Alighanem mindenki úgy gondolja, hogy jó lenne ezt az évet minél hamarabb elfelejteni, és jövőre újult erővel nekiállni az üzlet építésének. Sajnos ez nem megy olyan egyszerűen – jövőre megkezdődik ugyan a kilábalás, de a válság hatásai még sokáig velünk maradnak. Mire számítson ebben a helyzetben egy magyar kkv?
Ez a válság a kiindulópontját és gazdasági hatásait tekintve is egészen más volt, mint a legutóbbi 2008-as. Egyrészt, nem fokozatosan, egyetlen szektorból kiindulva terjedt ki a gazdaság nagy részére, hanem villámszerűen csapott le, ráadásul globálisan, nem hagyva felkészülési időt az üzleti élet szereplőinek. Emiatt a hatása is gyors és brutális volt. A második negyedévben gyakorlatilag padlóra küldte a világgazdaságot, olyannyira, hogy a különböző számítások szerint a globális gazdasági teljesítmény 3,9-4,4 százalékkal csökkent 2020-ban.
Másrészt hiába globális a válság, egészen eltérően érint bizonyos ágazatokat. A vendéglátás és a turizmus, valamint az ezekre épülő szolgáltatások (például a konferenciák vagy fesztiválok szervezése) gyakorlatilag teljesen földbe állt, magával rántva a nemzetközi légi közlekedést is. A mezőgazdaság és az építőipar csak kisebb megrázkódtatásokat szenvedett el, az informatikának pedig szinte még jól is jött a járvány, ahogy az eddig húzódozó vállalkozások is felismerték az infokommunikációs technológiákban rejlő lehetőségeket.
Végül, de nem utolsósorban azért is más volt ez a mostani válság, mint az előzőek, mert a döntéshozók is másképp reagáltak. A 2008-as tapasztalatokból okulva nem a megszorításokat választották, hanem éppen ellenkezőleg, minden addigi közgazdasági alapelvvel szembemenve beindították a pénznyomdát. Az USA 3000 milliárd dollárt pumpált a gazdaságba, az EU 750 milliárd eurós mentőcsomagot állított össze, és a gyors segítségnek köszönhetően sikerült viszonylag alacsony szinten tartani a munkanélküliséget. Az őszi második hullám már nem is okozott akkorra sokkot a gazdaságokban.
Az eddigi hatások mellett azonban most leginkább az izgat mindenkit, hogy mi várható jövőre, közép- és hosszútávon. V, U, W, L, esetleg K alakú lesz a kilábalás? Marad a pénzbőség? De az nem növeli meg az inflációt? Hogy alakul a munkanélküliség? És leginkább, mit tehetnek a vállalkozások, hogy a lehető legjobban jöjjenek ki ebből az egészből?
Kezdjük először a makrogazdasági mutatókkal. Az EU legfrissebb, idén ősszel közzétett prognózisa szerint az Unióban jövőre 4,1, 2022-ben pedig 3 százalékos lesz a gazdasági növekedés – ami viszont még mindig nem elég ahhoz, hogy a gazdaság teljesítménye elérje a válság előtti szintet. Globálisan idén 4,3 százalékos csökkentést, jövőre 4,6 százalékos, 2022-re pedig 3,6 százalékos emelkedést jósolnak az EU szakértői. Némiképp optimistább az IMF, amely szerint 2021-ben 5,2 százalék lehet a világ gazdasági növekedése, és még ennél is derűlátóbbak egyes nemzetközi tanácsadó cégek.
És mi várható Magyarországon? A kilátások egyáltalán nem rosszak. Az EU legutóbbi jelentése szerint 2021-ben ismét növekedési pályára áll a gazdaság, párhuzamosan azzal, ahogy várhatóan fokozatosan javul majd az egészségügyi helyzet és enyhülnek a járvány megfékezését célzó intézkedések. Magyarország számára 2021-re 4, 2022-re 4,5 százalékos növekedést prognosztizál az előrejelzés. A munkanélküliségi ráta Magyarországon csak csekély mértékben emelkedik, és megmarad a 4 százalék körüli szinten, mint ahogy az infláció sem megy tartósan 3 százalék fölé. Nagyjából ezzel összhangban vannak a magyar kormány várakozásai is. Varga Mihály pénzügyminiszter 3,5-4 százalékos növekedést vár 2021-re, és szerinte a GDP 2022 első félévére érheti el a válság előtti szintet.
