A folyamatos változás – és úgy tűnik, a krízisek – korát éljük, ezért a cégek és vezetőik legfontosabb tulajdonságai a nagy fokú rugalmasság és a gyors gondolkodásmódváltás, amik lehetővé teszik a legkeményebb helyzetekhez való alkalmazkodást is. A reziliens vállalkozások építéséről beszélni könnyű, ám a megvalósítás éles helyzetben annál nehezebb. Két prémium termékeket gyártó manufaktúra történetén keresztül mutatjuk be, milyen az igazán sikeres alkalmazkodás és kríziskezelés.
Nem az a kérdés, hogy jön-e, hanem hogy mikor kopogtat be újra a következő nehezebb gazdasági időszak vagy válság – ez az elmúlt évek és napjaink egyik legfontosabb tanulsága. A helyzetben rejlő kiszámíthatatlanság a gazdasági szereplőket is a régi működési modelljeik elhagyására és újak felfedezésére, a komfortzónájuk elhagyására ösztönzi. Tehát a cégvezetőknek, vállalkozóknak válságállóvá, reziliensé kell tenniük a cégeiket. Egy reziliens vállalkozás legfontosabb tulajdonságai: a rugalmasság, a magas stressztűrő képesség, a működéshez szükséges kritikus funkciók védelme, sérülés esetén azok gyors helyreállítása, valamint a megváltozott körülmények között is megőrzött fejlődési képesség.
A reziliencia legfontosabb kritériumai
Egy vállalkozás és annak a vezetője számos dolgot tehet annak érdekében, hogy a cég válságálló legyen. Elfogadja, hogy a stabilitást felváltotta a változás állandósága, ezért az egyszeri nagy változtatásokkal járó sokk elkerülése érdekében akár csak apró, de folyamatos optimalizációval leköveti a változásokat. Növekedési szemléletmódba kapcsol, ami során az akut helyzetek megoldása mellett keresi az új lehetőségeket és kitörési pontokat is. Igyekszik sokszínű, friss látásmóddal bíró tagokból csapatot építeni, ami az alternatív megoldások alapját jelenti. A céges reziliencia másik fontos kritériuma a biztonságos és támogató szervezeti kultúra, amiben az új, akár formabontó javaslatok ötletek is láthatóvá- és fejleszthetővé válnak. S miután a folyamatos változáshoz való alkalmazkodás energiaigényes és olykor stresszes folyamattá válhat, szükséges a vezetők és a munkatársak önismereti-, munkastílus- és gondolkodásmódbéli fejlesztése is. Ugyanakkor pedig a vevők és ügyfelek nélkül nincs sikeres üzlet alapelv jegyében folyamatosan figyelni kell a vásárlói igényeket és biztosítani a megfelelő ügyfélélményt.
Vállalkozók, akik sikeresen veszik az akadályokat
De hogyan is működnek a reziliens vállalkozások a nagybetűs bizniszben, ahol szinte napról napra változik a helyzet? Erre a kérdésre kerestük a választ a prémium kategóriás bútorokat gyártó PEGAmount Bútormanufaktúra Kft., valamint a prémium csokoládékat, különleges kolumbiai kakaóbabból, cukros, cukormentes és vegán csokoládékat, édességeket készítő Bio-Mynd Kft. vezetőinek segítségével. „A mi szakmánk érzékenyebben reagál a gazdaság különböző változásaira, mert a nehezebb időszakokban eltűnik a vevőkör, ezáltal nincsen megrendelés, így a vállalkozások egy része nem jut bevételhez és kénytelen bezárni” – mondta Sebők Gábor, a PEGAmount vezetője. Megemlítette, hogy a 2008-as világválság őket is nehéz helyzetbe hozta, ám azóta teljesen másképpen gondolkodnak és az immár több mint két évtizedre visszatekintő cég sokat fejlődött.
