A nyári adócsomag egyik legfontosabb változása, hogy 2024. augusztus 1-től megduplázódnak a mulasztási bírságtételek. A szigorodás egyrészt az általános bírságszabályt (ideértve az online számla és transzferár adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó bírságtételt) érinti, másrészt egyes kiemelt mulasztásokra (alkalmazotti bejelentés; számla – nyugtakibocsátás, iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása, nem megfelelő teljesítése) is vonatkozik.
A bírságmérték emelkedése egyfelől tükrözi a pénz inflálódását, illetve a korábbinál radikálisabb gazdaságfehérítő szándékra is utal. A bírságemelés másfelől illeszkedik abba a tendenciába is, hogy az adóhatóság az utóbbi időszakban egyre több bírságot szab ki, ráadásul a bírságok és szankciók az adózók terhére megállapított összegen belül már nagyobb hányadot tesznek ki, mint maga az adókülönbözet. Az emelt összegű bírságok kapcsán tehát nem csak azok visszatartó erejében, prevenciós hatásában bízik a jogalkotó, hanem az adóhatóság kőkeményen be is akarja majd szedni ezeket az összegeket!
Olyan kiemelt ellenőrzés területeken (mint pl. az online számla, transzferár-ellenőrzések, bizonylatolás vagy foglalkoztatotti bejelentések ellenőrzése), ahol az emelt összegű bírságok akár többszöröződhetnek is, az adóhatóság fokozott bírságolási hajlandóságával számolhatnak tehát az adózók. Az adatszolgáltatások, bejelentések, bizonylatkiállítás és megőrzés kapcsán indokolt a folyamatok felülvizsgálata és rendbetétele, hogy megelőzzük a bírságokat. A bírságok emelkedése negatívan érintheti akár az adózói minősítést is, a nagy összegű bírságok egyösszegű megfizetése pedig gondot jelenthet a vállalkozásoknak, így a fizetési kedvezmény eljárások megszaporodásával is számolhatunk majd.
Duplázódó bírságok
2024. augusztus 1-től radikális mulasztási bírságtételekkel számolhatnak az adózók:
- Az általános mulasztási bírságtétel az adatszolgáltatási, bevallási, változásbejelentési stb. szabályok megszegése esetén magánszemélyek tekintetében 200.000 Ft-ról 400.000 Ft-ra, míg cégek esetén 500.000 Ft-ról 1.000.000 Ft-ra emelkedett;
- Amennyiben a munkáltató be nem jelentett munkavállalót foglalkoztat, úgy 1.000.000 Ft helyett 2.000.000 Ft összegű mulasztási bírsággal sújtandó;
- Ha az adózó nem tesz eleget számla, illetve nyugtakibocsátási, továbbá iratmegőrzési kötelezettségének – akár úgy, hogy nem megfelelően csatolja be egy adóellenőrzés alkalmával az Adóhatóság által kért dokumentumot -, úgy 1.000.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság helyett 2.000.000 Ft-ig sújtható.
Egyes mulasztások esetén közvetlenül, más esetekben közvetetten érvényesül a NAV szigora!
A bírságolási tényállások esetében két esetkört különböztetünk meg:
- az egyik esetben a NAV-nak a fokozatosság jegyében kötelező többször is felhívnia a mulasztó adózót, mielőtt bírságot szabna ki. Bejelentési, változásbejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén tehát nem szabhat ki azonnal bírságot a NAV, a szankcionálást több hiánypótlási felhívásnak is meg kell előznie. Az első hiánypótlás esetén még nem fenyeget bírsággal a NAV, a második hiánypótlásban kiszabott csökkentett összegű bírság akár még el is engedhető, a harmadik hiánypótlásban azonban már maximális bírságot fog kiszabni a hatóság, ami nem enyhíthető!
- olyan kiemelt esetekben, mint a bejelentkezési kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása és az EKAER bejelentés stb. az adóhatóságnak nem kell előzetesen figyelmeztetnie az adózót, így akár közvetlenül is „megkínálhatja” őt emelt ősszegű bírsággal. A bírságok szigorodása tehát mindenekelőtt ezekben az esetekben jelent majd közvetlen veszélyt a cégeknek. Érdekes kivétel, hogy a bevallás adókülönbözetet nem eredményező számszaki hibája miatt is azonnal kiszabhatja a mulasztási bírságot az adóhatóság, így az adóbevallások pontos adminisztrációjára is kiemelt figyelmet kell fordítani a jövőben!
Mely területeket érinti főleg a bírságok szigorodása?