A puszta számok azonban nem képezhetők le egy az egyben minden vállalkozásra, és a válság igazi hosszú távú hatásait – különösen, amit a gondolkodásmódra gyakorol – most még nehéz megbecsülni. Világszerte erősödött a bizonytalanság és a bukástól való félelem, ami nehezen megfogható, de valószínűleg érezhető hatást gyakorol majd a vállalkozói hajlandóságra.
A Global Enterpreneurship Monitor (GEM) kutatóhálózat idei felmérése szerint a koronavírus első hullámára sikeresen reagáló vállalkozóknak nemzetközi szinten is több közös vonása volt. Ezek közé tartozik, hogy:
- növelték marketing erőfeszítéseiket
- új termékeket és szolgáltatásokat ajánlottak
- áttértek, illetve erősítették az online értékesítést
- bevezették a távmunkát.
A nemzetközi kutatócsapat véleménye szerint a krízis hosszabb távú hatása lehet az eddig szürke zónában működő vállalkozások fehéredése, hogy hozzáférhessenek a kormányok által nyújtott támogatásokhoz – áll a GEM hazai partnere, a BGE-n működő Budapest Lab beszámolójában.
A kis- és közepes vállalkozások számára egy válság idején a pohár egyszerre van félig tele és félig üresen. Egyrészt kisebb tartalékaik révén sérülékenyebbek a nagyvállalatoknál, a rugalmasságuk és a gyorsabb alkalmazkodás képessége viszont egyértelmű előny számukra. A globális változások jelentős lehetőségeket is hoznak. A járvány megmutatta, hogy mennyire sérülékenyek a globális ellátási láncok egy ilyen jellegű vészhelyzet esetén; az ebből fakadó „deglobalizáció” a kisebb helyi vállalkozások számára teremt lehetőséget.
Ugyanakkor számítani kell arra, hogy egyes iparágak nem egyforma sebességgel térnek magukhoz. Az informatikai vállalkozások eddig is jól álltak; a feldolgozóipar, a kiskereskedelem hamar megkezdheti a visszatérést; az építőipar valószínűleg stagnálni fog, de ez inkább a csökkenő beruházásoknak, mint a vírusnak tulajdonítható; a belföldi turizmus akkor térhet magához, ha enyhíthetők a korlátozások, vagyis jó esetben tavasszal, rosszabb esetben csak nyáron; a külföldi turizmusra épülő iparágaknak viszont a hét szűk esztendőre kell készülniük.
Mit tegyen egy magyar kkv, hogy a lehető legtöbbet hozza a ki a 2021-ben várható, de egyelőre bizonytalan mértékű és iparágtól függő nagyságú fellendülésből? Van néhány olyan dolog, amelyet mindenkinek érdemes megfogadnia.
Alapozd meg a jövődet!
A felfordulás kiváló alkalom arra, hogy átgondold az üzleted eddigi működését. Ha már egyszer a régi dolgok nem működnek, találd meg az új lehetőségeket. Modernizáld a cég működését, digitalizálj, automatizálj. Keress új piacokat, fedezz fel új üzleti modelleket, értékesítési csatornákat.
Használd ki az állami segítséget!
Eddig is számos program indult és várhatóan a jövőben is lesznek célzott támogatások, kedvezményes hitelek, egyéb juttatások. Próbálj minél több lehetőséget megragadni és forrást bevonni. Amennyire a feltételek engedik, ezeket igyekezz a hosszú távú tervek megvalósítására, a stratégiai célok elérésére felhasználni.
Fektess be a munkaerőbe!
Sikeres céget csak képzett, motivált, csapatként dolgozó munkatársakkal lehet építeni. Fordíts gondot kollégáid egyéni képzésére, szakmai fejlődésére, miközben nem feledkezel meg a csapategység erősítéséről sem. És még valami: mindeközben saját fejlesztésedet se hanyagold el, magad is folyamatosan sajátíts el új ismereteket, skilleket.
Szerző:
Schopp Attila – Hello Biznisz szerkesztőség
