A Bánáti + Hartvig Építész Iroda (BH) 26 éve meghatározó szereplője a hazai építészetnek, pedig ők is sok mindenen keresztülmentek már. Ugyanakkor elkötelezettek a fenntartható fejlődés mellett is, ami leginkább új irodaépületükön látszik, melynek tervezése és kivitelezése a körforgásos építészet irányelveit követve valósult meg. Továbbá olyan projektek kötődnek a nevükhöz, mint a Drechsler-palota rekonstrukciója, a Kecskemét CAMPUS, a Budapesti Német Iskola, de a műemlékrekonstrukciók és oktatási épületek mellett számos társasház, irodaépület és logisztikai központ is megtalálható portfóliójukban. A cég életéről annak egyik alapítóját és vezető tervezőjét, Bánáti Bélát kérdeztük.
Kérlek, mesélj kicsit a kezdetekről! Miért választottad az építész hivatást? Mi motivált emberileg és szakmailag, illetve családilag?
Anyai nagyapám ácsmester volt, így gyermekkoromban rengeteg időt töltöttem a gyalupad mellett. Megismerkedtem a különféle faanyagokkal, fémekkel, furnérokkal, vásznakkal és kerámiákkal, továbbá megtanultam magabiztosan bánni nagyapám szerszámaival. Elég hamar készítettem saját „terv” alapján hajó- és repülőmodelleket és épületmaketteket. Az alkotás mindig örömöt okozott számomra, az egyik barátommal például házi telefont és egyéb hasonló dolgokat építettem. A nagybátyám pedig építésztechnikus volt, míg az unokabátyám építész. Mindenképpen meg kell említenem apámat is, aki energetikusként vett részt több hazai erőmű építésében, néhány helyre pedig engem is elvitt magával. A családi „hagyomány” pedig folytatódik, ugyanis Bodó fiam is építész lett.
Hogyan jött létre a Bánáti + Hartvig Építész Iroda?
Alapítótársammal, Hartvig Lajossal már az egyetem előtti időkben ismertük egymást, kapcsolatunk azonban az egyetemen vált szorosabbá. Bár először más-más utakon indultunk, pár évvel később egy konkrét projekt kapcsán ismét találkoztunk és megkezdődött a szakmai együttműködésünk. A közösen végzett munka után pedig idővel közös céget is alapítottunk.
Honnan jött az Alba Regia Étterem irodává történő átalakításának ötlete?
Korábban egy társasházban volt az irodánk, ahol egy lakásokból kialakított egységben dolgoztunk. Ahogy fejlődött a cég és bővült a csapat, egyszerűen kinőttük a helyet és költöznünk kellett. Végül úgy döntöttünk, hogy saját irodaépületet hozunk létre. Szemléletünknek megfelelően egy meglévő, használaton kívüli létesítményt szerettünk volna felújítani és átalakítani. Az egykori Alba Regia étterem lepusztult épületére esett a választásunk. Érdekesség, hogy ha egy ugyanilyen épületet a nulláról építettünk volna meg, akkor közel négyszáz fa száz évig tartó munkájára lett volna szükség a kibocsátott CO₂ feldolgozásához.
Hogyan kell ezt a folyamatot pontosan elképzelni?
A munka során feltárult felületek bontott állapotukban maradtak: a téglafalakra nem került festék és a betongerendák sem kaptak borítást – így az elmúlt évtizedek során zajlott átalakítások nyomai is feltárultak. A bontott elemeket lehetőség szerint visszaépítettük, így kevesebb új építőanyagra volt szükség. Az egykori külső nyílászárók acélszerkezete energiahatékonysági szempontok miatt cserére szorult, ezt azonban fel tudtuk használni az alagsori tárgyalótermek válaszfalaként. Hasonló szerepet kaptak azok az üvegtéglák is, melyeket az emeleti falakból kellett kibontani, de néhány régi radiátort is sikerült megmentenünk. Ez az eljárás amellett, hogy kíméli a környezetet, egyedi látványt is teremt.
Már a kezdetektől nyilvánvaló volt Számotokra, miként kezeljétek a vállalkozásotokat? Hogyan intézitek a kapcsolódó ügyeket? Milyen „külső” segítséget vesztek igénybe?
