ügyvezető-tulajdonosa. „Még az olyan hatalmas elmék sem voltak egyedül, mint Steve Jobs” – emlékeztetett a vállalkozó.
Mi van akkor, ha menet közben változtatni kell?
„Az egyik legfőbb alapelvünk a DMA-nál, hogy mindig szembe kell néznünk az igazsággal és a tényekkel, csak így tudunk fejlődni, előrébb lépni és kitűnő céget felépíteni” – felelte Dienes Martin arra kérdésünkre, hogy milyen jelei lehetnek annak, ha a célunkhoz vezető úton a változtatás igénye jelenik meg. Szerinte már a folyamat elején nagyon fontos annak tisztázása, hogy valójában mit is szeretnénk elérni a vállalkozásban.
„Ha az az érzésünk támad, hogy valahol hiba van a célokban, azonnal nézzük meg, hogy mi lehet annak az oka” – mondta a cégvezető. Tehát – mondott egy példát – ha valakinek az a célja, hogy kétszáz munkatársa legyen, akkor nagyon alaposan vizsgálja meg, hogy ez valóban a célja-e, „ne azt vegyük alapul, hogy már Sanyika és Lacika mindketten 200 munkatárssal dolgoznak”. „Természetesen különbséget kell tenni aközött, hogy valamit valójában nem akarunk, és emiatt jön egy belső rossz érzés, vagy pedig egyszerűen csak izgulunk, mert a komfortzónán kívül van a célunk. Ez utóbbi egészséges és szükséges, az előbbi viszont rettentően romboló” – árnyalta a helyzetet Dienes Martin.
„Ha átfogóbb a küldetésünk, akkor akár a teljes vállalkozásunkat is a nulláról újrakezdhetjük” – felelte Dienes Martin arra a felvetésünkre, hogy vajon van-e helye a céljaink módosításának, vagy bármilyen körülmények között is ki kell tartanunk mellettük. A cégvezető példaként említette, hogy „ha a küldetésünk átfogó, akkor nem számít, milyen tevékenységet végez a vállalkozásunk. A munkatársaidat a küldetés és a jövőkép fogja motiválni, nem pedig az, hogy ő egy X vagy egy Y tevékenységet folytat minden nap. Ha valóban motiválja a csapatunkat a küldetés, akkor mindegy lesz, hogy ma még X termékeket gyártottunk, holnap pedig már Y termékeket fogunk”.
Szerinte, ha szeretnénk teljesen átalakítani vállalkozásunkat, akkor annak két módja van:
- Semmibe vesszük az eddigi munkánkat és küldetésünket, és teljesen átszervezünk mindent: új jövőkép, új tevékenység, új célok, új elvek, új minden. Ha így teszünk, a munkatársaink úgy fogják érezni, hogy hátba lettek szúrva. A megcsalás érzése fog eluralkodni rajtuk, hiszen a legalapvetőbb dolgot is kihúztuk alóluk, a közös küldetésünket.
- Felemeljük a küldetésünk zászlaját, és azt mondjuk: „Ezzel az X és Y változtatással még jobban meg fogjuk közelíteni a közös jövőképünket, küldetésünket!” A küldetést előtérbe helyezve, új szintre emeljük a munkavégzést.
Emberi megközelítés vs. pénzügyi szempontok
„Az utóbbi a helyes mód, hiszen nem tiporjuk el vele minden alapelvünket és motivációnkat” – tette hozzá. Szavai szerint az utóbbi emberi megközelítésről szól, míg az előbbi csak és kizárólag a pénzkeresésről. „Hiszen minek változtatnánk meg mindent is, ha nem a küldetés van a középpontban? Ilyenkor mindig a pénz áll a főszerepben, hogy még többet keressünk, nem pedig a jövőképünk. Ezzel az a hatalmas probléma, hogy ha a pénzen kívül semmi más motiváció és cél nincs, akkor a munkatársaink is ilyenek lesznek. Pénzmotivált munkatársakat – akik tényleg csak és kizárólag a pénz miatt dolgoznak, és semmi más nem érdekli őket – pedig még a legrosszabb ellenségemnek sem kívánnék” – fejtette ki Dienes Martin.
