Az elmúlt időszakban számos váratlan helyzet adódott, amely rossz esetben akár az adott vállalkozás megszűnését is eredményezhette. Ami biztos, hogy mindig készenlétben kell állni, megfelelő stratégia nélkül gyakorlatilag lehetetlen sikeresen kezelni egy válságot. Szakértői tippjeink pedig sokat segíthetnek ebben.
A témát Bolya Imre (Karizma című könyv szerzője, beszéd coach, inspirációs előadó), Buru Éva (közösség építő, fenntarthatósági szakértő és a Fabrik Budapest tulajdonosa), Karikás Péter (előadó tréner, tanácsadó, coach, a KKV Consulting Kft ügyvezető partnere), Lévai Richárd (online marketing szakértő, a Liftup ügyvezetője), Matykó Noémi (közösségi média szakértő, a Chiro Marketing ügyvezetője és alapítója), Svéda Dóra (üzleti coach, a Coachingcentrum alapítója), Szabó Edit Ditte (digitális marketing szakember és tréner), Tóth Gergely (HR Fest alapítója), Várőri Adrienn (Több mint hobbi alapítója, Magyarország legnagyobb kézműves vállalkozói közösségét vezeti) és Vida Ágnes (pszichológust, online marketing tanácsadót (Gazdagmami Kft)) részvételével vitattuk meg.
Válságkezelés a covid alatt és 2022-ben – Miben tér el a korábbi és a mostani helyzet?
Abban alapvetően mindegyik szakértő egyetért, hogy a koronavírus-világjárvány berobbanása mindenkit felkészületlenül ért, mostanra viszont már volt időnk hozzászokni a helyzethez – már ha ez egyáltalán lehetséges. Vida Ágnes például azt emeli ki, hogy a járvány okozta lezárások annak idején nem érintettek minden iparágat, voltak-vannak vesztesei és nyertesei is a helyzetnek. „A mostani változások viszont valamilyen módon mindenkire hatással vannak” – hangsúlyozza. Szabó Edit Ditte szerint 2022 eleje derűlátóbban indult, azonban a fokozódó gazdasági nehézségek és megszorítások egyre borúsabb hangulatot, bizonytalanságot, sokaknál erős pesszimizmust hoztak. Ennek oka lehet többek között, hogy – ahogyan arra Bolya Imre is felhívja a figyelmet – a covid nagy lecke volt mindenkinek és ráébresztett arra, hogy csak a változás állandó.
Matykó Noémi ugyanakkor a koronavírus pozitívnak mondható hatására is felhívja a figyelmet, hiszen ez elég tapasztalatot adott a válságkezeléshez. „Aki annak idején meg tudott újulni, képes volt hatékonyabban menedzselni a folyamatait, az úgy van vele, hogy ezt igenis meg tudja csinálni még egyszer” – emeli ki. Lévai Richárd is egyetért abban, hogy a covidban szerzett tapasztalatokat sokan ügyesen használták fel: rugalmas üzleti terveket készítettek a különböző várható helyzetekre és rendszeresen kommunikáltak a saját piacuk felé. Buru Éva úgy közelíti meg ezt a kérdéskört, hogy voltaképpen folyamatos „válságkezelési üzemmódban” vagyunk. „Olyan szempontból más a mostani helyzet, hogy a vásárlók nem eltűntek, otthon maradtak, hanem átalakultak a szokásaik, igényeik, költési szerkezetük”. Várőri Adrienn is hasonlóan gondolja, elárulva, hogy ügyfeleik többsége kezdő vállalkozó, 95%-uk nő. Sokan közülük édesanyák, akiknek idejét a koronavírus tombolása alatt az iskolabezárások vették el, most pedig a pénzügyi helyzetüket forgatta fel fenekestül az infláció, a rezsiárak növekedése és a – körükben leggyakoribb vállalkozási formának számító – korábbi KATA megszüntetése.
Digitális forradalom?
Napjainkban a digitalizáció alapvető elvárás (kellene, hogy legyen), a koronavírus okozta bezárások felgyorsították ezt a folyamatot – hiszen sokaknak nem is volt más választásuk. Arról, hogy mi maradt meg ebből, a beszélgetés mindegyik résztvevője hasonlóan vélekedik. Az online megbeszéléseket szinte mindenki említi, legyen szó a Teams-ről, a Skype-ról vagy a Zoom-ról. Nem beszélve a rugalmas munkavégzésről és a home office-ról. De nagyobb jelentősége lett a hatékony controllingot is lehetővé tévő vállalatirányítási rendszereknek, amikbe többen is beruháztak – hívja fel a figyelmet Karikás Péter. Továbbá nagyon sok helyen léptek a HR folyamatok digitalizációjával, amivel a papírmentességen kívül jelentős hatékonyságnövelés is elérhető – emeli ki Tóth Gergely. Svéda Dóra pedig az ügyvitelt segítő – például online számlázási – rendszerekre és a különféle projektmenedzsment eszközök, valamint a felhő alapú munkavégzés fájlmegosztó megoldások szerepét hangsúlyozza.
