Nem kell feltalálónak lenni egy vállalkozónak, elég csak a pont jó terméket megtalálni
Hogyan tudjuk az emlékeinket egy alkotásban megőrizni? Kállai Jankó és édesapja, Kállai Zoltán egy remek, kreatív ötletet tett elérhetővé mindenkinek. A Forever Hands kézszoborkészítő szettjei a jól célzott marketingnek is köszönhetően 3 hónap alatt 30 milliós forgalmat és 8 millió forint profitot generáltak az alapítóknak. Teljesítményükre a Cápák is felfigyeltek, és közülük ketten, Balogh Péter és Lakatos István be is szálltak az üzletbe. A Telekom Digitálisan Tettrekész díját is elnyerő Forever Hands tulajdonosával, a 23 éves Kállai Jankóval beszélgettünk.
Honnan jött a Forever Hands ötlete? Miért pont készszoborkészítés?
Korábban már rengeteg ötletem volt webshopra, és igazából nem is tudom megmondani, hogy a kézszoborkészítés hányadik volt a sorban. Azt láttam, hogy az Egyesült Államokban a kézszoborkészítésnek elég jó piaca van, és behergeltem magam, hogy akkor most már nincs mese, ezt meg fogom csinálni. Egy rövid piackutatás, felmérés, majd teszteladások után pedig kiderült, hogy nagyon jól pörög a termék. Akkor kezdtünk el szépen egy teljes külön brandet ráhúzni, saját terméket fejleszteni. Apukám is csak ezzel foglalkozott. Az ő feladata volt, hogy a termék működőképes legyen, én meg ültem két hónapig a laptopom előtt, és csak weboldalt raktam össze, fotózásokat csináltam, meg a marketingen dolgoztam.
Miért akartál mindenképp vállalkozást/webshopot indítani? Mi volt a hajtóerő?
Előtte már foglalkoztam vállalkozói szinten rendezvényszervezéssel, és akkor ott már nagyon tetszett az a műfaj, hogy saját projekteket lehet a nulláról felépíteni, kitalálni és végigvinni. A vírushelyzet alatt amúgy sem volt lehetőségem arra, hogy rendezvényeket szervezzek, viszont egy webshopműködtetés izgalmas kihívásnak tűnt, és úgy is voltam vele, hogy hasznoson kéne eltölteni a bezárt időszakot. A Forever Hands jött ki belőle.
Maga a termék mennyire ismert Amerikában?
Kapható, de egyáltalán nincs körülötte nagy felhajtás, nincs túlkínálat, mint amennyire jó dolog és érdekelheti az embereket. Szerintem nem kell feltalálónak lenni feltétlen egy vállalkozónak, csak pont jó a termékeket megtalálni és jó irányba mozgatni. Ami még érdekes volt nekem az amerikai verziónál, hogy csak Amazonon lehet kapni, nincsenek hozzá videók, nincs hozzá brand, csak mint egy ipari termék, meg lehet venni. Én meg tudtam, hogy most már szinte minden siker azon múlik, hogy legyen egy jó név, mögötte egy jó márka, és ilyet ennél a terméknél sehol nem láttam.
Nem ijesztett meg, hogy technológiai szinten nektek kell kitalálni a terméket? Ahhoz, hogy amatőrök is élvezettel készítsenek el egy emlékszobrot elég sok részletnek stimmelnie kell. Ez mekkora kihívás volt?
Valóban, Apa sok estét eltöltött a garázsban kísérletezéssel, hogy működjön a termék. A prototípushoz rengeteg fajta gipszet rendelt, rengeteg verziót kipróbált, hogy megtalálja a megfelelő arányokat. Mikor kész lett, fontos volt rövid és tömör útmutató is, hogy a kézszobrát mindenki egyszerűen el tudja készíteni otthon. Az első hetekben nagyon figyeltük a visszajelzéseket, és mivel akkor még nem volt annyi vásárló, szinte mindenkit fel is hívtunk telefonon, hogy meséljék el a tapasztalataikat, mi sikerült, mit lehetne még korrigálni. Olyan szempontból nem a semmiből jött a termék, hogy apukám is vállalkozó és amellett, hogy reklámgrafikával foglalkozik, van egy művészellátó boltja is, azaz a kreatív anyagok használatát már jól ismerte.
Hány Forever Hands szettet adtatok el eddig?
Tavaly májusban volt egy tesztidőszak, ott 600 körüli darabot értékesítettünk. Forever Hands néven viszont csak szeptember 5-én startoltunk el, és mostanáig csak Magyarországon több mint 4300 szett kelt el, Ausztriában és Németországban pedig 1300 felett tartunk. A külföldi eladások még gyerekcipőben járnak, valamikor nyereséges, valamikor nullás. A műsor miatt úgy gondoltuk, hogy vissza kell egy kicsit lépni, és a magyar piacra jobban koncentrálni, de már nagyon sok terv van arra, hogy ezeket külföldi piacokat jobban megfogjuk. Később pedig terjeszkednénk tovább Lengyelországba, Csehországba és Romániába is.
