A nyár sok szempontból speciális időszak: a vendéglátó cégek egy része ilyenkor pörög fel igazán, míg más vállalkozásoknál a szabadságolások miatt a túlélés a cél. Kis odafigyeléssel elérhető, hogy a szeptemberi iskolakezdésre minden munkavállalónk kipihenje magát, de a cég nyáron se álljon meg. Megmutatjuk, hogyan!
Míg egyes ágazatokban – a vendéglátásban, a turisztikai tevékenységhez kötődő területeken vagy éppen a mezőgazdaságban – a nyár a legintenzívebb szakasza az évnek, a vállalatok zöménél inkább a szabadságolások jelentette kihívással kell megküzdeniük a vezetőknek.
A június–augusztus közötti időszak
- munkaszervezés terén és
- az évszak sajátosságai miatt
is különbözik az év más hónapjaitól, ezért ilyenkor érdemes fokozottan odafigyelni a cég működésére.
Fontos, hogy a vezetőt ne érje váratlanul, hogy beköszöntött a nyár.
- Ha több emberre van szükség, mert az év más szakaszaiban megszokottnál intenzívebb munka folyik, a szükséges létszám biztosításáról ne májusban kezdjünk gondoskodni, hanem már jó előre. A gazdaságban jellemző munkaerő-hiányos helyzetben ugyanis nem könnyű kellő számú szakembert találni – akár a mezőgazdaságról, akár a kereskedelemről, akár a szolgáltató szektorról beszélünk.
- Ha a cégünk azok közé a vállalkozások közé tartozik, amelyek nyáron alapjáraton dolgoznak, ütemezzük megfelelően a kollégák szabadságolását. Lehetőség szerint ne engedjünk el egyszerre túl sok embert, vagy – ha nagyobb vállalkozásról van szó – egyszerre mindenkit egy-egy területről.
- Szükség van a nyári munkavégzésre vonatkozó speciális – például munkavédelmi, a pihenőidőre vonatkozó – szabályok ismeretére is. Érdemes ellenőrizni, hogy nem változtak-e az előírások az előző évhez képest.
Mi a nyár jelentősége a kollégák feltöltődése szempontjából?
A legtöbben nyáron szeretnek szabadságra menni: ilyenkor tudják a legjobban kipihenni magukat, ráadásul az iskolaszünet miatt is ez a magától érthetődő.
A nyári szabadság munkavállalókra gyakorolt jótékony hatását sokan alábecsülik, pedig a kipihent kollégák:
- hatékonyabban dolgoznak,
- kevésbé hajlamosak a betegségekre,
- konfliktuskezelő és stressztűrő képességük javul,
- motiváltabbak,
- fittebbek,
- mint fáradt, leterhelt társaik. Ezt számos tudományos kutatás bizonyítja.
Ezeket kell feltétlenül tudni a szabadság jogi hátteréről
A szabadságolásra vonatkozó jogszabályok időről időre változnak, ezeket a cégvezetőnek vagy – szerencsésebb esetben – a HR-rel foglalkozó munkatársnak a feladata nyomon követni. Jelenleg a legfontosabb tudnivalók az alábbiak:
- A szabadság felhasználásának szabályairól A munka törvénykönyve (Mt.) rendelkezik.
- Az alapszabadság Magyarországon évente 20 nap, ehhez adódnak hozzá az életkor alapján számított pótszabadságok (25 éves kortól 1, 45 éves kortól 10 munkanap).
- A szabadnapok számát az életkor, a gyermekek száma, egyes speciális élethelyzetek és a betöltött munkakör is befolyásolja.
- Ha a munkavállaló év közben kezdte meg vagy szünteti meg a munkaviszonyát, úgy arányosan számítandó ki a szabadság.
- A szabadság felhasználásáról részben a munkáltató, részben a munkavállaló jogosult dönteni.
- A szabadságot úgy kell kiadni, hogy időtartama a naptári évben egy alkalommal legalább tizennégy összefüggő napot elérjen. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. Ettől eltérni közös megállapodással lehet.
- A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – köteles a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kiadni.
Következő cikkünkben részletes útmutatást adunk ahhoz, hogy a gyakorlatban miképpen érdemes megszervezni a nyári szabadságolás időszakát.
Mondd el véleményedet a cikkről
Mondd el véleményedet a cikkről, hogy minél jobb tartalmat tudjunk írni számodra!
Átlag értékelés 0 / 5. Összes értékelés: 0
Legyél te az első, aki értékeli a cikket!