Másfelől viszont – amint arra Lévai Richárd is felhívja a figyelmet – a vállalkozók egy része kifejezetten keresi az offline megoldásokat, főleg az olyanokat, amik személyes találkozásokkal járnak. Tehát sokan még mindig szívesebben választják az „élő” megbeszélést és konferenciát. Matykó Noémi szerint hasonló a helyzet a videókkal is, ugyanis akik ezeket a covid alatt csak egyfajta kényszerből készítették, azoknál ez jellemzően nem maradt meg. Illetve még mindig bőven mutatkozik lemaradás online marketing tekintetében, sokan nem megfelelően használják ki az ebben rejlő lehetőségeket. Vida Ágnes ugyanakkor úgy látja, egyre többen fordulnak a videókészítés felé, mivel ügyfelei között is növekszik a Canva felhasználók aránya.
Összességében viszont egyfajta általános nyitottság jellemző a vállalkozásokra. „Mivel a kis- és középvállalkozások költségei sok szempontból emelkedtek, ugyanakkor a profitabilitást most is szeretnék szinten tartani vagy akár növelni, így automatizált működésre kell átállniuk az online eszközök segítségével” – hangsúlyozza Bolya Imre. Nem beszélve a közösségi média szerepéről. Várőri Adrienn ennek kapcsán azt meséli, hogy sok ügyfeléhez innen – azaz a Facebookról, az Instagramról és a TikTokról – érkezett a legtöbb megrendelés. Nem beszélve arról, hogy tanulásra, információgyűjtésre gyakorlatilag minden korosztály használja a digitális eszközöket.
„Szerintem azok nyitottak, akik befektetésként tudnak ezekre tekinteni – még akkor is, ha ez esetleg költséggel jár. A digitalizáció gyakorlatilag mindenben tud segíteni a kis- és középvállalkozásoknak: javítja a versenyképességüket és a brandnek is jót tesz, ha meg tudják mutatni, hogy haladnak a korral és használják ezeket az eszközöket” – foglalja össze Svéda Dóra. Buru Éva pedig elárulja, hogy náluk jelenleg tesztelési fázisban van egy digitális alapú hűségrendszer kialakítása. Ezt azt jelenti, hogy a korábbi – papír alapú – hűségkártya helyett egy applikációban is lehet gyűjteni a pontokat különböző jutalmakért. Tóth Gergely szerint pedig a legtöbb helyen az excel alapú HR adatbázisokat, folyamatokat cserélik le modernebb megoldásokra, legyen szó a különféle munkaügyi nyilvántartásokról vagy a bérszámfejtésről.
A digitális eszközök továbbfejlesztett változatát pedig a mesterséges intelligencia (MI) adja. Példának okáért nemrég jelent meg a ChatGPT, az OpenAI MI kutatólabor által kifejlesztett, publikusan elérhető chatrobotja. Ez tud e-mail írni, valamint képes bonyolult kérdésekre is válaszolni. De érdemes megemlíteni udot.com-ot is, ami a Google-höz hasonló, MI alapú kereső, ami sokkal szofisztikáltabb keresést tesz lehetővé – egészíti ki Bolya Imre.
A változás fájdalommal jár
A különféle újítások bevezetése mellett nem titok, hogy a válság sok vállalkozást tett tönkre – aki nem akart vagy mert változtatni, az általában nem tudott talpon maradni. Az elmúlt évek megmutatták, hogy akár tetszik, akár nem, bizony tudatos vállalkozásmenedzsmentre van szükség, ha valaki nem szeretne eltűnni a süllyesztőben – a növekedésről már nem is beszélve. És persze ott van a korábbi KATA eltörlése, ami nagyon sokakat érzékenyen érintett. Nem beszélve a megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerőről – illetve annak hiányáról, valamint a magas inflációból, az árak volatilitásából (azaz változékonyságából- a szerk.), a béremelkedésből adódó bizonytalanságról – mutat rá Karikás Péter. „Nehezen lehet előre tervezni költséget, vállalási árakat kalkulálni. Az ellátási láncok problémái, a szállítási határidők meghosszabbodása pedig csak fokozza ezt a problémát” – mondja.
