A társadalmi felelősségvállalás (CSR, azaz corporate social responsibility) manapság minden vállalkozás életében kulcsszó kell legyen. Nem mindegy, hogy egy cég miként veszi ki a részét a jövő építéséből, milyen megoldásokat és válaszokat talál a kor kihívásaira a fenntarthatóságtól kezdve a környezettudatosságon át egészen az üzleti folyamatban résztvevők jóllétéig. Kérdés persze, hogy a felelősségvállalás milyen mélységben hatja át az adott cég életét, gondolkodásmódját és célkitűzéseit, s hogy például a másoknak nyújtott – anyagi jellegű, szaktudást átadó vagy akár önkéntes munkában megformálódó – segítség mögött valódi morális értékrend és tenni akarás áll, vagy csupán a marketing. Egy biztos: a vállalatnak pontosan kell meghatároznia mind az elérendő céljait, mind pedig az ezzel összhangban lévő CSR tevékenységeit.
A felelősségvállalás egyik módja: az önkéntesség
Az önkéntesség egy olyan tevékenység, melynek révén az embert nem a haszonszerzés vágya hajtja, hanem (világ)jobbító szándék. Azon kívül, hogy az önkénteseket elégedettséggel és büszkeséggel töltheti el az ellenszolgáltatás nélkül végzett segítő munka, kutatások igazolják, hogy az átélt öröm kedvező hatást gyakorol az egészségre is.
Puskás Kata Szidónia húsz éve dolgozik kommunikációs szakemberként. Jelenleg a Duna Autó marketing- és PR-vezetőjeként tevékenykedik, emellett pedig önkéntes munkát végez 2018-ban alapított Bodor Tibor Kulturális Egyesületnél, szoros együttműködésben a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével. Az egyesület nevét adó színész és szinkronszínész, Bodor Tibor életében több mint egy teljes évnyi – mintegy kilencezer órányi – hangoskönyv-felvételt készített vakok és gyengénlátók számára, önkéntesként. Katának, a színész unokájának felnőttként nyílt rálátása erre a példaértékű önzetlenségre, gyermekként mindebből csak annyit érzékelt, hogy a papája reggel hatra járt felolvasni a stúdióba, 9-kor pedig már a színházban próbált. Mi motiválhatta őt? Kata szerint fontos, hogy az ember örömet szerezzen másoknak. Azt vallja, ha a mindennapjainkban valamilyen rendszeres tevékenységet végzünk, az látványos eredményhez vezet. Ez lehet a könyvek felolvasása vakok számára, de lehet a szemétgyűjtéstől kezdve bármi, amit szívesen végzünk. Kata a családi példát követve lett elnöke és főszervezője az egyesületnek, melynek egyik feladata továbbra is hangoskönyvek készítése önkéntes felolvasók segítségével, a másik pedig a szemléletformálás. Ez utóbbi cél hívta életre a Vaksötét koncerteket, melyeket kifejezetten a látók számára hirdetnek meg. A koncertre érkezők azáltal, hogy jegyet vásárolnak az estre, anyagilag segítik az egyesület munkáját. Emellett az elmúlt években több cég is támogatta a Bodor Tibor Kulturális Egyesületet, illetve a Vaksötét koncertek létrejöttét.
Nem elég a segíteni akarás, előbb kell egy jó ötlet!
Puskás Kata Szidónia és a Vaksötét koncertek története azt mutatja meg, mi módon járulhat hozzá egy önkéntes munkára építő, támogatásra szoruló civil szervezet a neki segítséget nyújtó cég, a vezetők, a munkavállalók belső fejlődéséhez, s hogyan tud akár társadalmi szinten is szemléletformáló hatást kifejteni egy különleges program.
A koncert ötlete egy színházi előadásból származik: Janikovszky Éva A lemez két oldala című művét pár éve Tollár Mónika rendezte meg – teljes sötétben. A „sötét előadás” felkeltette Kata érdeklődését, szerette volna az élményt az egyesület önkéntes felolvasóival is megosztani. Pontosan tudta, hogy még a szép és nemes ügyekhez is, mint amilyen a könyvek hangzóvá tétele és életre keltése vakok számára, nagyon nehéz támogatókat találni. Arra gondolt, hogy a támogatásért cserébe élményt adhatnának, például egy koncertet vaksötétben, mely felejthetetlen, s elgondolkodtatja az embert. Az élménnyel könnyebben célba juttatható az üzenet – például, hogy a látók támogassák a hangoskönyvek létrejöttét – , és közben szemléletformáló hatása is van az eseménynek, hisz minden olyan tapasztalat mélyen elgondolkodtató a számunkra, amikor ki kell lépnünk a komfortzónánkból. (Mindenki ismerheti az érzést, milyen botorkálni áramkimaradás esetén a vaksötét szobán át az elemlámpáig.)
