Van annak számos előnye, ha tapasztalt jogász is van a cégalapítók között: például mert akkor valaki gondolni fog arra, hogy a zavartalan piaci működéshez mindenképpen hasznos egy védjegy bejegyeztetése. A Dumaszínház esetében Litkai Gergely volt az alapítók között a jogi jártassággal rendelkező, aki a céggé alakulásuk után el is indította a védjegy bejegyeztetését. Az ő példájukon keresztül megtudhatjuk, hogy hogyan is néz ki ez a folyamat, és főleg, hogy miért lehet rá szükség; Dr. Hatházi Vera jogi szakértő pedig konkrét tanácsokkal lát el minket a védjegyek kapcsán.
Van-e bárki az olvasók között, aki még sosem hallott a Dumaszínházról? Nehéz elképzelni, hogy az immár 18 éves múltra visszatekintő stand-up társulat ismeretlen maradjon, mivel országszerte szerveznek művészeiknek fellépéseket, Budapesten állandó játszóhelyük is van, amely szintén a Dumaszínház nevet viseli, de több tévécsatornán is találkozhatunk a humoristáikkal – a YouTube gazdag felhozataláról nem is beszélve.
Amikor 2003-ban az első fellépésen túlvoltak, az alapítók még nem gondolták volna, hogy mennyi minden vár még rájuk. De ahogy kezdett komollyá válni a helyzet, 2005-ben már céget is létrehoztak: először betéti társaságot, ami négy évvel később kft.-vé alakult. Litkai Gergely, az alapítók egyike így emlékszik vissza a kezdetekre: „Eleinte a Godot Kávéház keretei között működtünk, majd Ardai Tamással és Sáfár Zoltánnal alakítottuk meg a céget. Ardai Tamás hozta össze a helyet és az ötletet velem, aki a fellépőket és a szervezést bonyolította.”
A Godot kávéházat idővel kinőtték, főleg miután az RTL Klub „Showder Klub” c. műsorában is megjelentek a Dumaszínház stand-uposai. De még mielőtt azt gondolnánk, hogy ha úgy is látni őket a tévében, vagy az interneten, akkor miért lenne még érdemes élő fellépéseket szervezni, vessünk egy pillantást a számokra: a legtöbb nézője 2019-ben volt a Dumaszínháznak, akkor több mint 375.000 néző látogatta a saját szervezésű előadásaikat. A pandémia miatt 2020-ban ugyan visszaesett a nézőszám valamelyest, 209.000-en voltak élőben kíváncsiak a humoristákra, de mert bevezették az online streaminget, az árbevételük nem csökkent jelentősen.
Cégalapítás és védjegyzés – így indult a Dumaszínház sikersztorija
Mondhatjuk hát, hogy a Dumaszínház sztorija abszolút sikertörténet. De hogy mindez így alakulhasson, ahhoz arra is szükség volt, hogy egyértelmű legyen: a név, a logó, az arculat, amit megalkottak, az övék, és nem másolható. „A vállalkozás indításával egyidejűleg 2005. november 10-én adtuk be az ábrás védjegy bejegyzése iránti kérelmünket az akkor még Magyar Szabadalmi Hivatal néven működő szervhez, ezt ma már Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalként találjuk meg, még személyesen én nyújtottam be” – meséli Gergely. – „Ez után a szóvédjegyet, illetve az új ábrás védjegyünket is levédettük, ugyanekkor a domaint is megvásároltuk. Az ötlet a korábban jogászként szerzett franchise tapasztalataimból eredt. Egyébként mivel cégnevünk is Dumaszínház, a védjegyeztetés akkor még kicsit túlbiztosításnak tűnt.”
Pedig jobb körültekintőnek lenni, előre gondolkodni – akkor nem érhetnek kellemetlen meglepetések. Ezt erősíti meg a gazdasági jogban, kiemelten a szerzői jogokban is jártas Dr. Hatházi Vera Ügyvédi Iroda alapítója és vezetője, dr. Hatházi Vera is: „A brand kialakításakor mindenképp javasoljuk szakértő bevonását annak a kérdésnek az eldöntésébe, hogy a megálmodott név, logó szabad-e, vagy van már más olyan szolgáltatás, vagy termék, amivel kapcsolatban már használják. Ez ugyanis később problémát okozhat – hiszen a korábbi használó felléphet velünk szemben, és akár jelentős költséget és veszteséget okozhat az, ha újra kell a szolgáltatást brandingelni, főleg, ha már van ismertsége a márkának.”
Mit véd a védjegy?