Tóth Gergely is a szakképzett munkaerőért folyatott harcot emeli ki, amely szerinte még jelentősebb, mint valaha. „Óriási a nyomás a vezetőkön a munkatársak oldaláról, hogy bért emeljenek, ugyanakkor ebben a bizonytalan gazdasági helyzetben ez kockázatos lépés, hiszen előfordulhat, hogy egy esetleges áremeléssel lehetne csak a magas bérszintet kigazdálkodni. A remote working (azaz távolról történő munkavégzés – a szerk.) térnyerésével a tehetséges munkatársak előtt olyan pozíciók nyíltak meg, amik korábban sohasem. Így a munkavállalónak már kell elhagynia szeretett kisvárosát, nem kell órákat autóznia ahhoz, hogy mondjuk egy budapesti multinak dolgozzon. Továbbá vannak olyan pozíciók, egyelőre főleg az IT-szektorban, amelyek esetén már szinte globális lett a munkaerőpiac – globális szintű bérekkel is. Vélemény szerint ez a folyamat a következő években még tovább fog erősödni és még több munkakört fog érinti” – osztja meg meglátását.
Vida Ágnes szerint pedig a vállalkozók közül többen is megtapasztalják, hogy kitiltják őket a közösségimédia-felületekről vagy egy-egy hirdetésük nem kap jóváhagyást. „Az elérések egyre megbízhatatlanabbak, a hirdetések ára pedig egyre nő, ezért a Facebook mellett sokan keresik az újabb felületeket, ahol elérhetik a célcsoportjukat” – ismerteti. Ugyanakkor szerinte a körülményekhez történő idomulás a kulcs. „A 2008-as válságban azt láttam, hogy sok vállalkozó visszafogta magát, nem költöttek annyit marketingre, nem mertek új dolgokba belevágni. Most viszont sokan mennek tovább, a járvány okozta változások megedzették őket, igyekeznek alkalmazkodni” – foglalja össze. „Igen, reménytelennek látszó körülmények ellenére sokan nem dobják be a törölközőt, kitartanak a végsőkig, feszegetik a határaikat, több kockázatot vállalnak, mint előtte” – erősíti meg Karikás Péter. „Marketing oldalról megközelítve ugyanakkor sok problémát okozhatnak az új platformok, új formátumok és algoritmusok. Akik régóta használják a közösségi médiát (főleg a Facebookot), azoknak szokatlan, hogy álló videókat kell készíteni, sztorikat kell publikálni. Ráadásul ez elveheti a fókuszt más területekről, például a saját adatbázis építéséről vagy a weboldal erősítésétről, azaz a közösségi platformoktól történő függetlenedéstől” – fejti ki.
„Szerintem az egyik legnagyobb kihívást egy környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is fenntartható üzleti szerkezet kialakítása jelenti” – mondja Buru Éva. „Teljesen más költségszintekhez kell igazítani az üzletmenetet, de itt is az a kulcs, hogy ki tudja azt a terméket és/vagy szolgáltatást nyújtani a vásárlóinak, amit szeretnek és megvesznek. Azok lesznek a nyertesek, akik a legjobban ’rezonálnak’ a vásárlóikkal. Ehhez pedig a lehető legjobban tisztában kell lenni azzal, hogyan változnak az igényeik egy teljesen új helyzetben.”
Együtt könnyebb!
A számos kihívás ellenére Matykó Noémi saját ügyfélkörben tapasztalata szerint egyfajta új partnerség, együttes fejlődés jelent meg. „Olyan, mintha egy üzleti közösség lennének, mindenki támogatja a másikat. Mi is mindenben igyekeztünk segíteni: volt olyan, akinek csökkentett áron dolgoztunk vagy átütemeztük a fizetést. Tavaly év végén viszont maguk az ügyfelek kértek emelést” – avat be.
Svéda Dóra is megerősíti, hogy a vállalkozók végre egymásnak is segítenek és egymástól is mernek segítséget kérni. „Az önszerveződés szerepe egyre nő, vállalkozói közösségek jönnek létre, tudásmegosztó eseményeket szerveznek, az online térben pedig a szakmai influencerekről, vagy más néven influexpertektől tájékozódnak. A bizonytalan helyzetben mindenki magabiztos válaszokat vár, az influencerek pedig nem félnek megosztani a tudásukat” – fejti ki.