A roadmap, mint rendszer
Miután még egy életmódváltás folyamatát is érdemes legalább egy kockás füzetben vezetni, a vállalkozásunkkal kapcsolatos céljainkat és az azok eléréséhez vezető folyamatokat is fontos pontosan nyomon követnünk. Ebben van segítségünkre a roadmap, ami biztosítja számunkra a stratégiai tervezés lehetőségét, az áttekinthetőséget, az előrehaladás nyomon követhetőségét, a motiváció fenntartását és a kommunikációt. „A roadmap egy rendszert jelent arra, hogy valamit megvalósítsunk, miután az előzőleg leírt célokat, jövőképeket, küldetéseket és alapelveket már meghatároztuk” – fogalmazott Dienes Martin. A cégvezető szerint a roadmap kidolgozása a vezető feladata. „Egy roadmap folyamatból kialakulhat a szervezeti ábránk és a folyamataink is, ha elég ügyesek vagyunk” – tette hozzá a vállalkozó, akitől azt is megtudtuk, hogy vezetőként milyen, a roadmap elkészítésével összefüggő feladataink vannak.
- Célok meghatározása: az első lépés a roadmap létrehozásában az, hogy világosan meghatározzuk a szervezet céljait, jövőképét. Ezek lehetnek hosszú távú stratégiák vagy rövid távú projektek. Fontos, hogy a célok mérhetőek, elérhetőek és időhöz kötöttek legyenek (erről beszéltünk eddig).
- Prioritások felállítása: a célok meghatározása után rangsorolni kell azokat fontosságuk és sürgősségük alapján. Ez segít abban, hogy a legkritikusabb feladatokra koncentráljunk először.
- Erőforrások tervezése: minden cél eléréséhez a szükséges erőforrásokat is meg kell határozni (pl. emberi erőforrások, pénzügyi források, technológia). Ennek része lehet a szükséges képzések és eszközök beazonosítása is.
- Mérföldkövek és határidők kijelölése: a roadmap tartalmazza a főbb mérföldköveket és a hozzájuk tartozó határidőket. Ezek az időpontok segítenek nyomon követni a haladást és biztosítani, hogy a projekt időben elkészüljön.
- Feladatok kiosztása: az egyes feladatokhoz felelősöket kell kijelölni, akik gondoskodnak a feladatok végrehajtásáról. Fontos, hogy mindenki tisztában legyen a saját szerepével és felelősségével.
- Kommunikáció és felülvizsgálat: a roadmap folyamatos kommunikációt és rendszeres felülvizsgálatot igényel. Fontos, hogy a csapatod tagjai rendszeresen értekezzenek a haladásról és szükség esetén módosítsák a tervet.
- Rugalmas hozzáállás: végül, de nem utolsósorban, a roadmap-nek rugalmasnak kell lennie. Az üzleti környezet gyorsan változhat, így a roadmap-et is időről időre felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani – de csakis a cél érdekében.
„Ha ebből képesek vagyunk egy körforgást kialakítani például az ügyvezetés, a HR, az értékesítés, pénzügy, termelés, minőségbiztosítás, marketing területekre, akkor könnyebbé fog válni számunkra a cég vezetése, hiszen legalább a folyamataink alapjait már el is kezdtük leírni, folyamatosan ki tudjuk küszöbölni a hibákat, hiszen látni fogjuk, hol áll meg a cégünk fogaskereke” – fogalmazott Dienes Martin. Tehát jól megtervezett roadmap segíthet bennünket abban, hogy strukturáltan és fókuszáltan haladjunk a hosszú távú céljaink felé.
Összefoglalva:
- Jövőkép nélkül nem lehet jó célokat kijelölni és elérni
- Egy jó cél legalább öt feltételnek megfelel
- A vezetői attitűd milyensége alapvetően határozza meg az eredményeket
- A vezető és a csapat együttműködése tuningolja a vállalkozást
- A pontos szempontok alapján elkészített roadmap a folyamat nélkülözhetetlen eleme
Szerző:
Lippai Roland – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
