Válaszd ki, hogy milyen területen szeretnél fejlődni!

Balogh Péter: Mi lesz veled, magyar startup?

A következő pár nap a hirtelen tövig nyomott fékpedálról szól sokaknak. Minden leáll, omlik, borul. Home officeba költözik a világ, minden rendezvény és járat törölve, rendelések visszamondva. Minden cégvezető próbálja kitalálni, hogy hogyan tovább. Amit ez a legtöbb startupnak jelent, hogy az új szituációban nagyon gyorsan kell problémákat megoldjon és kreatívan újraszervezni a működését az új valóságban. Szinte mindenki megérzi a bevételén a változást – így vagy úgy. Sokaknál a napi szintű túlélés az első és legfontosabb probléma, mert nullába állt a bevétel. Másoknál a napi ügyfélkiszolgálás állt a feje tetejére.

2020. március 17.7 perc olvasási idő

A következő hónapok még javarészt a járványról fognak szólni, ami az előrejelzések szerint a következő 3-6 hónapban tetőzik, utána kezdhet végetérni a közvetlen őrület. Amire startupként érdemes számítani, hogy ez idő alatt a cégek és a magánszemélyek is máshogy költik a pénzüket. Mivel nagy a bizonytalanság, így hosszabb távú elköteleződést kevésbé fognak tenni, nagyobb egyszeri költségeket el fogják kerülni. Sok cégnél lesz költség és létszámstop, olyan iparágakban is, amiket nem érint közvetlenül a járvány. Amiket viszont igen, ott jó eséllyel drasztikus, gyors zuhanás várható, ami bebukó cégeket, kirúgott alkalmazottakat, kifizetetlen számlákat jelent. Sok cégnél várható cash flow probléma, így igyekeznek majd ott rendezni ezt, ahol tudják. Várhatóan tervezett projecteket halasztanak el, megrendeléseket és előfizetéseket mondanak le. A bizonytalanság miatt a piaci szereplők felvásárlásai, befektetései jó időre elcsúszhatnak, ilyenkor jellemzően mindenki kivár. Azaz azok a startupok, akiknek kicsi a tartalékuk, jelentős a havi cash burn-jük, esetleg folyamatban van a következő körös tőkebevonásuk, most nagyot koppanhatnak. A piaci befektetők pénze és ideje növekvő részben a meglévő portfóliócégek életbentartására megy el, kevesebbet hagyva az új befektetésekre.

Az utóbbi pár év unikornis (növekedés centrikus) startup finanszírozását felváltja a csótány modell, amiben a cashflow, a korai árbevétel termelő képesség válik a legvonzóbb tulajdonsággá. Azok a startupok, ahol a havi kiadás nem haladja meg drasztikusan a havi árbevételt, sokkal jobb eséllyel fogják túlélni ezt az időszakot. Akiknél a befektetői pénzdömping feltornászta a költést és azt a bevételek még nem tudták lekövetni most könnyen finanszírozhatatlanná válhatnak.

A kialakuló válság miatt a magántőke is fedezékbe vonul, kerülni fogja a megnövekedett kockázatot. Az állami és EU-s finanszírozás (legyen az támogatás, támogatott kölcsön, kockázati befektetés) ugyanakkor még nagyobb tempót diktál majd. Szinte biztosan érkezik a csődbe sodródó KKV-k és nagyvállalatok megmentésére valamilyen támogatott hitel konstrukció is. Az állami hátterű és EU-s pénzt befektető alapok szerepe felértékelődik, de számukra kihívás lehet a meglévő portfóliójuk összeomlása és a megfelelő minőségű, befektethető projectek hiánya. Az “új JEREMIE” alapok a vállalásaik miatt kénytelenek tartani a tempót idén és jövőre. Összességében a hazai kockázati tőkére jellemző jelenlegi kb 80%:20% közpénz:magántőke arány tovább csúszhat a következő években, amivel a magántőke tartósan kiszorul, így a piaci logika helyett a finanszírozási / gazdaságpolitikai / támogatási logika fogja meghatározni a hazai startup életet.

A bizonytalanság, az elmaradó konferenciák és a home office-ba szorult csapatok lehetőséget is teremtenek. Új véleményvezérek, iránymutató cégek tudnak a káoszban születni. Aki gyorsabban, jobban, hasznosabban reagál, osztja meg a tudását, tanulságait, mutat irányt más cégeknek, az nagyobb elérést, láthatóságot zsebelhet be, ami idővel új ügyfeleket, megrendeléseket hozhat. Optimistán nézve, ha a finanszírozás megoldott, akkor ez kiváló alkalom befelé fordulni, mert megszűnik egy csomó külső feladat. Ilyenkor házon belül jól lehet optimalizálni a “Mit, Miért és Hogyan csinálunk” kérdéseket, amiket sokszor a hajrában háttérbe szorítunk. Arra is remek alkalom lehet, hogy kipróbálj egy olyan modellt/csatornát, amiben nem vagy biztos. Ha ez lecseng még mindig visszavonhatod arcvesztés nélkül, illetve ha eleinte többet hibázol benne talán azzal is toleránsabbak most az ügyfelek.

