Válaszd ki, hogy milyen területen szeretnél fejlődni!

Gondjaid vannak a hosszú távú céljaiddal? Ez a cikkünk neked szól!

Egy vállalkozás sosem ment még tönkre azért, mert túl nagy célokat tűzött ki, viszont napi szinten látjuk bedőlni azokat a cégeket, akik túl kicsiben gondolkoznak – mutatott rá a gondolkodásmód fontosságára Dienes Martin. A DMA ponthu Kft ügyvezető-tulajdonosát a vállalkozói jövőkép és a célok között lévő szoros összefüggésről, a jó célok kritériumairól, a vezetői felfogás meghatározó szerepéről is kérdeztük, ő pedig adott egy átfogó képet arról, hogy vállalkozóként mit kell tennünk a céljaink elérése érdekében.

2024. augusztus 8.9 perc olvasási idő

Egy vállalkozás nem működhet sikeresen cél nélkül, ugyanakkor a valóban jó célok meghatározása tudatosságot, valamint egy, a vállalkozás jövőképét is magában foglaló, átfogó szemléletmódot is igényel. „Egy vállalkozás jövőképének meghatározása létfontosságú, amit még a vállalkozás létrejötte előtt is meghatározhatunk” – hívta fel a figyelmünket Dienes Martin, a DMA Ponthu Kft. ügyvezető-tulajdonosa. Szerinte a magyar cégek esetében is megfigyelhető, hogy maga a vállalkozás valamilyen jövőkép alapján jött létre. Az alapítók elindítanak egy munkavédelmi céget, mert szívügyük a munkavállalók magas szintű védelme, mások megnyitnak egy éttermet, mivel örök élményt akarnak szerezni a vendégeiknek. „Ugyanakkor a jövőkép és a cél nem ugyanazt jelenti, mert a jövőkép vagy küldetés egy szinte elérhetetlen magasságú, álomszerű dolog, míg a célok azok a mérföldkövek, melyekkel folyamatosan közelebb kerülünk a jövőképhez” – árnyalta a képet a cégvezető.

Mitől lesz jó egy cél?

Szerinte a „jó cél” fokmérője az, hogy azzal kapcsolatban mennyire sikerül egyetértésre jutnunk az érintett emberekkel. Szavai szerint nincsenek jó vagy reális, illetve túl magas vagy rossz célok. „Teljes mértékben nézőpont kérdése, hogy valami rossz vagy jó, reális vagy nem reális. Ha a célunk, hogy 1 milliárd forintot keressünk – és ennyi –, akkor bármennyire is fantasztikusnak tűnik, maximum az édesanyánk fog benne segíteni” – fogalmazott Dienes Martin. Olyan jövőképet kell alkotnunk – folytatta a cégvezető –, amely megmozgatja az embereket, és annak függvényében olyan célokat tűzzünk ki, amelyek utat mutatnak.

A célkitűzés hatékonyságának legfontosabb pillérét a már említett jövőkép jelenti, ami minden vállalkozásban létezik, csak rá kell jönnünk, hogy mi az alap motiváció, amely a munkatársainkat és vezetőként minket is megmozgat. „Ezt követően kezdünk bele a jövőkép felé vezető utunk meghatározásába, és a célok kitűzésébe” – mondta Dienes Martin. Szerinte a „jó célt” egy olyan valamiként tudjuk definiálni, „ami a lehetőségek szerint a legtöbb hasznot hozza”. Felhívta a figyelmünket öt olyan ismertetőjelre is, amelyek megléte a céljaink inkább a jó irányba való tendálását mutatják.

  1. A cél egyezik azzal, amiben a legjobbak vagyunk a saját területünkön, szakmánkban.
  2. A cél motiválja a vállalkozásunk minden tagját.
  3. A cél megfelelően hajtja a cég gazdasági motorját.
  4. A cél egyezik a vállalkozás alapelveivel és jövőképével.
  5. A cél legalább 5 évre előre mutat.

„Egy vállalkozás sosem ment még tönkre azért, mert túl nagy célokat tűzött ki, viszont napi szinten látjuk bedőlni azokat a cégeket, akik túl kicsiben gondolkoznak” – tette hozzá a DMA ügyvezető-tulajdonosa.