A védjegy tehát épp arra biztosít lehetőséget, hogy egyszerűbben felléphessünk abban az esetben, ha valaki hasonló megjelenésű névvel vagy logóval szeretne hasonló szolgáltatást nyújtani. De mi az, amit levédethetünk, ami védjegyet kaphat? „Védjegy lehet bármi, ami grafikailag ábrázolható és rendelkezik olyan egyedi jelleggel, amiről fel lehet ismerni, be lehet azonosítani egy-egy szolgáltatást vagy terméket. Az általános, köznapi szavak, ábrák ezért kerülendők, de egy-egy fantáziaszó már kellően egyedi lehet. A védjegy nem lehet leíró jellegű sem, azaz nem állhat csak olyan elemekből, ami a szolgáltatásra vagy termékre, annak összetételére utal közvetlenül – például Kakaópor, mint kakaó márkanév nem állja meg a helyét. A védjegy megtévesztő sem lehet” – összegzi a szakértő.
Litkai Gergely is egy gyors védjegykutatással kezdte az eljárást, majd beadta a kérelmet a Dumaszínház logójához fűződő védjegy bejegyzésére: „Az első logónkat még Kovács András Péter tervezte, 1.0-s Photoshop-tudásával, majd a ColorAndCode hajtott végre ráncfelvarrást arculatunkban, ami jobban megfelelt az online jelenlétünk hangsúlyosságának. A védjegy benyújtásához tudnunk kellett, melyik áruosztályra kérjük a védelmet, illetve, hogy külföldön is akarjuk-e használni, majd be kellett fizetni az eljárási díjat. Ezt követően a védjegyet meghirdették a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben, majd bejegyezték a védjegyet, és megkaptuk a védjegyokiratot.”
Bár a Dumaszínház indulásakor – már csak a nyelvi korlátok okán sem – gondolkodott nemzetközi piaci jelenlétben, de előfordulhat, hogy egy vállalkozás nem csak és kimondottan Magyarországon szeretne megjelenni. Ez esetben a védjegy-bejegyzés is túlnyúlhat az országhatárokon: „El kell dönteni, hogy mely országokban szeretnénk védjegyoltalmat – van lehetőség Magyarország területére, az EU területére kiterjedő védjegy választására, de akár egy-egy országot is kiválaszthatunk, ahol szeretnénk használni a védjegyet. Meg kell határozni azt is, hogy milyen árukra, szolgáltatásokra szeretnénk a védjegyet használni, javasolt azokat kiválasztani, amikre már most, vagy belátható időn belül ki fog terjedni a brand használata” – mondja dr. Hatházi Vera.
Milyen előnnyel jár a védjegyzés?
A Dumaszínház védjegye immár 16 éves, ennyi idő alatt bőven volt lehetőségük megtapasztalni, hogy miért éri meg a védjegy bejegyeztetése. Litkai Gergely is találkozott már olyan esetekkel, amikor a Dumaszínházhoz hasonló vagy netán megegyező elnevezésekkel próbálkoztak más piaci szereplők: „Mivel most már magának a műfajnak a szinonimájává vált a nevünk, feltűnt a megnevezés még a Verdák című rajzfilmben is – így jó tudni, hogy ez a mi tulajdonunk. Néhányan próbálkoztak hasonlóan hangzó Dumaklubbal, Dumaszínpaddal és egyebekkel, de hamar elálltak ettől, miután barátságosan felszólítottuk őket erre. De most már a Dumaklub szót is levédettük, miután elkezdtük ezt a kisebb helyszíneinken használni.”
Gyakran felmerül az a kérdés, hogy van-e lehetőség levédetni az ötletet, vagy speciális know-how-t amire a vállalkozás épül: „A válasz az, hogy védeni mindenképpen szükséges, a védelmet azonban elsősorban nem jogi eszközök biztosítják. Ötletet, know-how-t nincs lehetőség regisztrálni, nem lehet levédetni. Ugyanakkor azokkal, akikkel a módszereket, megoldásokat megismertetjük, mindenképpen érdemes titoktartási megállapodást kötni, hogy ne kerüljön a saját szellemi tulajdonunk illetéktelenekhez” – javasolja Dr. Hatházi Vera.
A jogi szakértő 3 legfontosabb tanácsa vállalkozóknak a márka levédetéséhez:
- Legyünk alaposak és körültekintőek már a tervezéskor!
Már a brand megtervezésekor érdemes feltárni minden kockázatot, utánajárni, van-e hasonló néven védjegy, okozhat-e későbbiekben problémát a névválasztás.
- Vonjunk be szakértőt!
Ha jogi szakértő segítéségét kérjük, a befektetés garantáltan megtérül, hiszen a vállalkozásunk jövője múlhat rajta, amit hosszú időre tervezünk.
- Ötlet nem, de logó, arculat, grafikai megjelenés akár kaphat védjegyet.
A brand és a szolgáltatás megfelelő kialakítása jelenthet olyan előnyt, amivel a később induló konkurencia már nem veheti fel könnyen a versenyt.
Szerző:
Ganzler Orsolya – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
