A csomagolásnak ára van. Több tekintetben is drága. Éves szinten akár több tízezer forintunkba is kerülhet, ha előnyben részesítjük az egyszer használatos dobozt. S ára van a tekintetben is, hogy óriási ökológiai lábnyomot hagyunk ezzel magunk után. A Rakunt azért találták ki, hogy lehetőség legyen elmozdítani az ételcsomagolást a környezettudatosság irányába. Varga Judittal, a projekt egyik vezetőjével beszélgettünk. Miért fontos az, hogy az egyszer használatos dobozok helyett elmosható, tartós Rakun dobozokat használjunk?
Becslések szerint évente mintegy 8,8 millió tonna műanyaghulladék kerül az óceánokba. Az ezzel okozott károk közül mindent még nem is ismerünk, de az tény, hogy a műanyag pusztítja az óceáni életet. Azt pedig kiszámoltuk a projekt kapcsán, hogy ha egy Debrecen szintű városban mindenki csak egyetlen dobozt dob a kukába hetente, akkor egy év alatt annyi gyűlik össze, hogy a dobozok egymás mellé fektetve elérnének az óceánig…Rémisztőek ezek az adatok. Rakun dobozt használni a hulladékcsökkentés miatt fontos. Sokan megteszik, hogy nem kérnek zacskót a boltokban, a saját bevásárlótáskájukat használják. A Rakun is erről szól, csak ez egy kényelmes bérlési rendszer.
Miért éppen Rakun a neve?
Mert ez az angol szó (racoon) magyarul mosómedvét jelent. Szerettünk volna egy szerethető kabalaállatot a projekt arcának, az asszociáció a mosogatásra pedig jó ötletnek tűnt.
Hogyan működik a dobozközösség?
Acéldobozokat állítottunk forgalomba, amelyeket a Rakun dobozközösséghez csatlakozott éttermekben kérhetnek az étel becsomagoláskor azok az ügyfelek, akik előfizetnek az applikációnkban. Tehát a felhasználó az egyszer használatos éttermi csomagolás helyett egy visszaváltható acél dobozban viheti el az ebédjét, majd amikor az illető újra olyan étterembe megy, ahol szintén van Rakun, visszaviheti a dobozt. Az étterem átveszi és egy másik, már fertőtlenített dobozban ismét elviheti az újabb fogást. (Ezért más, mint a saját doboz használata.) Tehát mindegy, hogy a dobozt hova visszük vissza, a lényeg, hogy csatlakozott étterem legyen. A logisztikához találtuk ki az applikációt, ez a program alapeleme. Az éttermeknek van QR-kódja, a dobozolók ezt olvassák be a használatkor, így az adatbázisban követni tudjuk az adott étteremben a „dobozmozgást” és azt, hogy az adott felhasználónál hány doboz van.
Mi jellemzi a használati kedvet?
Ami az éttermeket illeti, már hatvannál több csatlakozott hozzánk. Az előfizetői szám azonban a vártnál valamivel lassabban nő. Talán most kezd jobban felfutni a dolog, érződik a nagyobb érdeklődés. Ezért sokat teszünk: igyekszünk a közösségi médiában jelen lenni, de például csinálunk kuponkampányokat is az éttermekkel. Azoknak az éttermeknek a közönségét célozzuk elsősorban, ahol már jelen van a Rakun, hiszen ott már van gyakorlat, másoknál láthatják is ezeket a dobozokat az oda betérők.
A klímaváltozás ellen zajló globális, hangos küzdelem segít nektek?
Tapasztaljuk, hogy a folyamatos kampány hatására az emberek változtak. Már nem az van, mint a legeslegelején…Már nem mondja azt a többség, hogy „ez nekem nehéz”. Fogékonyabbak az emberek, akarnak változtatni, nagyon nagy a javulás a csomagolóanyagok felhasználásában.
Hogyan indult ez a vállalkozás?
