Mit tanulhat a sporttól az üzlet? Milyen praktikákat leshetnek el a sztársportolóktól és edzőktől a vállalatvezetők? 11 cikkből álló sorozattal járjuk körbe ezt a kérdést.
Reggel van. Sokadszor megyek már be a kisebbik lányomhoz, hogy keljen már fel végre. Egyre hangosabban ébresztgetem, mire sértődötten magára húzza a takarót és így szól: “Anya ne stresszelj már korán reggel!” Kikerekedik a szemem, már ő is kezdi…, de miért is csodálkozom ezen? Mindennapi életünk tele van stresszel, szorongással, idegeskedéssel és ennek gyakran hangot is adunk. Stresszes többek között a munka, a versenysport és az élet számos más területe, na de a reggeli ébresztgetés…
De mi valójában a stressz?
A stressz életünk része, egyfajta válaszreakció a bennünket érő különféle ingerekre, amelyeknek jótékony és káros hatásai is vannak a szervezetre. Minden élethelyzetben találkozunk vele, de változó, hogy ki, mikor, hogyan reagál rá, mennyit bír el belőle.
Bizonyos mennyiségű stresszre mindenképpen szükségünk van, hiszen abban az állapotban koncentráltabbak, összeszedettebbek, fókuszáltabbak, energikusabbak vagyunk. Ez történik velünk ha vizsga, vagy verseny előtt állunk, de egy komolyabb konfliktus, betegség, váratlan helyzet, mint például a koronavírus járvány, sőt akár még egy házasságkötés is kiválthatja. Ebben az állapotban felgyorsul a szívverés, emelkedik a vérnyomás, a gyomor és a bőr erei összehúzódnak és csökkentik az odajutó vér mennyiségét, biztosítva a szív megnövekedett munkájához a tápanyagot. Vagyis a test felkészül, hogy a kihívásra a leggyorsabban, a legjobban tudjon reagálni. De mi történik akkor, ha a stresszingerek egyre gyakrabban és sűrűbben követik egymást, így túlterhelődünk. A tartósan fennáló stressz mellett a szervezet nem tud lenyugodni, megpihenni, regenerálódni, ami komoly egészségkárosodáshoz vezethet ugyanis gyengíti a szervezet ellenállóképességét.
A sport és a stressz
A sportolók esetében a “vészhelyzeti” reakciók megjelenése, a megnövekedett adrenalin termelés kifejezetten pozitív válasznak tűnhet a szervezet részéről, hiszen versenyképes állapotba kerülnek, de ez nincs mindig így!
Sokan úgy gondolják, hogy a sportolók számára csak a versenyek, mérkőzések jelentik a stresszes helyzeteket. Erre a nézetre ráerősíthet, hogy vannak olyan sportolók, akik kifejezetten jól teljesítenek kiélezett szituációban és akadnak olyanok is, akik lefagynak ettől. A nézők, a szurkolók, az ellenfelek, a kihívás, a tét, az elvárások egyesek számára motivációt jelentenek, élvezik, lubickolnak benne, – esetenként még jobban is teljesítenek, mint általában -, míg másoknak ugyanez riasztó kihívás, ami plusz terhet jelent. Utóbbiak közül kerülnek ki az “edzésmenők” mivel az edzésen fantasztikusan teljesítenek, megmutatkozik tehetségük, kreativitásuk, tudásuk – de a versenyen mindezt nem tudják reprodukálni. Ennek az okát érdemes feltárni, hogy a teljesítmény fellendülhessen. A háttérben sokszor az önbizalom hiány, az alacsony önértékelés, a pozitív visszajelzések elmaradása, a támogató közeg hiánya állhat.
De nem lehet csak a versenyhelyzetet “stresszornak” hinnünk.
Más hatások is kiválthatják a sportolókban a stresszválaszt. A csapaton belüli konfliktus, a rivalizálás, az edző személye, a mellőzöttség, egy sérülés, a hibázás, a magánéleti gondok mind-mind olyan ingerek, amelyek stresszt okozhatnak még azoknak is, akik a versenyszituációra jól reagálnak. Abban azonban nagy a különbség, hogy ezekre a külső ingerekre ki hogyan reagál, hiszen az ingerküszöb mindenkinél más és más, illetve attól is függ, hogy éppen milyen lelkiállapotban van a sportoló. A fáradtság, a kimerültség, betegség, de akár a rossz alvás is befolyásolhatja, hogy ugyanarra az ingerre mikor hogyan reagál egy sportoló. Egyszer talán észre sem veszi, hogy történ valami, máskor ingerült, dühös, csalódott lesz tőle.
Az üzleti élet sem mentes a stressztől, sőt!
Az üzletemberek “versenyhelyzete” egy fontos tárgyalás, a döntéshozatal, egy komoly projekt, a válság menedzselés pl. átvészelni a koronavírus járvány okozta gazdasági visszaesést, megfelelni a vezetők elvárásainak, de az is stresszes lehet valaki számára, ha sokak előtt kell prezentálnia. Emellett azonban, hasonlóan a sportolókhoz, az üzleti élet képviselőinek, is meggyűlhet a bajuk a “hétköznapibb” kihívásokkal is. Munkamennyiség, túl sok, vagy éppen kevés elvárás, határidők, kollégák közötti viták, elismertség, elfogadás, felelősség, dicséret hiánya, bizonytalan munka körülmények és még sorolhatnánk. A stresszorok ugyanazt a válaszreakciót indítják el a szervezetben, mint a sportolóknál. Beindul az adrenalin termelés emelkedik a pulzus, gyorsabban dobog a szív, több vér jut az izmokhoz. Érdemes esetükben is ezeket a “vészhelyzeti” energiákat fizikai teljesítményben levezetni, de emellett más megoldások keresésére is szükség van.