Az új idők új megoldásokat kívánnak
Csatai László viszont egy igazi újratervező, hiszen az 1992-ben indult csoki-céget mindössze két éve vásárolta meg, azt megelőzően a turizmusban tevékenykedett. „A pandémia hatásra váltanom kellett, így folyamatosan kerestem a lehetőségeket, ekkor vásároltam meg a manufaktúrát” – tette hozzá a Bio-Mynd tulajdonosa. Az biztos, hogy napjaink gyors és akár jelentős változásait nem lehet sikeresen lekövetni a „békeidőkben” alkalmazott eszközökkel és gondolkodásmóddal. „Erősen törekszünk a diverzifikációra, így azon dolgozunk, hogy a még több csokiféleség mellett a lehető legtöbb partnerrel tudjunk közösen dolgozni, miközben elindítottuk a saját csokimárkánkat is” – tudtuk meg Csatai Lászlótól. Mint mondja, keresik a nemzetközi együttműködés- és a piacra lépés lehetőségét is. A több lábon állás és az újra való nyitottság mellett kiemelten fontosnak tartja a tudás bővítését, hiszen „minél többet tudunk, annál jobban rájövünk arra, hogy mi mindent nem tudunk, s a tudásra nem hat az infláció sem”. Amikor belevágott a csokibizniszbe, ő maga is elvégzett több csokoládé gyártással kapcsolatos tanfolyamot, illetve részt vett egy olaszországi továbbképzésen is, gyakorlatilag folyamatosan tanul.
Egy tulajdonság mind felett
Sebők Gábor szerint egy reziliens vállalkozás legfontosabb tulajdonsága a rugalmasság. Ha például a cég belső rendszerei valamely közösségi média csatorna esetén a konverziós arányok csökkenését jelzik, akkor egy rugalmas vállalkozás képes felkutatni az új lehetőségeket és azokkal élni is tud. Tehát a reziliens cég lényeges tulajdonsága, hogy szükség esetén képes akár az egész addigi üzleti modelljén is változtatni. „Ez pedig a vezető gondolkodásmódjából fakad, aki ezt képes átadni a munkatársak számára is” – tette hozzá a manufaktúra vezetője.
A vezetői felelősség megkerülhetetlen
Az általunk megkérdezett vállalkozók szerint egy cég válságálló képességének az alapját a vezető gondolkodásmódja jelenti, hiszen ő határozza meg az üzleti folyamatokat, illetve jelentős mértékben hat a dolgozók motivációjára és jóllétére is. Sebők Gábor szerint egy „vezetőnek azt kell szem előtt tartania, hogy ő az emberei szolgálója, nem pedig a királya.” Tehát az egyik legfontosabb feladata, hogy megteremtse a megfelelő munkakörülményeket és fenntartsa a dolgozói motivációt. „Ennek elmulasztása esetén újabb és újabb nehézségekkel kell szembenéznie, aminek részeként nő a fluktuáció, romlik a munkavállalói mentalitás” – tette hozzá Sebők Gábor. Szerinte szükség van a dolgozók személyiségfejlesztésére is. Hasonló módon gondolkodik Csatai László is, „hiszen már két évvel ezelőtt is látszott, hogy szűkös esztendők jönnek, így igyekeztem felkészíteni a munkatársakat a nehezebb időszakokra is.” Ennek részeként a lehetőségek szerinti béremelés mellett a céges karácsony és a szervezett csapatépítés is szerepet kapott a cég életében. Mindketten kulcskérdésnek tartják a „nyitott ajtó” politikáját, vagyis a vezetők dolgozók általi elérhetőségét, az őszinte és nyílt kommunikációt, valamint a korrekt információátadást. „Igyekszem többet lent lenni az üzemben, átadni a fontos információkat és ha szükséges, akkor beállok én is…” – tette hozzá Csatai László. A vállalkozói rezilienica egy másik lényeges eleme a nyitott és támogató szervezeti kultúra. Sebők Gábor szerint foglalkozni kell a dolgozói elégedettség kérdésével, ennek részeként „a vezetőknek ismerniük kell a dolgozókat, az ő örömeiket és problémáikat, ám sajnos a vezetők gyakran csak szakemberek és nem igazi vezetők, ezért nem fektetnek elég energiát a megfelelő céges kultúra megteremtésére.”