Adunk és kapunk stratégia, valamint az ügyfélélmény fontossága
A kölcsönösségen alapuló karitatív tevékenységekről beszélgetve Kata az ügyfélélményre koncentráló marketingben rejlő lehetőségekre hívja fel a figyelmet, mely véleménye szerint Magyarországon még nem kellőképpen ismert terület. Mint mondja, nem egyszerűen arról van szó, hogy adjunk valamit, bármit, s az jó lesz. A vakokkal, gyengén látókkal végzett munka során rájött, hogy úgy kell tudni adni, abban a formában, ahogyan az a segítségre szorulónak megfelelő. Mielőtt bármit tennénk, fontos az érintetteket megkérdezni arról, mi módon segíthetünk.
A támogatói kedv itthon igen változó, ennek az lehet az oka, hogy a szponzoráció és a támogatás eredményessége nehezen mérhető, így a támogatói oldal és a támogatandók köre nehezen talál egymásra. Mindenesetre jobb a helyzet, mint régen, a cégek és az önkéntesség is fejlődik, állítja Kata.
Mi jelentheti a motivációt egy kkv számára?
Sok multi azért kedveli az önkéntességet, mert a közös jó ügy melletti összefogás csapattá kovácsolja az embereket, ez pedig hosszú távon segítheti a munkatársak megtartását. Néhol az önkéntes munka leírható a munkaidőből, ezzel erősítve a dolgozóban az elégedettség és az elköteleződés érzését, mert egy valóban felelősségteljes cég alkalmazottjaként jó ügyet szolgál. Tény, hogy az önkéntesek szervezése és koordinálása nehéz feladat. Kata a pozitívumok mellett felhívja a figyelmet a nehézségekre, illetve azok lehetséges megoldására. Példaként az egyesületi munkát említi, ahol több száz önkéntessel dolgozik együtt. Mivel ebben az egyenletben nem jelenik meg a pénz, mint motiváló eszköz, fontosnak látja, hogy más módon kerüljön kifejezésre az önkéntesek iránti megbecsülés. Ennek egyik módja lehet a valódi egymásra figyelés, egy élő közösség megteremtése, amelyhez jó tartozni.
Másik fontos nyereség egy kkv számára az önkéntesség személyiségformáló ereje. A vezetők, dolgozók olyan, számukra ismeretlen szerepkörbe kerülhetnek pl. egy ételosztás vagy egy hospice tevékenység alkalmával, melynek során egészen új benyomásokkal gazdagodhatnak, fejlődhet az empátiájuk, rádöbbenhetnek, hogy a világ tényleg csak akkor változik, ha mindenki kiveszi a részét a formálásából, vagyis az egyén felelőssége hangsúlyossá válik.
A Vaksötét koncert elsősorban a rögzült szokásaink feladására teremt lehetőséget. A vaksötétség többekben szorongást kelthet egy idő után, mert nem látni a kijáratot, véli Kata. Erre mindenkinek más a reakciója. A pandémia alatt az IQ és az EQ mellett felértékelődött az AQ, vagyis az alkalmazkodási képesség. Ez fejleszthető, például, ha képes vagyunk kilépni a komfortzónánkból annyira, hogy 500 emberrel közösen beüljünk egy moziterembe, ahol leoltanak minden villanyt, s kizárólag egyéb érzékszerveinkre hagyatkozhatunk.
Ahhoz, hogy a vállalati önkéntes program sikeres legyen, a pénz biztosításán és a tettrekészségen kívül persze több is kell: fontos, hogy a vezetők hosszútávon, személyesen kiálljanak a program mellett.
Mi jelenti a motivációt az önkéntesek számára?
Legtöbbször az, hogy a világot jobb hellyé tegyék. Kata a személyes motivációját illetően elmeséli, hogy bár a főállása mellett sokszor kihívást jelent számára az önkéntes munka, mégis erőt tud meríteni a körülötte lévő emberekből s az ő támogató kedvükből. Példaként egy nyugdíjas rendőrkapitányt említ, akinek a cukorbetegsége miatt amputálni kellett a lábfejét. A kórházban azt kérte, hadd olvasson föl, mert neki az erőt ad. A legnagyobb motiváló erő az öröm, fontos, hogy erre a munkánkban – legyen az „fizetős” vagy önkéntes munka – rátaláljunk.
Mi mindent kell végig gondolnod egy kkv vezetőjeként, mielőtt meghatározod a cég önkéntes tevékenységét:
1. Melyek a cég legfőbb célkitűzései?
2. Mely civil szervezetek tevékenysége/értékrendje illeszkedik a legharmonikusabban a kkv profiljához?
3. Milyen jellegű és időtartamú támogatást/segítségnyújtást tud megvalósítani a cég?
4. A vállalati önkéntesség célcsoportja (alkalmazottak, üzletfelek, fogyasztók…)
5. Milyen eredményt vár a cég a CSR-tevékenységétől?
Szerző:
Szoboszlai Annamária – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