Az egyetemről kikerülve nem tudtuk, mit jelent céget vezetni. A BH növekedésével párhuzamosan folyamatosan tanultuk ennek a mikéntjét, továbbá szervezetfejlesztésben jártas szakemberek segítségét vettük és vesszük igénybe a mai napig. Lajossal közösen elvégeztük az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének Szoft technológiai szakképzését, majd a KÜRT Akadémia Agilis vezetés képzésén is részt vettünk. A könyvelés, a jogi asszisztencia, a kommunikáció vagy a HR területén pedig külsős szakemberekkel dolgozunk együtt.
És hogyan érkeznek Hozzátok a megrendelések, felkérések?
Úgy vélem, az építészeti munka erősen bizalmi tevékenység, hiszen a megbízó legbelsőbb ügyeibe, anyagi lehetőségeibe nyerhetünk betekintést. Ha magánemberrel szerződünk mondjuk egy családi ház tervezésére, a megbízó személyes életét is meg kell ismernünk ahhoz, hogy a számára ideális épületet hozhassuk létre. Gyakran fordul elő, hogy kézről kézre adnak minket a megrendelők, többek között ezért sem szoktunk például hirdetni vagy a hagyományos értelemben vett marketingeszközökkel élni. Ugyanakkor szívesen veszünk részt szakmai fórumokon, konferenciákon vagy kerekasztal-beszélgetéseken, publikálunk, használjuk a közösségimédia-felületeket, sőt, podcast-sorozatot is indítottunk Beszélő építészet címmel.
Milyen visszajelzések érkeztek a megrendelőktől, partnerektől ezekre? Nem tartják ezeket szokatlannak ezen a területen?
Nem, sőt, úgy tűnik, nagyon is kedvelik a személyes hangvételű megszólalást. Ennek azért is örülünk, mert egyfajta küldetésünknek érezzük, hogy az építészet fenntarthatóságának üzenetét minél többekhez eljuttassuk. Továbbá rendszeresen kapcsolódunk rendezvénysorozatokhoz, melyek keretében épületbejárásokat tartunk a saját új irodánkban. De oktatási intézmények is meg szoktak keresni minket.
Mindezek fényében hogyan zajlik a napi munka? Milyen kihívásokkal szembesültök?
Több mint 60 munkatársunk munkáját jelentősen támogatja az a digitális háttér, amit az évek során alakítottunk, fejlesztettünk ki. Jelenleg is dolgozunk egy felhőalapú vállalatirányítási rendszeren, mely egy platformon kezeli a teljes adminisztrációs- és ügyviteli rendszerünket, beleértve a pénzügyi területet is. Ez persze egy hosszabb folyamat, de megéri, mert a vezetőség számára is átláthatóbbá teszi a szervezeti működést érintő feladatokat. Az is fontos számunkra, hogy minél kevesebb fizikai eszközt – például papírt – használjunk a mindennapokban.
A tervezői munkában milyen digitális megoldásokat használtok?
Ezt számítógépes eszközökkel végezzük, mindig a legújabb ArchiCAD magyar fejlesztésű építészeti szoftvert alkalmazzuk. Emellett erőteljesen fejlesztjük a BIM feldolgozást is (a BIM, azaz a Building Information Modeling egy 3D épület- vagy szerkezetmodellen alapuló szoftveres módszer építési projektek tervezésére és megvalósítására – a szerk.). De a parametrikus tervezési módhoz értő kolléga is erősíti a csapatunkat.
Hol szerezhető meg az ezekkel kapcsolatos tudás?
Alapvetően elsősorban egyetemeken, posztgraduális képzéseken, különféle tanfolyamokon, példának okáért a szoftverfejlesztő cégek is szerveznek ilyen oktatásokat. A parametrikus tervezéssel foglalkozó kollégánk pedig Hollandiában mélyítette el ismereteit, amit több nagy projektünkben is kamatoztatni tudott. De olyan, egyszerűbbnek tűnő tervezési folyamatokat is meg tud gyorsítani ez a módszer, mint például egy társasház erkélykorlát-kiosztásának megtervezése.