Munkavállalók foglalkoztatása
Be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatását augusztus 1-től az Adóhatóság hiánypótlásra történő felhívás nélkül 2.000.000 Ft emelt összegű bírságot szabhat ki alkalmazottanként.
A bejelentési kötelezettségüket késedelmesen, hibásan, hiányosan vagy valótlan adattartalommal teljesítőkre továbbra sem az emelt összegű, hanem a normál bírságmérték vonatkozik.
Bejelentkezési kötelezettség elmulasztása
A bejelentkezési kötelezettség elmulasztását eddig is kiemelten bírságolta a NAV (1.000.000 Ft) és a bírság kiszabására hiánypótlás nélkül, közvetlenül is lehetőség volt, ráadásul amennyibben becsléssel adóhiányt állapított meg az adóhatóság, úgy 200%-os mértékű adóbírság kiszabására is lehetőség nyílt. Augusztus 1-től a mulasztási bírság mértéke 2.000.000 Ft-ra emelkedik.
Lángos és hekk nyugta nélkül?
Mivel a jogszabályváltozások már a nyári főszezonban hatályba lépnek, fontos figyelniük a turizmussal és vendéglátással foglalkozó cégeknek is, ugyanis, ha nem tesznek eleget bizonylatolási kötelezettségüknek, számlánként / nyugtánként az Adóhatóság 2.000.000 Ft bírságot szabhat ki. Az e-pénztárgépet alkalmazóknak is figyelembe kell venni a bírságszabályok szigorodását.
Online számla adatszolgáltatási kötelezettség nemteljesítése
Az online számla adatszolgáltatás esetén az eddigi számlánkénti 500.000 Ft értékű bírságtétel augusztustól 1.000.000 Ft-ra emelkedik. A NAV adóellenőrzési tervéből is látszik és az e-ÁFA -rendszer élesedése is indokolja, hogy a jövőben az Adóhatóság kiemelt figyelmet fordít az online számla adatszolgáltatás adatminőségének ellenőrzésére, annak hiánytalanságára, mely jelentős bírságtételt jelenthet a cégeknél. Az online számla kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére irányuló NAV -vizsgálatokból tavaly hozzávetőlegesen 30 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, ezek az ellenőrzések nyilván a közeljövőben is jelentős bevételi forrást jelentenek majd a költségvetésnek.
Transzferárazáshoz kapcsolódó szabályok megsértése
A közép és nagyvállalati szektort érinti a transzferár bírságok szigorodása. Már korábbról ismert, hogy 2023. adóévtől a transzferár dokumentációs kötelezettség megszegése esetén nyilvántartásoként 5.000.000 Ft-ra, illetve, ismételt jogsértés esetén, 10.000.000 Ft-ra emelkedett (a korábban 2.000.000, illetve 4.000.000 Ft-os) bírság mértéke.
A társasági adóbevallásban teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség megsértése esetén a korábbi 500.000 Ft-os bírság helyett immáron 1.000.000 Ft-os bírságmértékkel kell számolni.
A kapcsolt vállalkozások idén is a NAV érdeklődésének homlokterében vannak, ráadásul ezekben a vizsgálatokban „imponáló” az adóhatóság megállapítási statisztikája: az ellenőrzések 75%-ban az ellenőrzés terhelő megállapítással zárult (ez a szám az autóipari szektorban 80%).
Van, ami nem változik
A törvénymódosítás kizárólag a tételes összegű bírságtételeket érinti, így azoknál az eseteknél, ahol százalékos arányban került megállapításra a mulasztási bírság – például adólevonási, adóbeszedési kötelezettség, készpénzfizetési szabály megsértése – maradnak a régi szabályok.
Nem változik a beszámoló letétbe helyezési, közzétételi szabály elmulasztása miatt kiszabható bírság mértéke sem, itt továbbra is 200.000 Ft összegű bírságot szabhat ki az adóhatóság hiánypótlási felhívás nem teljesítését követően, azonban ez esetben a tartós mulasztás akár az adószám törléséhez, cég megszűntnek nyilvánításához is vezethet.
Fokozott pénzügyi teher
Az emelt összegű bírságok jelentős pénzügyi terhet jelenthetnek a vállalkozások számára, illetve az adózói minősítés változása esetén a cégek eleshetnek a megbízható adózói státusszal együtt járó előnyöktől is.
A bírságok mérséklésére egyrészt fellebbezési eljárásban van lehetőség, másrészt fizetési kedvezmény eljárásban előnyösebb fizetési kondíciókat is ki lehet alkudni.
Szerző:
dr. Horváth Zoltán – Telekom Hello Biznisz szakértő, Tax Manager, VGD Hungary