Mesélj a Cápák előtti szereplésedről! Miért jelentkeztetek a műsorba, mennyire volt nehéz a felkészülés?
Én mióta elindult a műsor hatalmas fanatikusa voltam, vártam minden nap az új részeket. A Forever Hands előtt nem volt olyan ötletem, amivel el lehetett volna indulni, de ennél azt éreztem, hogy pont olyan termék, ami itt is működhet, befektetésnek és a nézőknek is izgalmas lehet. Mondtam apukámnak, hogy ki kéne próbálni, ha másért nem, marketingcéllal. Az elején egy picit ódzkodtunk még attól, hogy bárki beszálljon mellénk az üzletbe, de mikor megvolt a jelentkezés, zajlott a casting, akkor egyre inkább úgy gondoltuk, hogy ha ez összejönne, befektetést kapnánk, akkor azt mindenképp el kéne fogadni.
Végül Balogh Péter és Lakatos István is befektetett a cégbe: 5-5 millió forintért fejenként 8,75% tulajdonrészt kértek cserébe. Elégedettek vagytok?
Szerintem ez a lehető legideálisabb volt, ami összejöhetett. Az, hogy ketten is beszálltak az talán a legjobb benne. Tudtuk, a pénzt is jól fogjuk hasznosítani, de így, hogy túl vagyunk rajta, és eltelt már egy kis idő, azt látjuk, hogy a 10 millió forint gyorsan elmegy. Viszont az a tudás, szakértelem, amit a Cápák beletesznek, évekig kitart.
Mennyire intenzív ez a kapcsolat a Cápákkal most?
Nagyon! Az alapfelállás a heti egyszeri megbeszélés, itt átrágjuk a következő heti terveket, de hogy mondjam, már-már sokszor zavarba ejtő a Cápák érdeklődése a projekt iránt. Gyakran van, hogy István vagy Petya csak úgy felhív, hogy van egy ilyen ötlete, hogy ezt látta, így kéne csinálni. Nem gondoltam volna, hogy ennyi energiát beletesznek, hiszen ezer más dolguk van. Ennek nagyon örülök. Tartani kell velük a tempót, mert ez most sokkal feszítettebb, mint ami eddig volt, de erre szükség is van. Ami izgalmas még az egészben, hogy amellett, hogy rengeteg tanácsot meg ötletet adnak, kicsit olyan mintha két osztályfőnök került volna be a csapatba. Most már nem tudjuk Apával azt csinálni, hogy jó akkor ezt jövő héten megcsináljuk, majd “ááá, akkor inkább két hét múlva”. Ha valamit beterveztünk, akkor beszámolóval tartozunk a Cápák felé, nem lehet tologatni a feladatokat, mert az előttük is kellemetlen lenne.
Vannak már következő terveitek a termékkel?
Először is új csomagolást kap. A műanyag vödrös megoldás átmenetileg jó, mások is így csinálják, de mi a jövőben egy esztétikusabb, környezettudatosabb csomagolást szeretnénk. Az emberek többsége a Forever Hands-et ajándékba adja, és nem túl megkapó, hogy egy műanyag vödröt kell becsomagolniuk. Ha ezzel megvagyunk, akkor ráfordulunk a külföldi országokra. Valószínűsítjük, hogy a német és az osztrák piac pont azért nem reagál jelenleg annyira, mint szeretnénk, mert nem megfelelő nekik a csomagolás, ott igényesebbek a vásárlók. Ezzel együtt egy profi stábbal új forgatásokat is tervezünk, hogy az új szpotokkal a marketing is jobban működjön.
Mit tanácsolnál azoknak, akik szintén vállalkozásindításon gondolkodnak?
El kell kezdeni. Nem sokkal indulásunk előtt olvastam egy interjút Mark Zuckerberggel, amelyben azt mondta, hogy a fő kulcsa a sikernek ez, hogy „el kell kezdeni”. Lehet tervezni, mindent nagyon alaposan előkészíteni, de van egy pont, ami után már tényleg bele kell vágni, és utána majd kiderülnek a dolgok. Hiszen amíg nem kezded el, nem fog kiderülni semmi. A másik, amit tudnék még tanácsolni, hogy érdemes mindent szépen levezetni és nem elkapkodni, mert kell azért idő, hogy egy projekt összeálljon. Én nem szeretem a káoszt, és ez az, ami sikerhez még hozzásegített, hogy mindent nagyon precízen megterveztünk.
Ha szeretnél jobban elmélyülni a befektetés témakörében, keresd fel Tudásbázisunkat!