Már öt éve vágyunk volt a megvalósítás, de sokáig azt éreztük, hogy a magyar társadalom még nem lenne befogadó erre. Aztán a covid és az EU-s szabályozás idején döntöttünk úgy, hogy belevágunk. Azt gondoltuk, hogy ha ebben az időszakban nem tűnik fel az embereknek, hogy mennyi szemetet termelünk a házhozszállítással, akkor sosem fog. És fel is tűnt. 2019 óta foglalkozunk ezzel teljes erőbedobással. Az induláshoz nyertünk támogatást a Climate KIC – Klímainnovációs Közösség – jóvoltából. Ez óriási dolog volt: elkészült a weboldal, az applikáció és beszereztük a dobozokat. Társammal részt vettünk a Climate KIC Accelerátor programjában is, ahol sok segítséget kaptunk a cégindításhoz és ahhoz, hogy előbbre jussunk a célunk felé. Felismertük, hogy a Rakun egy üzleti vállalkozás lesz és muszáj bevonnunk befektetőket, így lett tavaly a Rakun egy Kft.
Miért volt ez eleinte „idegen” számotokra?
Mert mi a nonprofit világából jövünk. A már tíz éves Felelős Gasztrohős Alapítványunk kiválóan működik non-profitként. Meg kellett változtassuk a gondolkodásunkat.
Többes számban mondod. Pontosan kit takar a „mi”?
Társam már nagyon régóta a környezetvédelemért folytatott munkában dr. Horvátth Saci, akivel anno egy társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos nyári képzésen találkoztunk. Együtt alapítottuk a Gasztrohőst és a Rakunt is. Utóbbiban Saci felel a vendéglátós, én pedig az előfizetői oldalért. Kezelem a visszajelzéseket, dolgozom a marketingen.
A fenntartható étkezést népszerűsítitek a már említett Gasztrohős Alapítvánnyal és a Rakun dobozközösség is erről szól. Mit tehetünk azért, hogy ebből a szempontból is környezettudatosak legyünk?
Négy fő üzenet van, amelyet mindig hangsúlyozunk, ha arról van szó, hogy mit tehetünk az ételfogyasztás területén a bolygónk megmentéséért. Ezek szerint nagyon fontos, hogy helyi, szezonális élelmiszert fogyasszunk (ha lehet, biót), kevesebb hús és tejterméket együnk, csökkentsük az élelmiszerpazarlást és válasszunk minősített Fenntartható Vendéglátóhelyeket.
Említetted, hogy az applikáció a program alapeleme. Kifejtenéd azt jobban, hogy szerinted miért fontos a digitalizáció?
Annál nincs egyszerűbb, hogy te bemész, elviszel egy dobozt és végül kidobod. Sajnos nekünk ezzel a kényelmes, de rossz berögződéssel kell versenyeznünk. Mi azt kérjük, hogy tegyél bele egy kis plusz energiát. Azonban sokat segít az applikáció, hogy ez egy minél izgalmasabb és gyorsabb művelet legyen a telefonon. Ez beleillik a modern ember életritmusába. A digitalizációnak nagy jelentősége van a környezetszennyezés elleni küzdelemben azon túl is, hogy applikációk segítik a környezettudatos magatartás elsajátítását. Az információátadás is online a legegyszerűbb.
Mennyire érzed sikeresnek azt, ahol most tartotok?
Egyik nap azt érzem, hogy nagyon ügyesen haladunk, másnap meg azt érzem, hogy ez nem elég és sokkal keményebben kell dolgoznunk. Annyira sok mindent lehet tenni, annyi étterem van még, annyi ember van még, akiket el kéne érni… De, amit tudunk, megteszünk, nem vesszük ezt félvállról. Szerencsére egy olyan csapatot sikerült összeállítanunk, amelyben mindenkinek fontos az, hogy egy jó célért dolgozhat. Az elhivatottság pedig sok ötletet és kihívást szül, amit élvezünk.
Mi a legfontosabb feladat, cél, amit kitűztetek magatok elé?