„Jó érzés volt megtapasztalni az összefogást. Sok partnerünkkel együtt segítettük egymást a nehéz időkben, a legtöbb beszállítóink évek óta változatlan és sok erőt adott az, hogy számíthatunk egymásra, kitartunk egymás mellett. Ez a folyamatos együttműködés és a közös, rugalmas reagálás a váratlan helyzetre nagyon megerősítette ezeket a kapcsolatainkat” – teszi hozzá Buru Éva.
A fentiekre Tóth Gergely is ráerősít. „Mi nagyon hiszünk a közösségek erejében. Amikor ennyire gyorsan változik minden, akkor egymás dilemmaiból, kísérletezéseiből kell tanulnunk – mondja. Karikás Péter is úgy véli, hogy a vállalkozók gyakorlatilag bárhonnan szívesen vesznek ötleteket, javaslatokat, mivel olyan helyzetekkel szembesülnek, amelyekkel korábban még soha. „Szerintem is felértékelődtek a szakmai közösségek, a hasonló piacokat célzó partnerek és minden tanácsadó szerepe, akikkel lehet egyeztetni. A hírek és a Thought Leaderek (úgynevezett szakmai véleményvezérek) is nagy figyelmet kapnak.” – teszi hozzá Szabó Edit Ditte. Bolya Imre szerint pedig leginkább a vállalkozók leginkább a hozzájuk hasonló vagy előttük járó vállalkozóktól tanulhatnak. Ezért van szükség a különféle üzleti közösségekre, ahol transzparensen lehet beszélni a kihívásokról és segítséget lehet kapni a nehézségek leküzdéséhez.
„Ugyanakkor azok, akik gyorsan szeretnének eredményeket elérni, hamarabb választják a szakértőket és a képzéseket. Az ő kapacitásaikba nem fér bele, hogy saját költségükön kutassanak az interneten és próbáljanak használható információt keresni a sok ingyenesen elérhető anyag között” – teszi hozzá Lévai Richárd.
Hogyan tovább?
A kulcsszó a tudatosság, az önképzés és a hatékonyságnövelés. Svéda Dóra szerint kettős a jövőkép: egyrészt foggal-körömmel kell küzdeni az életben maradásért, mások viszont a krízishelyzetet kihasználva, teljes körű innováció segítségével törhetnek a csúcsra, piaci előnyhöz jutva ezzel. Karikás Péter szerint is tovább tisztul a piac, sokan elvéreznek, aki viszont túlél, az megerősödik. Összességében ő maga kevesebb nagyobb piaci szereplőre számít. Lévai Richárd is úgy véli, hogy a 2022-es bizonytalanság továbbra is velünk marad. „A vállalkozásoknak meg kell őrizniük a nyitottságot arra, hogy gyorsan reagáljanak a piaci tendenciákra. A kínálatukkal, a szervezetükkel és a kommunikációjukkal egyaránt” – mondja. Buru Éva szintén egyetért azzal, hogy nem lesz könnyű az 2023 sem. „Ez még mindig az átalakulás éve lesz, folytatódnak a világban azok a folyamatok, amik elkezdődtek. Véleményem szerint továbbra is a környezeti kihívásokhoz és a gazdasági környezet hatásaihoz való alkalmazkodás, valamint az új irányok megtalálása lesz a kulcs.”
Ezt erősíti meg Matykó Noémi is, aki szerint előre kell nézni, fejleszteni, optimalizálni. „Lesz egy tér, ahol kisebb lesz a reklámzaj, egyes hirdetések pedig akár olcsóbbá is válhatnak. Megfelelő pénzügyi tervezésre, HR-, sales- és marketingstratégiára van szükség, a vállalkozóknak folyamatosan képezniük kell magukat” – teszi hozzá. Alapvetően Vida Ágnes is optimista. „Úgy gondolom, hogy aki konstruktív és kreatív megoldásokat keres, az idén is képes lesz megállni. Ugyanakkor tudom, hogy számos gazdasági tényező van, ami nehezíti vagy már-már ellehetetleníti a vállalkozók helyzetét, ezért fontosnak tartom, hogy gondoljunk a nehezebb időkre. Mindenki igyekezzen több lábon álló céget építeni és tartalékolni, hogy ne lepje meg egy-egy hirtelen változás. Szabó Edit Ditte úgy fogalmaz, hogy nagy elszántságra és „sok verziós tervekre” van szükség. De aki most fent tud maradni, az hosszú távon nagyon megerősödik. „Ahogyan megoldottuk a covidot, úgy megoldjuk ezt is” – foglalja össze Bolya Imre.
Szerző:
Bodnár Zsófia – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