Minél nagyobb a felelősség, annál nagyobb a stressz
Az üzleti életben a stresszválaszt adó kihívások mennyiségében jelentős különbséget tapasztalhatunk. Értelemszerűen egy munkavállalóra kevesebb teher hárul, mint egy vezetőre, egy vállalkozóra, egy üzletemberre. Minél magasabb pozícióban dolgozik valaki, annál nagyobb a felelősség, plusz stresszforrások is jelentkeznek, mint például a megfelelő minőségű munkaerő megtalálása, a döntéshozatal, irányítás, eredménykényszer, kihívások kezelése, kreativitás, versenyképesség megőrzése, munkavállalók közötti konfliktusok kezelése stb.
Ennek ellenére személyiség és helyzetfüggő, hogy kit mennyire érintenek mélyen ezek a kihívások, hiszen ahogy a sportolóknál is említettük vannak akik könnyebben kezelik a stresszes helyzeteket és vannak akik nehezebben.
A tartós stressz tünetei:
A tartós stressz jelenléte idővel jelezni kezd és nem válogat sportoló, vagy üzletember között. Ilyenkor számtalan tünetet érzékelhetünk, de ezeket gyakran más problémákkal azonosítjuk, félreértjük. A leggyakrabban jelentkező panaszok a fáradtság, az alvászavar, az ingerlékenység, a lehangoltság, a fejfájás, a fásultság, a teljesítmény, a koncentráció csökkenése, egyre sűrűbbé válnak a gyomorfájdalmak, de megjelenhetnek a pánikrohamok, depressziós jelek is. A stressz leküzdésének egyik legjobb módja a sportolás, ebből a szempontból a sportolók előnyben vannak, hiszen a szakemberek is a mozgást ajánlják elsődlegesen. De ha a tünetek nem múlnak, akkor legyen szó sportolóról, vagy üzletemberről, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni.
Stresszkezelés
Láthatjuk, hogy akár a sportolókról beszélünk, akár az üzletemberekről a szervezetünk hasonlóképpen reagál a stresszre. A hatások, a tünetek megegyeznek, így a kezelésük is azonos.
- A legfontosabb beazonosítani, hogy milyen állapotban vagyunk már a minket érő stresszorok hatására, ezért szakemberhez kell fordulni, hogy kiderüljön okozott-e már tényleges fizikai betegséget a stressz.
- A légzés mindig kéznél van! “Vészhelyzetben” a szervezetünk átáll a felszínes légzésre, amennyiben megtanuljuk a tudatos légzést, megteremthetjük a test és az elme feszültségmentes állapotát. Az egyenletes légzés ugyanis automatikusan csökkenti a stresszhormonok szintjét, lassítja a szívverést, a pulzusszámot.
- A nyugalmi állapot eléréséhez – szakemberek segítségével – megtanulható a relaxáció, az autogén tréning, a progresszív relaxáció. Érdemes ezeket a technikákat preventív céllal elsajátítani, hogy megelőzzük a betegségek kialakulását. Az élsportban egyébként nagyon gyakran alkalmazzák őket.
- Fontos rendszert és tudatosságot bevezetni a munkába, az étkezésbe, hiszen a feszültséggel teli helyzeteket sokan étkezéssel próbálják oldani, ami elhízáshoz is vezethet. De a túlzott stressz okozta emésztőrendszeri problémákat is javítja a helyes és rendszeres táplálkozás, a kellő mennyiségű vízpótlás.
- A boldogsághormonok felszabadítása. Nem a csokoládé fogyasztására gondolok, bár sokak számára ez valóban öröm forrás és kismértékben az étcsokoládé még egészséges is. Ennél sokkal fontosabb a testmozgás. Futás, kerékpározás, úszás, vagy egy nagy séta mind-mind hasznos a stresszkezelésben, hiszen az említett boldogsághormon, vagyis az endorfin ekkor termelődik, ami a csökkenti a stresszt és erősíti immunrendszert.
Stresszkezelés 5 pontban
- szakember felkeresése, ha testi tüneteket észlelünk
- tudatos légzés
- relaxáció, autogén tréning, progresszív relaxáció
- rendszer kidolgozása a munkában, a magánéletben és a táplálkozásban is
- aktív életmód, sportolás
Zelinka Ildikó
sportriporter, sport coach (Media Coaching)
Az M4 Sport, a Magyar Televízió, a Duna Tv szerkesztő-műsorvezetője, sportriportere. Jelenleg a Digi Sport, Reggeli Start című napindítójának műsorvezetője.
5 nyári és 4 téli olimpián dolgozott, mint műsorvezető, kommentátor, sportriporter.
2016-tól sportolókkal, edzőkkel, sportvezetőkkel foglalkozik. Sport coachként támogatja őket a sikeresebb, eredményesebb munka érdekében.
A LEGENDÁS 6:3, AHOGY MÉG SOSEM LÁTTAD!
Amiről eddig csak a nagyszülők sztorijaiból hallottál, most végre te is átélheted, digitálisan felújítva és kiszínezve. A legendás mérkőzés 2020. november 25-én este a Super TV2-n!