Szeretnénk növelni a csatlakozott éttermek és az előfizetők számát is. Tapasztalatunk szerint érdemes nyitni a munkáltatók felé is, hiszen a cégek keresik a társadalmilag hasznos lehetőségeket. Vannak olyan vállalatok, amelyek nyitottak és szívesen motiválnák a munkavállalóikat arra, hogy ne egyszer használatos dobozokkal járjanak. Mi azt szeretnénk, ha a cégek motiválnák a rakunos dobozok használatára a kollégáikat, például úgy, hogy kifizetnék a Rakun-előfizetés felét a munkavállalóiknak. Ez része lenne a cég CSR-vállalásának. Közben pedig kézzel fogható eredménnyel is járna, mert nagyban csökkenne az irodaházakból elszállítandó szemét mennyisége.
Egy végtelenül fontos és újító dolgot képviselsz amellett, hogy családanya is vagy. Jól érzed magad ebben a felelősségteljes szerepben? Nem menekülnél erről a sokszor nehézségekkel tűzdelt útról?
Nem, soha nem menekülnék el, ha mégis váltanék, akkor maximum vissza a nonprofitba. De nekem ez már az életem része, jól érzem magam benne. Sacival megismerkedésünk óta közös a célunk, már a találkozásunk is az ugyanolyan érdeklődésünk miatt történt meg. Azóta mindketten anyukák lettünk. Büszke vagyok arra, hogy egyre többet teszünk azért, hogy ez a hely gyermekeink számára is élhető maradjon.
Lévai Gábor, a társadalmi vállalkozások szakértője a Rakunról
A Rakun egy pár éves kezdeményezés, de alapítói már tíz éve kötődnek a fenntartható gasztronómiához. Mit gondolsz, mennyire fontos fenntarthatóságról beszélni az étkezésünk kapcsán?
Nagyon fontos. A megtermelt élelmiszerek több, mint 30 százaléka hulladék lesz, és az egész folyamat a logisztikától a csomagoláson át az ételek elkészítésének az energiafogyasztásáig számtalan ponton javítható környezetterhelés-csökkentés szempontjából. Egyébként pedig az egyik legjobb lehetőség a szemléletformálásra, hiszen mindenki eszik.
A Rakunos lányok a nonprofitból érkeztek a profit- és hatásorientált társadalmi vállalkozások világába. Mi a nehéz ebben az átállásban?
Szerencsére ők már a Felelős Gasztrohős Alapítványt is eléggé for-profit szemlélettel építették fel, így nekik egy átlag nonprofit hátterű társadalmi vállalkozónál könnyebb az átállás. Röviden összefoglalom, hogy mi a fő különbség egy hagyományos kkv és egy nonprofit szervezet között:
- nehézségek: a pénzhez való viszony, a pénz és erőforrás hiány érzete és a vállalkozói attitűd hiánya
- könnyebbség: az impact pozitív hatása az elköteleződésre és a támogatók mozgósítására
Részt vettek az Impact Academyn. Mit ad egy ilyen képzés a résztvevőknek?
Az Impact Academy program a résztvevők stratégiai és impact fókuszú gondolkodását fejleszti, és az adat alapú működésre és kommunikációra való átállást segíti elő gyakorlati tudással és eszközökkel. Cégek és nonprofit szervezetek is részt vehetnek benne, a folyamat körülbelül 8 hónapig tart, most már teljesen online (e-learning tananyagokkal és egyéni mentorálással) és testreszabott.
A program végére a résztvevő szervezet
- aktualizálja a szervezeti stratégiáját,
- azonosítja, hogy a legfontosabb érdekeltjei számára mik az értékes információk a szervezet társadalmi és/vagy környezeti hatásával kapcsolatban
- kialakítja a hatásmérési rendszerét,
- beilleszti az adatgyűjtést és az adatok felhasználását a működési folyamataiba.
Szerző:
Lakatos Katalin – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