A következő 2-3 év jó eséllyel egy komolyabb gazdasági válságról és az abból való lassú kilábalásról is fog szólni. Ez startupok számára egyszerre hordoz veszélyt és lehetőséget. A növekvő munkanélküliség, a költségcsökkentések mind nagy nyomás alá helyezik az értékesítést. Több munkával kevesebbet tudunk majd eladni, ezt kevesen élik majd túl. A nagy beruházások, kutatási projectek, terjeszkedési stratégiák elmaradása a nagycégeknél közvetlenül hatnak majd ki a kicsikre. De amelyik cég túléli a következő három évet és releváns tud maradni a piacán, az a csődbe menő konkurencia kárán tud megerősödni és ahogy újra beindul a gazdasági dübörgés egy üresebb piacon gyors növekedésnek indulhat. Ez most a túlélésről fog szólni.

Egy hasznos gondolat Tánczos Pétertől, a legsikeresebb hazai kockázati tőkealap, a EuroVentures alapítójától, az előző válságok tapasztalataiból: “Azok a vállalkozások élték túl és jöttek ki nyertesen, akik gyorsan és határozottan tudtak reagálni és a worst case scenario-ra készültek.”

Hogy ez mit jelent? Nekem minél előbbi, minél határozottabb újratervezést, a költségek és csapat mielőbbi felülvizsgálatát, a nem létfontosságú tételek megszüntetését, a piac és a termékünk újragondolását abban a hitben, hogy nem, ez nem fog magától pár hét alatt visszaállni ugyanoda. Nem egy múló rémálom, hanem egy új valóság, amiben meg kell találjuk a helyünket. És sokszor ez a kényszer kell, hogy kimozduljunk a komfortzónánkból és végül ez szüli az áttörő innovációt.

CHECKLIST – Mekkora a baj nálatok?

Amit csináltok az gyógyszer vagy vitamin?

Azaz konkrét, égető problémát old meg egy konkrét pillanatban, vagy általában javít az ügyfeletek életén és bármikor beve(t)hető, de nélküle sem áll meg teljesen az élet? Várhatóan a “gyógyszer” típusú szolgáltatásra, termékre továbbra is lesz igény, míg a “vitamin” beszerzését könnyen halasztják el, ha költséget akarnak vágni.

Tranzakciók vagy előfizetések?

Minden újabb forintért minden hónapban külön kell megküzdjetek vagy havidíjat fizet egy stabil ügyfélbázis? Bár szinte biztosan fognak lemondani előfizetéseket is, de nagyobb veszélyben vannak azok a cégek, akiknek minden hónap nulláról indul.

Növekedési pályán segítetek vagy üzemeltetésben?

A terméketek vagy szolgáltatásotok akkor hasznos, amikor nő egy cég, terjeszkedik, bővül vagy új piacokra lép? Ilyen esetben a gazdasági válság nagyobb lyukat üthet a bevételekben.

Hány lépésre vagytok a vírus által érintett szektoroktól?

Az ügyfeleiteket hogyan érinti a vírus miatti parádé? És az ő ügyfeleiket? És az ő ügyfeleiket? Nem csak légitársaságnak gáz lenni most, de olyan beszállítónak is, akinek az ügyfelének az ügyfele a légitársaság.

Hány havi teljes költségre elég a pénzügyi tartalékotok?

És ha egy fillér bevétel sem jön? A vírus miatti felfordulás és a válság is okozhat gondokat a vevőiteknél és a működésetekben. Ha három havi teljes költségnél kisebb a tartalék, akkor érdemes nagyon gyorsan elébe menni a bajnak és akár drasztikus lépések árán is stabilizálni a céget.

Fele ennyiből túlélsz?

Hogyan skálázódtok lefelé? Ha lefeleződik a bevételed, tudod hozzá igazítani a kiadásodat? Mekkora az overhead, a fix költség, amit nem tudsz csökkenteni, bármi is legyen? Hogyan tudod ezt változtatni?

Hány ügyfeledet veszítheted el, mielőtt csődbe mész?

Ha a három legnagyobb ügyfeledet elveszíted, azt túl tudod élni? Milyen áron? Mit tehetsz azért rövid távon, hogy kisebb legyen az ügyfélkitettséged?

A cikk eredetileg itt jelent meg: https://www.linkedin.com/pulse/mi-lesz-veled-magyar-startup-peter-balogh

szerző:Balogh Péter