Érzelemalapú vezetés helyett számok és statisztikák
Az igazán reziliens vállalkozások jól meghatározott rendszereket működtetnek, így a vezetők a döntéseiket konkrét adatok és statisztika alapján hozhatják meg. „Például már egy Excel táblázat is sokat segíthet a folyamatok lekövetésében, a tervezésben, de az »az az érzésem, hogy ez jó üzlet volt«, a »szerintem megvan a kapacitásunk« típusú gondolkodás nem működik” – utalt Sebők Gábor az érzelemalapú vezetés jellemző megnyilvánulásaira. „Azok a vállalkozások, amelyek híján vannak a döntéseket megalapozó statisztikáknak, egy nehezebb időszakban halálra vannak ítélve” – fogalmazott. A belső rendszerek segítenek a szerződések, a számlázás és a teljesítések nyomon követésében is, mindez pedig a cég anyagi biztonságának is fontos pillérét jelenti. „A kintlévőségek instabillá tehetik a céget, ami viszont frusztrálja a vezetőt, rajta keresztül pedig az egész vállalkozást, beleértve a munkatársakat is” – hozott még egy érvet a rendszerek szükségessége mellett. „A már említett diverzifikációs törekvéseink a megelőzést és a felkészülést is szolgálják, ezért az áraink kialakítása során a bérezés, a rezsiköltségek mellett a nehezebb időszakokra, illetve a későbbi, a manufaktúra gépparkjával kapcsolatos kiadásokra is gondolva a tartalékképzésre is hangsúlyt fektettünk” – tette hozzá Csatai László.
Csak a vevőkkel és az ügyfelekkel közösen működik
Persze egy vállalkozás hiába pipálja ki tankönyvi módon a kötelezőt, hiszen vevők és ügyfelek nélkül nem tud életben maradni – márpedig egy nehezebb gazdasági helyzet vagy súlyosabb esetben krízis az emberek jelentős részét a költéseik visszafogására ösztönzi. Erre a helyzetre pedig reagálni kell. Például a korábban csak a bérgyártásban utazó Bio-Mynd tavaly piacra lépett a saját csokimárkájával s nagy hangsúlyt fektet a fogyasztói szokások alapos feltérképezésére, illetve vevői igények kielégítésére is. Értékelik és a gyártás során is figyelembe veszik a vásárlók és a partnerek visszajelzéseit és újra gondolták a közösségi média jelenlétüket is. Ugyanakkor – tudtuk meg Csatai Lászlótól – a csokimanufaktúra egy niche piacon van versenyben, hiszen az alapvetően cukor felhasználásra épülő csokiiparon belül ők a nagyobb gyártási kihívásokkal készülő cukormentes és vegán csokoládékat kínálnak. „Én is heti több alkalommal, otthon készítem a tesztanyagokat, keresem az újabb és újabb, különleges alapanyagokat és kutatom a lehetséges új partnereket is” – mondta Csatai László.
Sebők Gábor elmondása szerint a PEGAmount sok éve dolgozik azon, hogy a tehetősebb ügyfélkörük igényeit maradéktalanul ki tudják elégíteni. Mivel – szavai szerint – a módosabb, gazdagabb társadalmi réteket nem érintik a válságok, így az ő igényeiket kiszolgáló vállalkozások helyzete összességében stabilnak mondható. „Ezen ügyfélkör számára már nem az anyagi kérdések dominálnak, hanem az ő ügyük kezelése; legyen megfelelő ügyfélszolgálat, pontos és udvarias a kommunikáció, időben pontos kiszállítás és tiszta helyszíni munkavégzés” – hívta föl a figyelmet Sebők Gábor. Vagyis – tette hozzá – ha egy vállalkozás eléggé érzékeny a vásárlói igényeire és tisztelettel bánik velük, akkor ők hajlandóak megfizetni a termékeik, szolgáltatásaik árát.
Összefoglalva:
- Le kell számolni a stabilitás illúziójával, a változás állandó
- Egy reziliens vállalkozás legfontosabb tulajdonsága a rugalmasság
- A vezető gondolkodásmódja alapvetően határozza meg a vállalkozás sikerességét
- Az érzelemalapú vezetés helyett adatalapú döntésekre van szükség
- Ismerni kell a vevők és az ügyfeleik szinte folyamatosan változó igényeit
Cikkünk a Bizalmi kör együttműködésével valósult meg.
Lippai Roland – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
Mondd el véleményedet a cikkről