Mit gondolsz, hogyan lehet talpon maradni a mai világban?
Számomra ezt a folyamatos változásra való felkészülés jelenti. Ennek egyik fontos eszköze az imént említett digitális technológia, hiszen természeténél fogva gyors reagálást tesz lehetővé. De természetesen kiemelt jelentősége van az emberi kapcsolatok ápolásának és megbecsülésének is – megbízói és munkavállalói oldalon egyaránt. A 2008-as válságnál például esetünkben is kérdéses volt, hogy megmarad-e az iroda. A megbízások visszaesése és a folyamatban lévő munkák leállása miatt sajnos leépítésre is sor került. A megbízóinkkal viszont folyamatosan tartottuk a kapcsolatot, hogy a válság csitulásakor újult erővel folytathassuk velük a munkát.
Hogyan látod, vannak olyan sajátosságok, amik kifejezetten a Ti szakmátokra jellemzők?
Mivel nálunk a legtöbben építészmérnök, és csak néhányan dolgoznak a back office területen, így véleményem szerint így egy építésziroda egyedi felépítésűnek mondható, hiszen eleve ugyanazt a mérnöki tudásanyagot sajátítjuk el az évek során. Ennek megfelelően a szervezetfejlesztés tekintetében nem a megszokott eszközökkel élünk.
És mit tanácsolnál egy kezdő vállalkozónak, aki a Tiétekhez hasonló területen szeretne érvényesülni? Hogyan vágjon bele, mire figyeljen?
Azt javaslom, hogy a kapcsolódó ismeretanyag megszerzése mellett legyen tisztában a szervezetépítési, -fejlesztési, pénzügyi és más hasonlók kérdésekkel is. Ez persze nem kis munka, de szerintem a mai világban elengedhetetlen egy hosszú távon sikeresen működő vállalkozás fenntartásához. Emellett kulcskérdés, hogy megfelelő partnerekkel működjön együtt.
A sok munka mellett hogy telik a szabadidőd? Hogy kapcsolódsz ki?
Rendszeresen sportolok. Szeretek futni, de a heti foci a barátokkal is a mindennapjaim része, ami az egészség megőrzése mellett a társaság miatt is fontos számomra. A zene is igazi kikapcsolódást jelent, órákat tudok tölteni koncertek online nézésével, hallgatásával. De olykor a saját gitárom is előkerül, és ha tehetem, új darabokat is tanulok. Olvasás terén mondhatni mindenevő vagyok, de leggyakrabban talán az emberek és az állatok viselkedésével, biológiai- és mentális működésével kapcsolatos ismeretterjesztő írások kerülnek a kezembe. Társaságban is szívesen töltöm a szabadidőmet; évente kétszer motoros túrákat szervezünk építész barátokkal a környékbeli országokba, ahol a természet felfedezése mellett persze az épített környezet megismerése se maradhat el. Ami viszont első a sorrendben, az a családdal töltött idő; a közös kirándulások, kulturális programok adják az igazi feltöltődést.
Mit tanulhatsz a Bánáti + Hartvig Építész Irodától?
- Merj újítani! Ne feledd, hogy még egy komoly szakmai múlttal rendelkező cég esetén is folyamatosan tanulni, tájékozódni kell, nem beszélve a piac monitorozásáról.
- Tervezz tudatosan! A megfelelően felépített üzletpolitika és fejlesztésék révén nemcsak ügyfeleid életét, hanem a saját dolgodat is jelentős mértékben megkönnyítheted.
- Tájékozódj! Ma már szinte minden témában számos könnyen elérhető képzés, tanfolyam közül lehet választani, így ez nem lehet akadály az újítások elhanyagolására.
- Tartsd szem előtt a fenntarthatóságot! Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy ha így folytatjuk, akkor teljesen tönkretesszük a bolygónkat. A Bánáti + Hartvig Építész Iroda új irodaépülete, jelentős mértékben papírmentes működése is jól példázza, hogy igenis mindig lehet változtatni.
- Találd meg az egyensúlyt! A magánélet a munkára is hatással lehet, így lehetőség szerint igyekezz valóban hasznosan kihasználni minden szabad percet.
Szerző:
Bodnár Zsófia – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
