Mert nemcsak csökkenthetjük a kiadásaikat, hanem közelebb kerülünk a fenntartható vállalati működéshez is. Ez pedig nemcsak divatos gondolat, hanem az egyik sarokköve ma már az üzleti sikernek is.
Kis-és középvállalkozóként, cégvezetőként a felhőszolgálatás kapcsán kapásból három dolog szokott az eszünkbe jutni:
- Praktikus. Nem vagyunk az irodához, munkaállomáshoz kötve, ha hozzá szeretnénk férni a levelezésünkhöz, egy tavalyi kimutatáshoz vagy egyéb dokumentumhoz. Ezek az adatok ráadásul -ha egyfajta felhőszolgáltatást használunk-, folyamatosan szinkronizálva is vannak egymással. Ugyanígy akár az otthoni teraszunkról is bekapcsolódhatnak egy megbeszélésbe.
- Költségcsökkentő. Egy webshopnál például jellemzően karácsony idején lódul meg a forgalom, utána év közben már csak számolnak vissza novemberig. Azaz egy-két hónapig égető szükség van egy nagy kapacitású szerverre, utána viszont az lényegében kihasználatlanul „pörög”, míg a cég fizeti a nagysággal együtt járó plusz költségeket. Egy mikro-, kis-vagy középvállalkozást ez a kiadás ráadásul még jobban megterhel, mint egy nagyvállalatot. Felhőt használva viszont igény szerint, akár „menet közben” kérhető méretváltás. Természetesen a számlán is csak az adott hónapban kért kapacitás összege jelenik majd meg. De már a „kiépítésnél” is lehet spórolni, hiszen nem kell megvenni tetemes összegért magát a szervert sem.
- Üzembiztos. Egy szervert kiépíteni nemcsak beüzemelési, fenntartási, javítási pluszköltségei miatt nem szerencsés egy kkv-nak, hanem mert a cégnek biztosítania kell azt is, hogy a szervernek jó helye legyen. Míg a számítógépes vírusok ellen – megfelelő programok telepítése után – képes magától is védekezni a rendszer (hacsak a rendszergazda nem felejti el esetleg frissíteni), addig egy beázás, egy túlfűtött szoba egy totális katasztrófával érhet fel egy cégben. Plusz azzal, hogy az informatikusaink nemcsak IT-felügyeleti feladatokkal töltik ki a napjaikat, hatékonyabb munkaerőt is képviselnek.
Fenntartásból ötös a felhő
Ezzel elérkeztünk a környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontokhoz. Folyamatosan, télen-nyáron, szabadságolások idején megfelelő hőmérsékleten tartani a szerverszobát drága mulatság, jelentősen megemeli a villanyszámlánkat, illetve növeli cégünk karbon-lábnyomát is. (A karbon-lábnyom vagy másnéven a szénlábnyom az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának egyik mértéke.)
A Google pár évvel ezelőtti számításai szerint a felhőhasználattal akár 60-85 százalékkal is kevesebbet kell fizetnünk a hó végén! Ráadásul a kis-és középvállalkozások kifejezetten élen járhatnak ez ügyben. Egy másik kutatás szerint, amelyet többek között a Microsoft és az Accenture rendelt meg, felhő használatával az ilyen méretű cégeknél dolgozó munkavállalók akár 90 százalékkal csökkenthetik a karbon lábnyomukat. (A nagyvállalati dolgozóknál ez az arány 30 százalék.)
Ugyanígy nem éppen környezetbarát, ha egy másik irodában, városban, vagy netalán országban dolgozó kollégát rendre csak azért utaztatunk, hogy egy szobában üljünk végig egy megbeszélést. Az autóban, vonaton, repülőn töltött sok, sokszor kihasználatlanul töltött óra is nyilván pénzbe kerül. De nyilvános vagy hibrid felhőt használva az sem feltétele egy videókonferenciának, hogy egy céget képviseljenek a megbeszélés résztvevői.
Irodai ökológiai lábnyomunk is van
De miért baj, ha többet fizetünk az áramért, és nagyobbra húzzuk az utazási keretet? A felesleges energiahasználat a környezetet is feleslegesen terheli. Ma egy vállalat, legyen az kicsi vagy nagy, nem engedheti meg magának ezt a köldöknézést. Az irodai ökológiai lábnyomunkhoz (amely a karbon-lábnyomunkat is tartalmazza) – a felhőszolgálatatás használatával jól csökkenthető üzleti utazások és kisebb energiahasználat mellett – még beletartozik a papírfelhasználás, a hulladék-felhalmozás (a toner, felesleges műanyagpoharak) vagy világítási megoldások is. Jó eséllyel a felhő használatával más, fenntarthatósági szempontból fontos kezdeményezéseket is elindíthatunk a cégen belül: legyen az a biciklivel való munkába járás támogatása, vagy egy akár egy szén-dioxid-emisszió csökkentésére egy akcióterv kidolgozása közösen.
Mérjük meg mi is
Ha jól haladunk, akkor később mi magunk is megmérhetjük a teljesítményünket. Nagy cégeknél már alap, hogy minden évben nyilvánosságra hozzák a fenntarthatósági jelentésüket, az ott talált szempontok is segíthetnek a tényezők összeszedésében, de több olyan weboldal is van, amelyik kifejezetten a karbon-lábnyom mérésére specializálódott. A Carbonfootprint épülettípusok és az üzleti utak alapján számolja ki a CO2-kibocsátusunkat, míg a Carbonfund ezek mellett a környezetterheléssel is számol.
Még egy motiváció: A Telekom 2008-ban indította útjára a DELFIN-Díjat, amellyel a fenntarthatósági szempontból kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalkozásokat díjazza. Az idei kiírás még nem jelent, de érdemes figyelni a médiát. A felhőszolgáltatások előnyeiről még itt és itt található cikk, illetve videó a Hello Biznisz oldalán.Mondd el véleményedet a cikkről