Ne csak a vezető fejében létezzen

A célokkal kapcsolatos legfontosabb tényező – emelte ki Dienes Martin –, hogy azok ne csupán a vezető „fejében” legyenek meg , hanem azokkal a cég valamennyi munkatársa legyen tisztában. A vezetőnek az a feladata – folytatta a vállalkozó –, hogy kristálytiszta jövőképet és ahhoz tökéletesen kidolgozott célt adjon a csapata számára. Szerinte a jövőkép és a cél kialakítását fontos írásba foglalni. A kialakítás szempontjai:

  1. Kell a küldetés vagy jövőkép, amely egy elérhetetlen magasságú, szinte megfoghatatlan valami, ami motivációt tud adni.
  2. Kell egy cél, amely egy elérhető, azonban igencsak merész – 5-10 év távlatára kijelölt – út, melyen a cégünk haladni fog.
  3. Kell egy vagy több elv, melyeket be kell tartani annak érdekében, hogy erről az útról ne térjünk le.
  4. Kell a megvalósítás – ami nélkül semmi nem fog történni.

en is az első integrálható rendszerként ismertetjük.)

„A kiváló cégek azért kiválóak, mert céljaik eléréséhez nem egyetlen vezető tud és tesz meg mindent, hanem egy hatalmas csoport, vagy rengeteg csapattag dolgozik egy – a vezető által tökéletesen meghatározott – célon” – utalt vissza a kollaboráció fontosságára a DMA ügyvezető-tulajdonosa. „Még az olyan hatalmas elmék sem voltak egyedül, mint Steve Jobs” – emlékeztetett a vállalkozó.

Mi van akkor, ha menet közben változtatni kell?

„Az egyik legfőbb alapelvünk a DMA-nál, hogy mindig szembe kell néznünk az igazsággal és a tényekkel, csak így tudunk fejlődni, előrébb lépni és kitűnő céget felépíteni” – felelte Dienes Martin arra kérdésünkre, hogy milyen jelei lehetnek annak, ha a célunkhoz vezető úton a változtatás igénye jelenik meg. Szerinte már a folyamat elején nagyon fontos annak tisztázása, hogy valójában mit is szeretnénk elérni a vállalkozásban.

„Ha az az érzésünk támad, hogy valahol hiba van a célokban, azonnal nézzük meg, hogy mi lehet annak az oka” – mondta a cégvezető. Tehát – mondott egy példát – ha valakinek az a célja, hogy kétszáz munkatársa legyen, akkor nagyon alaposan vizsgálja meg, hogy ez valóban a célja-e, „ne azt vegyük alapul, hogy már Sanyika és Lacika mindketten 200 munkatárssal dolgoznak”. „Természetesen különbséget kell tenni aközött, hogy valamit valójában nem akarunk, és emiatt jön egy belső rossz érzés, vagy pedig egyszerűen csak izgulunk, mert a komfortzónán kívül van a célunk. Ez utóbbi egészséges és szükséges, az előbbi viszont rettentően romboló” – árnyalta a helyzetet Dienes Martin.

„Ha átfogóbb a küldetésünk, akkor akár a teljes vállalkozásunkat is a nulláról újrakezdhetjük” – felelte Dienes Martin arra a felvetésünkre, hogy vajon van-e helye a céljaink módosításának, vagy bármilyen körülmények között is ki kell tartanunk mellettük. A cégvezető példaként említette, hogy „ha a küldetésünk átfogó, akkor nem számít, milyen tevékenységet végez a vállalkozásunk. A munkatársaidat a küldetés és a jövőkép fogja motiválni, nem pedig az, hogy ő egy X vagy egy Y tevékenységet folytat minden nap. Ha valóban motiválja a csapatunkat a küldetés, akkor mindegy lesz, hogy ma még X termékeket gyártottunk, holnap pedig már Y termékeket fogunk”.

Szerinte, ha szeretnénk teljesen átalakítani vállalkozásunkat, akkor annak két módja van:

Tovább olvasnád?
Regisztrálj!

  • Lépj kapcsolatban más vállalkozókkal, üzleteljetek
  • Töltsd le D terveinket, és digitalizáld a vállalkozásodat
  • Fogyaszd exkluzív tartalmainkat
  • Értesülj első kézből az aktuális kkv-kat értintő témákról hírlevelünkből
Regisztrálok/Bejelentkezem

szerző:Lippai Roland